+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. március 30. kedd, 09:00
A Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) már arra utasítja tagjait, hogy „legalább egy autónyi emberrel” jelenjenek meg az országszerte zajló tüntetéseken. Volt, ahol magyarellenes rigmusok is elhangzottak a hétfői demonstrációkon.

Mint ahogyan arról már beszámoltunk, szombatról vasárnap éjszakára Romániában újabb korlátozó intézkedések léptek életbe, amelyekkel a koronavírus terjedését kívánják megakadályozni. A legnagyobb változás az előző időszakhoz képest az, hogy

 

a vörös színkódú megyékben (ahol a legszigorúbb járványügyi szabályok vannak) a 22 órás kijárási tilalmat 20 órára hozták előre, és az üzleteknek is be kell zárniuk 18-kor.

 

Azon településeken, ahol a járvány terjedése 4 és 7,5 ezrelék közötti fertőzésszámot éri el (ezek még mindig a vörös megyék), ott csak hétvégén lesznek érvényesek a fenti szabályok. Románia járványügyi védekezése eleve differenciáltabb, mint a magyarországi. Az ország megyéit az átfertőzöttség szerint csoportosítják három különböző csoportba, amiket színkódokkal jelölnek.

 

A színkód megállapításánál az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek pozitív eredményeit vetítik ezer főre, és ez alapján állapítják meg a fertőzöttségi rátát, az ún. ezreléket,

 

amely alapján zöld, sárga vagy vörös színkóddal látják el az adott megyét. Ezek a színkódok nemcsak a járvány intenzitása közti különbséget jelzik, hanem a különböző színkóddal jelölt megyékben eltérő járványügyi intézkedések is vannak érvényben.

 

A SZÍNKÓDOLT ROMÁN MEGYÉK. FOTÓ: SCHREENSHOT A COVID19.GEOSPATIAL.ORG-RÓL.

 

Ez magyarázza, hogy az új intézkedések – amik a második lockdown novemberi kihirdetése óta gyakorlatilag Magyarországon nem regionális alapon, hanem en bloc érvényben vannak, csak nálunk nem 18-kor, hanem 19 órakor zárnak a boltok az előreláthatólag húsvét után jövő enyhítésig – miért nem egész Romániát, hanem leginkább az ország fővárosát, Bukarestet és szinte az összes nagyvárost érintik.

 

Hétfőn este a vasárnapihoz képest még több nagyvárost is érintett a tüntetési hullám,

 

a beszámolók szerint többen is voltak, mint vasárnap éjszaka, sőt egyes helyeken erőszakba is torkollt a tüntetés.

 

Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy több emberhez jutott el az akció híre, de azzal is, hogy a parlamentbe decemberben frissen bejutott,

 

szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) is a tüntetések szervezői közé lépett.

 

A párt elnöke, George Simion Facebook-bejegyzésben közölte követőeivel, hogy csatlakoznak a civil társadalom kezdeményezéséhez Bukarestben és az ország többi városában. A Szabad Európa romániai szerkesztősége megszerezte az AUR egyik megyei elnökének a telefonbeszélgetését, ahol az még vasárnap éjszaka parancsba adja minden párttagnak, hogy hétfőn jelenjenek meg a tüntetésen „legalább egy autónyi emberrel”.

 

Mi történt a nagyvárosokban?

 

+ Az ország fővárosában, Bukarestben többszáz tüntető az ikonikus Egyetem téren tüntetett (itt tüntettek 1990-ben is a posztkommunista hatalomátmentés ellen, az Egyetem tér azóta az ellenállás szimbóluma). A bukaresti tüntetés során még délután a román csendőrség előállított egy férfit, mert az nem viselt maszkot, nem volt hajlandó igazoltatni magát, és szidta a csendőröket.

 

SCHREENSHOT A DIGI24 TÉVÉ ÉLŐ ADÁSÁBÓL.

 

Nem ez volt az egyetlen incidens hétfőn este Bukarestben.

 

A lezárásellenes tömeg késő este a kormánypalota elé vonult, ott pedig kövekkel, műanyag palackokkal, petárdákkal dobálták a csendőröket.

 

A bukaresti tömegben jelen volt Diana Iovanovici-Șoșoacă szenátor is, aki még az AUR-nak is kínos volt, ezért még február elején ki is zárták a pártból. A bukaresti tüntetés a megnőtt rendőri egységek következtében éjfélkor véget ért.

 

 

+ Hasonlóan erőszakossá vált az olténiai régió legnagyobb városának, Krajovának a tüntetése. Itt állítólag két résztvevő verekedett össze, a csendőrség kiemelte őket, és az őrsre szállította.

 

+ Kelet-Romániában, a Duna partján fekvő kikötővárosban, Brăilán is egymásnak esett a tüntetők egy csoportja és csendőrök egysége.

 

 

+ Az ország többi városában viszont már békés tüntetések zajlottak, a román hírportálok szerint a húsz-negyven fős tüntetéstől (Marosvásárhely, a Zsil-völggyi bányászvárosok) egészen a két-háromszáz fős (Vajdahunyad, Déva, Beszterce, Arad, Botoșani, Bákó, Nagyszeben, Drobeta Turnu-Severin, Brassó, Ploiești,Giurgiu, Pitești, Konstanca, Buzău, Focșani, Jászvásár) tüntetésekig. Ezer főnél többen a beszámolók szerint csak a fővárosban, Bukarestben gyűltek össze.

 

Az ipari központ Pitești-en még magyarellenes skandálásra is sor került: ekkor

 

a tömegben jelen levő fociultrák az „Engedjetek be a stadionokba!” rigmusok mellett a román focimeccseken megszokott „Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!” mondatot skandálták.

 

Jó hír viszont, hogy ahhoz képest, hogy a szélsőjobboldai AUR is ott volt a hétfői tüntetéseken, csak egyetlen helyen bukkant fel a magyarellenesség.

 

Az erdélyi nagyvárosokban viszont magyarok és románok közösen tüntettek, ahogy az alább látható is:

 

 

NYITÓKÉP: AUR-os tüntetők. Fotó: AUR / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás