A magyarellenes szélsőjobb is csatlakozott a lockdownellenes tüntetésekhez Romániában

Szerző: Antal Róbert-István

2021.03.30. 09:00

A Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) már arra utasítja tagjait, hogy „legalább egy autónyi emberrel” jelenjenek meg az országszerte zajló tüntetéseken. Volt, ahol magyarellenes rigmusok is elhangzottak a hétfői demonstrációkon.

Mint ahogyan arról már beszámoltunk, szombatról vasárnap éjszakára Romániában újabb korlátozó intézkedések léptek életbe, amelyekkel a koronavírus terjedését kívánják megakadályozni. A legnagyobb változás az előző időszakhoz képest az, hogy

a vörös színkódú megyékben (ahol a legszigorúbb járványügyi szabályok vannak) a 22 órás kijárási tilalmat 20 órára hozták előre, és az üzleteknek is be kell zárniuk 18-kor.

Azon településeken, ahol a járvány terjedése 4 és 7,5 ezrelék közötti fertőzésszámot éri el (ezek még mindig a vörös megyék), ott csak hétvégén lesznek érvényesek a fenti szabályok. Románia járványügyi védekezése eleve differenciáltabb, mint a magyarországi. Az ország megyéit az átfertőzöttség szerint csoportosítják három különböző csoportba, amiket színkódokkal jelölnek.

A színkód megállapításánál az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek pozitív eredményeit vetítik ezer főre, és ez alapján állapítják meg a fertőzöttségi rátát, az ún. ezreléket,

amely alapján zöld, sárga vagy vörös színkóddal látják el az adott megyét. Ezek a színkódok nemcsak a járvány intenzitása közti különbséget jelzik, hanem a különböző színkóddal jelölt megyékben eltérő járványügyi intézkedések is vannak érvényben.

A SZÍNKÓDOLT ROMÁN MEGYÉK. FOTÓ: SCHREENSHOT A COVID19.GEOSPATIAL.ORG-RÓL.

Ez magyarázza, hogy az új intézkedések – amik a második lockdown novemberi kihirdetése óta gyakorlatilag Magyarországon nem regionális alapon, hanem en bloc érvényben vannak, csak nálunk nem 18-kor, hanem 19 órakor zárnak a boltok az előreláthatólag húsvét után jövő enyhítésig – miért nem egész Romániát, hanem leginkább az ország fővárosát, Bukarestet és szinte az összes nagyvárost érintik.

Hétfőn este a vasárnapihoz képest még több nagyvárost is érintett a tüntetési hullám,

a beszámolók szerint többen is voltak, mint vasárnap éjszaka, sőt egyes helyeken erőszakba is torkollt a tüntetés.

Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy több emberhez jutott el az akció híre, de azzal is, hogy a parlamentbe decemberben frissen bejutott,

szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) is a tüntetések szervezői közé lépett.

A párt elnöke, George Simion Facebook-bejegyzésben közölte követőeivel, hogy csatlakoznak a civil társadalom kezdeményezéséhez Bukarestben és az ország többi városában. A Szabad Európa romániai szerkesztősége megszerezte az AUR egyik megyei elnökének a telefonbeszélgetését, ahol az még vasárnap éjszaka parancsba adja minden párttagnak, hogy hétfőn jelenjenek meg a tüntetésen „legalább egy autónyi emberrel”.

Mi történt a nagyvárosokban?

+ Az ország fővárosában, Bukarestben többszáz tüntető az ikonikus Egyetem téren tüntetett (itt tüntettek 1990-ben is a posztkommunista hatalomátmentés ellen, az Egyetem tér azóta az ellenállás szimbóluma). A bukaresti tüntetés során még délután a román csendőrség előállított egy férfit, mert az nem viselt maszkot, nem volt hajlandó igazoltatni magát, és szidta a csendőröket.

SCHREENSHOT A DIGI24 TÉVÉ ÉLŐ ADÁSÁBÓL.

Nem ez volt az egyetlen incidens hétfőn este Bukarestben.

A lezárásellenes tömeg késő este a kormánypalota elé vonult, ott pedig kövekkel, műanyag palackokkal, petárdákkal dobálták a csendőröket.

A bukaresti tömegben jelen volt Diana Iovanovici-Șoșoacă szenátor is, aki még az AUR-nak is kínos volt, ezért még február elején ki is zárták a pártból. A bukaresti tüntetés a megnőtt rendőri egységek következtében éjfélkor véget ért.

+ Hasonlóan erőszakossá vált az olténiai régió legnagyobb városának, Krajovának a tüntetése. Itt állítólag két résztvevő verekedett össze, a csendőrség kiemelte őket, és az őrsre szállította.

+ Kelet-Romániában, a Duna partján fekvő kikötővárosban, Brăilán is egymásnak esett a tüntetők egy csoportja és csendőrök egysége.

+ Az ország többi városában viszont már békés tüntetések zajlottak, a román hírportálok szerint a húsz-negyven fős tüntetéstől (Marosvásárhely, a Zsil-völggyi bányászvárosok) egészen a két-háromszáz fős (Vajdahunyad, Déva, Beszterce, Arad, Botoșani, Bákó, Nagyszeben, Drobeta Turnu-Severin, Brassó, Ploiești,Giurgiu, Pitești, Konstanca, Buzău, Focșani, Jászvásár) tüntetésekig. Ezer főnél többen a beszámolók szerint csak a fővárosban, Bukarestben gyűltek össze.

Az ipari központ Pitești-en még magyarellenes skandálásra is sor került: ekkor

a tömegben jelen levő fociultrák az „Engedjetek be a stadionokba!” rigmusok mellett a román focimeccseken megszokott „Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!” mondatot skandálták.

Jó hír viszont, hogy ahhoz képest, hogy a szélsőjobboldai AUR is ott volt a hétfői tüntetéseken, csak egyetlen helyen bukkant fel a magyarellenesség.

Az erdélyi nagyvárosokban viszont magyarok és románok közösen tüntettek, ahogy az alább látható is:

NYITÓKÉP: AUR-os tüntetők. Fotó: AUR / Facebook