+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. április 22. csütörtök, 09:26
Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Miután hónapok óta feszült az Európai Bizottság és a brit-svéd gyógyszeripari cég, az Oxford/AstraZeneca viszonya,

 

úgy tűnik, hogy a Bizottság végül be is perelheti a céget,

 

írja a Politico csütörtöki hírlevelében.

 

A Bizottság ezen döntéséhez – a Politiconak már öt diplomata is erről beszélt – az járulhatott hozzá, hogy

 

az AstraZeneca nem tudta leszállítani azt a vakcinamennyiséget, amelyről szerződést kötött a Bizottsággal.

 

A szerződésben elvárt vakcinamennyiségektől pedig az AstraZeneca jócskán elmarad: az első negyedévben 90 millió adag vakcinát kellett volna leszállítania a brit-svéd gyógyszergyártónak, azonban ennek a mennyiségnek mindössze csak a harmadát, 30 milliót teljesítette a cég. Korábban az AstraZeneca francia vezérigazgatója, Pascal Soriot azt ígérte, hogy az év végéig pótolni fogják az elmaradt szállítmányokat, azonban a második negyedévben is jóval kevesebb oltóanyag érkezik a svéd gyártótól:

 

júliusig összesen 300 millió adag vakcinát kellene leszállítania az AstraZenecának, azonban már biztos, hogy ez idő alatt összesen csak 130 millió adag AstraZeneca-vakcina érkezik az EU-ba.

 

 Korábban már részletesen beszámoltunk arról, hogy mi állhat annak a háttérben, hogy az EU felé nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit a gyártó. Az EU-s vizsgálatok szerint

 

a cég egyszerűen nem tud elég vakcinát gyártani,

 

mivel a gyártókapacitások mellett az ellátási lánccal is gondjai akadtak a svéd gyógyszeripari cégnek.

 

A Politico szerint a szerdai ülésen a legtöbb tagállam támogatja a Bizottságot azon döntésében, hogy perre vigye az ügyet a gyógyszeripari céggel. A lap értesülése szerint az egyik diplomata azon az állásponton volt, hogy

 

a jogi úton köteleznék a gyógyszergyártó céget a szerződésben vállalt mennyiség leszállítására,

 

míg mások amellett kardoskodtak, hogy ezen a héten ki kell jelölni egy végső időpontot, amíg eldöntik, hogy akkor elindítják-e a jogi eljárást a brit-svéd gyógyszergyártó cég ellen, vagy sem.

 

Arról, hogy a Bizottság mit hibázott a gyártóval kötött szerződésnél, bővebben itt írtunk, míg arról, hogy miért ilyen feszült a viszony az AstraZeneca és az Európai Bizottság között, itt írtunk bővebben.

 

NYITÓKÉP: Gencat / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás