+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. március 30. kedd, 19:25
Miután a szélsőjobb részt vett a hétfői romániai tüntetésen, nem késlekedett sokáig a másik ellenzéki párt, a nevében szociáldemokrata PSD sem. Szerintük a lezárásellenes tüntetésekre leginkább a szegénység miatt került sor, egy volt miniszterelnökük pedig külföldi tervet sejt a lezárások mögött. Mutatjuk, mi folyik Romániában!
Vasárnap éjszaka, valamint hétfő este, kedd hajnalban is lezárásellenes tüntetések zajlottak Románia nagyobb városaiban.

 

Míg vasárnap éjjel, hétfőre virradóan ezek inkább spontán tüntetések voltak, addig hétfő este a tüntetések szervezettebb formát öltöttek, egyes helyeken erőszakos cselekményekre is sor került. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy több emberhez jutott el az akció híre, de azzal is, hogy a parlamentbe tavaly decemberben frissen bejutott, szélsőjobboldali AUR párt is a tüntetések szervezői közé lépett.

 

A lezárásellenes táborhoz most csatlakozott a pár éve ellenzékben levő posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) is.

 

A PSD ugye az a párt, amelyhez a román rendszerváltás óta a legtöbb botrány, a legtöbb elítélt politikus, az ortodox egyház befolyása, az autochtonizmus (avagy az ún. valódi román értékek őrzése a kozmopolita nyomulással szemben) és a román nacionalizmus leginkább köthető. A párt legöregebb tagjai még az állampártból érkeztek, a kilencvenes évek során a tervgazdaságról a szabadpiacra való átállás során sokan gazdagodtak meg közülük.

 

Kifejezett ideológiájuk nincs, a pártot leginkább pragmatistaként lehet jellemezni. A PSD helyi szervezeteit irányító ún. helyi bárók a leginkább ilyen személyek: nélkülük elvileg mozdulni sem lehet az adott megyében. A párt fiatalabb tagjai a régi párttagok rokonságából verbuválódtak, különösebb szakmai karrier nem fűződik a nevükhöz, a pártot leginkább jól fizető állami állások megszerzésére használják. A közbeszéd és maga Klaus Johannis jelenlegi jobbközép államfő is ezért a PSD-t a teljes országot behálózó polipnak, „vörös pestisnek” tartja.

 

A párt bázisa leginkább a regáti (a Kárpátoktól keletre és délre fekvő) megyékben van, a helyi bárók ezeket a megyéket irányítják. A párt szavazóbázisát többnyire a vidéki települések, a kevésbé iskolázott személyek, az államtól függő csoportok (nyugdíjasok, közalkalmazottak) adják. Éppen ezért a PSD mind baloldali, mind jobboldali populista demagógiát alkalmaz, azaz román nemzeti trikolórba csomagolja azt, hogy több pénzt.

 

A PSD-ELNÖK MARCEL CIOLACUNAK ÍRNAK ALÁ AZ EGYIK ROMÁN PIACON MÉG A TAVALY DECEMBERI PARLAMENTI VÁLASZTÁS ELŐTT. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

Mindezek ellenére is meglepő volt, hogy a párt beleállt a lezárásellenességbe. Itt ugyanis nem egy törpepártról, pláne nem egy témát kereső szélsőjobboldali formációról van szó, hanem egy EU-s országot több cikluson át vezető, az európai baloldali struktúrákba valamennyire beágyazódott, az Európai Parlament balközép S&D-frakciójának tíz képviselőt adó pártról, amely a közvélemény-kutatások szerint magabiztosan meg is nyerné a választást Romániában, ha az most vasárnap lenne. 

 

A lezárásellenesség baloldali keretezése

 

Marcel Ciolacu, a PSD jelenlegi elnöke kedd délután visszautasította ugyanis a jobbközép kormánykoalíció (a nemzeti liberális PNL, a liberális-technokrata USR-PLUS és az erdélyi magyarok érdekvédelmi szövetsége, az RMDSZ) azon vádját, hogy a lezárásellenes tüntetések „politikai tartalmúak” lennének. A jobbközép kormány belügyminisztere, a nemzeti liberális Lucian Bode kedden délelőtt arról beszélt, hogy a tüntetések csak a társadalom „egy kisebbségi csoportjának akciói, amelyek a törvények betartása ellen irányulnak. Nem fogadhatjuk el a »szabad véleménynyilvánítás« jelszava alatt azon kezdeményezéseket, amelyek más állampolgárok egészségét és éltét veszélyeztetik”.  

 

A PSD-s Ciolacu viszont a tüntetéseket a koronavírus-járvány terjedését megelőző lezárásokkal, a román társadalom fáradtságával, illetve a gazdaság rossz állapotával magyarázta.

 

„Ne próbáljatok politikai indokot láttatni ott, ahol csak kétségbeesés, szegénység és a kormányzási módotok iránti undor található. Ne büntessetek meg egy egész népet azért, mert képtelenek vagytok öt szabálysértő klubot bezáratni” – írta Marcel Ciolacu a Facebook-oldalára.

 

Itt Ciolacu arra utalt, hogy a nemzeti liberális belügyminiszter minisztertársai támogatását kérte egy olyan rendelet kidolgozásához, amely az államnak megengedné, hogy bezárja azon vendéglátóhelyeket, amelyek harmadszor is megsértették az érvényes járványügyi rendelkezéseket (30 százalékos kapacitással való nyitvatartás, vagy távolságtartás a teraszokon is).  

 

A ROMÁN SZOCDEMEK JELENLEGI ELNÖKE, MARCEL CIOLACU. FOTÓ: FACEBOOK

 

A PSD elnöke ezt követően klasszikus baloldali keretbe helyezte a lezárásellenes tüntetéseket: „Nem az emberek hibája, hogy térdre kényszerítettétek az államot és nem vagytok képesek semmire!

 

Az emberek a kétségbeesés és a szegénység miatt mentek az utcára, és mert elegük van belőletek és az abberációitokból! Tönkretettétek a munkahelyeiket! Távol tartottátok gyermekeiket az iskolától! Bezártátok a vállalkozásaikat!

 

Az egyszerű embereknek tőletek eltérő módon nincsenek szolgáik, akik elvégezzék a bevásárlást. Az egyszerű emberek még dolgoznak abban az órában, amikor ti bezárjátok az üzleteket” – írta Ciolacu a Facebookra. Az általa használt 'abberráció' szó nem itt fordult elő először, az AUR-t elnöklő Simion is aberrált intézkedéseknek nevezi a járvány miatti korlátozásokat.

 

A PSD egyik ökle lecsap a külföldre

 

De nem csak a pártelnök, Ciolacu pengette meg a baloldali demagógia húrjait a tüntetések kapcsán. Hétfő este a román köztévé vendége volt a „székelyakasztó” Mihai Tudose volt szocdem miniszterelnök, jelenleg PSD-s EP-képviselő is. Tudose szerint a tüntetések annyit jeleznek, hogy a „népnek elege lett”. Értelmezése szerint azonban nem a koronavírus-járványba fáradt bele a román lakosság, hanem a jelenlegi kormány „inkompetens gyűjteményébe, a hazugságokba és lopásba”.

 

„Az embereknek elegük lett, mert ők bent ültek, elveszítették a munkahelyüket, betartották a járványügyi intézkedéseket, vagyis az emberek nem hibásak ebben. És te mint kormány rájuk mutogatsz, hogy ők tehetnek mindenről. Te mint kormány éltél vissza a helyzettel és gúnyt űztél a népből” – bírálta a jobbközép kabinetet az EP-képviselő Tudose. Tudose az est során még számos, szerinte érthetetlen járványügyi intézkedéssel példázta a jelenlegi kormány hozzá nem értését: „Bezárták a mallokat, most mindenki a benzinkutak előtt ücsörög.”

 

Az exkormányfő szerint a járványból is a „külföld” profitál, mivel a Romániában gyártott maszkokat exportálják, míg a románok sokkal drágább, importált maszkokat kell vásároljanak. Tudose itt a PSD-ben már megszokott idegen tőkeellenességet és a román tőke elsőbbségének gondolatát hozta fel. Azonban nem állt meg itt, szerinte

 

járvány és a lezárások is egy „tudatos terv” részei a román gazdaság gyarmati szinten tartására.

 

A VOLT SZOCDEM KORMÁNYFŐ, JELENLEGI EP-KÉPVISELŐ MIHAI TUDOSE. FOTÓ: FACEBOOK

 

A keddi tüntetések következtében a román rendvédelmi erők 222 büntetést állítottak ki 200 ezer lej (14, 7 millió forint) értékben és 188 személy meghallgatása zajlik az ország rendőrőrsein a nap folyamán. A bukaresti csendőrség parancsnoka elmondta, hogy a tüntetések során 12 csendőr sérült meg. Alin Stoica bukaresti prefektus ehhez még hozzátette, hogy „a jelenlegi korlátozásokat nem fogjuk feloldani, mert azokat azért hoztuk, hogy megvédjenek minket. Kétezer ember akciója nem befolyásol abban, hogy meggondoljuk magunkat”.

 

Mit mondanak a román szakértők?

 

Cristian Pîrvulescu, Románia egyik leghíresebb politológusa úgy vélte hétfőn este a Digi24 élő adásában, hogy a román tüntetések a világban zajló egyéb lezárásellenes tüntetések sorába integrálhatók. Pîrvulescu szerint a

 

„társadalomban jelen levő bizonytalanságérzést és elégedetlenséget próbálják meg a tüntetés szervezői felhasználni”.

 

A politológus szerint a tüntetők által skandált „Szabadságot!” fogalom valójában arról szól, hogy a tüntető csoportok elszakadtak a válóságtól: „A vírus terjedését nem tüntetéssel tudod megállítani, sőt ellenkezőleg. Elképzelhető, hogy a tüntetők közül is meg fognak sokan betegedni. És ez befolyásolni fogja a gazdaságot is, mivel az az emberek egészségétől és az egészségügytől függ.”

 

Némiképp hasonlóan, ám radikálisabban vélekedett az egyik legnépszerűbb román publicista, Cristian Tudor Popescu (CTP) is. CTP szerint a tüntető tömeg nem a koronavírus-járvány miatti lezárásokkal vagy a kormányintézkedésekkel elégedetlen csoportokat jelenti. „Ezek nem tüntetők! Ez nem tüntetés, hogy feltéped az utcai elemeket, a csendőröket dobálod. Ezt egy természetes folyamatként kell kezelni. Olyan mint egy lavina, kőomlás, vagy egy vihar, amely fákat csavarhat ki” – állította metaforikus elemzésében a publicista.

 

A tüntető tömegekről azt is megállapította, hogy azok „konkrét ideológia nélküli csoportok”, amelyeknek nem volt sem egységes üzenetük, sem egységes világképük:

 

„Ezek a fiatalok az elmúlt harminc év eredményei. Nem képesek gondolkodni, beszélni, csak arra, hogy ordítsanak és műanyagpalackokkal meg kövekkel dobálózzanak”.

 

A keddi tüntetések ügyében végül megszólalt az ország államelnöke, az erdélyi szász származású Klaus Johannis is. Johannis közhelyektől hemzsegő nyilatkozatban ítélte el az erőszakot, valamint a tüntetéseken felszínre bukkant idegenellenességet is. Mint mondta, nincs más alternatíva arra, hogy elejét vegyék az esetszámok növekedésének, a vakcina mellett a korlátozások jelentik az egyetlen megoldást a járvány megállítására, viszont szerinte éppen ezért kívánatos lenne, ha a hatóságok jobban kommunikálnák az intézkedéseket.

 

NYITÓKÉP: Marcel Ciolacu sajtótájékoztatót tart. Fotó: Marcel Ciolacu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás