+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin & Renczes Ágoston & Antal Róbert-István
2021. január 19. kedd, 07:05
Melyik pártok tűzik zászlajukra a lockdown- vagy épp oltásellenességet? Tudnak-e ezzel újabb támogatókat szerezni a régióban eleve eléggé oltásszkeptikus szavazók között? Közép-európai körképünkből kiderül, hogy a szélsőjobbon és a libertáriusokon kívül aggódik-e még valaki a lezárások vagy épp a kötelező oltás miatt.

Mindenki azt gondolta, a brexittel vége lesz Nigel Farage politikai karrierjének, elvégre elérte, amiért évtizedeken keresztül küzdött: Nagy-Britannia immáron nem tagja az Európai Uniónak. De Farage rögtön talált magának egy új ügyet, mégpedig Az Ügyet: a koronavírus-járvány kezelésére hivatott lezárások és szigorítások ellenzését. A Brexit Pártot ezért át is nevezte a Reform UK névre, amely programjában immáron az általános, mindenkit egyenlően sújtó szigorú lockdown helyett a koronavírus által veszélyeztetett csoportok fokozottabb védelmét és az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozását javasolja, már csak a gazdaság védelmében is.

 

Farage pártja nincs azonban egyedül ezzel: a Reform UK azért tűnhet ennyire egyedülállónak, mert Magyarországon a legtöbb újságíró a brit és amerikai sajtóból tájékozódik és fordít híreket. Az Azonnali arra vállalkozott, hogy megnézze, a környékünkön kik ellenzik Farage-ékhoz hasonlóan a lezárásokat, esetleg mennek el még egzotikusabb irányba oltásellenességgel és akár a járvány teljes tagadásával is.

 

Az osztrák szélsőjobb oltásellenességgel fogalmazza magát újra

 

Bal-jobb skálán? Szélsőjobboldaliak, szabadpiaci érveléssel és kispolgári populizmussal, részben a szociálliberálisak is itt vannak esélyegyenlőségpárti érveléssel

Mivel van bajuk? A szélsőjobboldal elővette liberális énjét, és erre hivatkozva a piac és az egyén szabadsága mellett érvel, az alkotmányos alapjogokra hivatkozó lockdown-kritikát a balliberálisok is osztják

Hozott vagy vitt? Nem hozott jelentős áttörést se a szélsőjobboldalnak, se a liberálisoknak

 

Ausztriában egy konzervatív-zöld kormány van hatalmon, a lockdownpolitikát legtöbbször Sebastian Kurz konzervatív kancellár a zöld egészségügyi miniszterrel, Rudolf Anschoberrel közösen jelenti be. Sajátos módon mindkét politikus népszerűségének ez kezdetben igen jót tett, de mostanra Kurz és különösen Anschober visszazuhant. Nem is annyira önmagában a lockdown miatt, hanem a sok baki miatt – kezdve a tömeges tesztelések sikertelenségétől az oltások lassú beindulásáig –, amelyek a járványkezelést jellemezték nyugati szomszédunknál.

 

A lockdownpolitika ellen a legélesebben és legkorábban a szélsőjobboldal szólalt fel. A Szabadságpártból (FPÖ) 2019 végén kicsapott egykori pártelnök, Heinz-Christian Strache kifejezetten a vírus- és oltástagadókra építve akarta a politikai túlélését biztosítani, új pártja azonban elhasalt a tavaly őszi bécsi tartományi választásokon. Azonban az FPÖ is egyre inkább a lockdown kritikusa lett, a párt a tavalyi bécsi választási kampányban a rendezvényein megdicsérte a résztvevőket, hogy nem hordanak maszkot – azaz

 

a lockdown kritikája az FPÖ-nél is egyre inkább vírus- és oltástagadásba csúszott át.

 

Ennek felel meg az is, hogy Herbert Kickl, az FPÖ frakcióvezetője és főideológusa bejelentette: ő semmiképpen nem fogja magát beoltatni. A politikus szerint ugyanis képtelenség ilyen rövid idő alatt hatékony oltóanyagot kifejleszteni, és mivel ő egyébként is pár éve átesett egy súlyosabb influenzán, úgy véli: az ő immunrendszere a kínai koronavírusra is fel van készülve.

 

Az FPÖ lockdownkritikája azonban azt is lehetővé tette, hogy a szélsőjobboldali párt aktiválhassa a populista melletti másik énjét is: a liberálist. Mint ismert: az FPÖ a második világháború után jobboldali liberálisok és nemzeti szocialisták közös projektjeként jött létre, a két irányzat mindig viaskodott a párton belül egymással. Az FPÖ most azt mondja: az alkotmányos jogokat védené, amikor ellenzi a lockdownt. Kickl egyenesen

 

diktatúra kiépítésével vádolta meg Kurz kancellárt,

 

és ki is adta a párt új jelszavát: „Kurz muss weg”. A konzervatív kancellár eltávolítását Kickl személyes ügyének is tekinti.

 

Ha nem is ilyen éles nyelven, a lockdown alkotmányos és liberális kritikájában a szociálliberális Neos is egyetért az FPÖ-vel. Ahogy az FPÖ Kurzra mondja: távozzék, a Neos a zöld egészségügyi miniszerről, Anschoberről gondolja ugyanezt. A szociálliberális pártnak az se tetszik, hogy Anschobernek nincs orvosi diplomája (a zöldpolitikus általános iskolai tanári képzettséggel rendelkezik). A Neos azt is kifogásolja, hogy a Kurz-kormány nem készült volna fel a nyáron eléggé a második hullámra, valamint nem a veszélyeztetett csoportok védelmére koncentrálna, hanem az egész országot lezárja. A Neosnak főleg az iskolák bezárásával,

 

a távoktatással van gondja, ez ugyanis a liberális párt szerint súlyosan sérti a felnövekvő generációk esélyegyenlőségét.

 

A Kurz-kormány által szombaton bejelentett lockdown-hosszabbítást azonban a Neos is már megszavazta. Azaz egyedül az FPÖ maradt így a lockdownellenes párt. Szombaton Bécs belvárosában több, mint ötezer ember vonult fel a megszorítások ellen. Ezen megjelent Heinz-Christian Strache, egykori FPÖ-s politikus is több volt egykori párttársa mellett – de hivatalosan nem valamelyik párt szervezte a megmozdulást.

 

Noha Kurz és Anschober népszerűsége csökken, a lockdownkritika nem lendített az FPÖ-n és a Neoson, mindkét párt 9-10 százalék körül áll, Strache pártja pedig eleve mérhetetlen most már. Az FPÖ-t, amely egykoron még majdnem 30 százalákkal az ország egyik legerősebb pártja volt, a lockdownkritika nem rántotta ki azon gödörből, ahova az ibizai videó 2019 májusi kiderülése után zuhant. Pedig nincs kevés oltásellenes nyugati szomszédunknál sem: az osztrákok 24 százaléka mereven elzárkózik a koronavírus-oltástól, 19 pedig inkább nem oltatná be magát. Legfeljebb a megmaradt híveket tudja tehát Norbert Hofer FPÖ-s pártelnök Kickllel közösen tovább radikalizálni. Ezzel viszont egyre jobban távolodnak az ÖVP-től, azaz egy kormányzás lehetőségétől.

 

AZ OSZTRÁK SZABADSÁGPÁRT „A KORONAŐRÜLET” ELLEN KAMPÁNYOLT MÁR A TAVALYI BÉCSI TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSOKON IS. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

Magyarországon egyelőre a Mi Hazánk és egy minipárt ellenzi a lockdownt

 

Bal-jobb skálán? Szélsőjobboldaliak, libertáriánusok

Mivel van bajuk? Csak a lezárásokkal

Hozott vagy vitt? Nem tudni még

 

A lezárásellenes párt: ez a stabilan 5 százalék alá mért Mi Hazánk nevű szélsőjobboldali formáció legújabb szlogenje, igaz, egyelőre sajtóközleményekben használják csak. A Toroczkai László ásotthalmi polgármester, Novák Előd újbudai önkormányzati képviselő és felesége, Dúró Dóra országgyűlési képviselő fémjelezte, Jobbik-szakadárokból alakult,

 

a parlamentben néha még a Fideszt is kisegítő Mi Hazánk igazán csak 2021 elején látta meg a piaci rést a lockdownellenességben.

 

Láthatóan csak a lezárásokat és mindenféle korlátozásokat, szigorításokat ellenzik, a járvány létét vagy épp a védekezéshez szükséges eszközök hasznát nem kérdőjelezik meg, az oltásról pedig – noha az Azonnali és az IDEA Intézet közös, decemberi közvélemény-kutatása szerint a magyarok nagyjából fele elzárkózik a vakcinától – kifejezetten óvatosan fogalmaznak. „Azt szeretnénk, hogy mindenki dönthessen a saját sorsáról, és ne diszkriminálják azt, aki másként gondolkozik” – így Dúró Dóra, aki arra a kérdésre, hogy beoltatja-e magát, azt mondta az Azonnalinak, ezt nem tudja még.

 

Nyissák ki az uszodákat és edzőtermeket; oldják fel a 20 órás kijárási tilalmat; ha korlátozottan is, de tarthassanak nyitva a vendéglátósok: követelik. Eddigi akcióikból úgy tűnik tehát, ez egyelőre csak egy újabb téma náluk a politikusaiktól évek óta megszokott melegellenesség, a cigányellenesség és a migrációellenesség mellett. Azzal pedig, hogy aláírást kezdenek el gyűjteni a lezárások ellen, mintha kezdenék felmérni, mennyire van társadalmi igény olyan single-issue-pártra, mint a Brexit Párt vagy épp a 2015-ös, minden bokor mögött migránsokat látó Fidesz.

 

A Mi Hazánk mellett nagyon igyekszik feltenni magát a média radarjára az Indextől kirúgott Ecsenyi Áron libertáriánus pártja, a Le az Adók 75 százalékával is, ami amúgy tényleg egy bejegyzett párt, nem egy médiahack. Mivel ez nem egy profi párt, egyelőre alulról jövő, lockdown-kritikus kezdeményezésekben utazik: január 25-ére tömeges üzletnyitást akarnak kiprovokálni, polgári engedetlenségként, olasz mintára.

 

A feketeöves járványtematikát azonban vélhetően nem a Mi Hazánktól vagy a libertáriánusoktól kell várni, hanem magától Gődény doktortól: a 2018-as választáson költségvetési csalás gyanúját felvető módon kamupárttal közpénzmilliókat felhasználó testépítő-gyógyszerész összeesküvés-elméleteket is terjesztő Facebook-oldala, honlapjai és csoportjai a hazai járványszkeptikusok egy részének szilárd tájékozódási pontjait jelentik, és úgy hallani, köze lehet egy indulóban lévő Normális Élet Pártja nevű formációhoz.

 

AKÁR HÁROM PÁRT IS VERSENYEZHET UGYANAZZAL A TEMATIKÁVAL

 

Romániában parlamenti erővé vált a lezáráskritikus szélsőjobb

 

Bal-jobb skálán? Ortodox hívők, szélsőjobboldaliak

Mivel van bajuk? A lezárásokkal leginkább, de a vakcinával szemben is szkeptikusok voltak sokáig

Hozott vagy vitt? Hozott

 

Keleti szomszédunkban rendkívül szkeptikusak az emberek az oltással kapcsolatban, egy karácsony előtt elvégzett közvélemény-kutatás szerint a lakosságnak csak mintegy 30 százaléka oltaná be biztosan magát a koronavírus ellen. 29 százalékuk biztosan nem, 29 százalék pedig még nem döntötte el. Ezen változtathat valamit, hogy a korábban járványszkeptikus Román Ortodox Egyház (BOR) is arra buzdítja híveit, hogy oltassák be magukat (vagy legalábbis tájékoztató anyagokkal népszerűsíti az oltást).

 

A BOR-ral jó kapcsolatokat ápoló szélsőjobboldali AUR párt élen jár mindenféle szkepticizmusban. A párt vezérkarában számtalan olyan kétes figura van – például az alelnök, Diana Iovanovici-Șoșoacă, aki egyben a konstancai érsek, Teodosie ügyvédnője is –, akik több alkalommal kijelentették, hogy biztosan nem fogják beoltatni magukat. De megtalálhatóak a pártban a Koalíció a családért szervezet ultrakonzervatív, ortodox csoportjai is, akik 2018-ban népszavazást kezdeményeztek a keresztény családmodell alkotmányba foglalásért, és a járvány előtt még másfajta oltásokkal kapcsolatban is szkeptikusnak bizonyultak.

 

Az AUR párt miniszterelnök-jelöltje, Călin Georgescu egy videóban például azért úszott egy hegyi tóban mínusz 10 fokban, hogy arról beszéljen, a vallásos hit és a spiritualitás a támasz, erre van szükség a koronavírus ellen, nem pedig oltásra:

 

„Az immunitásom az emberi létem szuverenitásának eredménye. Ez az igazság, nem pedig az, ami laboratóriumokból származik.”

 

Az AUR hivatalos kommünikéjében az oltás önkéntességére, valamint az oltást nem vállallók véleményének tiszteletben tartására szólította fel az államot.

 

Más kérdés a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ügye, ezek kritikájában az AUR élen jár. Például sokáig ellenezték a maszkviselést, Bukarestben több maszkellenes tüntetést is szerveztek, valamint a gazdaságot sújtó lezárásokat is (felemelték hangjukat a szabadtéri piacok bezárása ellen) kritikával illették, valamint az iskolák kinyitását is propagálják. Ezzel láthatóan érzékeny pontra tapintottak: a hagyományosan megbízhatatlan román közvélemény-kutatások szerint (a szélsőjobbos pártot például lényegében alig mérte valaki 5 százalék fölé a választás előtt) az AUR december végén 15 százalékon állt: ez az érték meghaladja a parlamenti választáson elért 9 százalékos eredményüket is.

 

ÚJRANYITNI AZ ISKOLÁKAT, KÖVETELI GEORGE SIMION AUR-ELNÖK, PARLAMENTI KÉPVISELŐ A FRAKCIÓJA ÁLTAL HORDOTT ÁTLÁTSZÓ ARCPAJZSSZERŰ MASZKBAN. A SIMA MASZKOKAT MEGVETIK ÉS NEM HAJLANDÓK HORDANI, UGYANIS NEM LÁTSZIK AZ ARCUK ALATTA

 

Szlovákia: oltásellenességtől a higgadt lockdownkritikáig 

 

Bal-jobb skálán? Szélsőjobboldaliak, libertariánusok, szociálpopulisták

Mivel van bajuk? A libertariánusok a lockdownt bírálják, a szociálpopulistáknak a kormány intézkedéseivel általánosságban van bajuk, a szélsőjobboldaliak emellett oltásellenesek is

Hozott vagy vitt? A libertariánusoknak hozott, a szélsőjobboldalra nem volt hatással, a szociálpopulisták meg bezuhantak, de nem emiatt

 

Az Ipsos január eleji kutatásában a megkérdezettek 15,3 százaléka inkább nem, 21,3 százalék pedig „határozottan nem” oltatná be magát Szlovákiában. A radikális Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽS-NS) politikusai hagyományosan oltásellenesek, a koronavírus elleni vakcinákról is rendszeresen terjesztenek összeeküvés-elméleteket, az Igor Matovič vezette kormány kaotikus járványkezelésével azonban szinte mindegyik párt elégedetlen, még a kormányon belüli libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) is. Az ellenzékiek közül pedig a radikálisok mellett Robert Fico exminiszterelenök szociálpopulista Irány-Szociáldemokráciája (Smer SD) a leghangosabb kritikusa a Matovič-kormány járványkezelésének.

 

A radikálisok kulcsszereplői voltak több tüntetésnek is, bár ezeket nem az oltás elutasítása vagy a járványtagadás mozgatta, hanem sokkal inkább az emberek járványügyi intézkedések miatti frusztrációja és a kormány ellentmondásos járványkezelésével való elégedetlenség. Ezt a radikálisok mellett Robert Fico Smer SD-je is igyekezett meglovagolni, de

 

az egyik kormányellenes tüntetésen magánemberként a libertariánus pártelnök, egyben gazdasági miniszter Richard Sulík is részt vett.

 

Politikai tőkét mindebből sem az ĽS-NS, sem Robert Fico Smer SD-je nem tudott kovácsolni: a tavaly februári választásokon 7,97 százalékos eredménnyel a parlamentbe jutó radikálisokat a Focus legutóbbi közvélemény-kutatása ugyanígy 8 százalék körülre méri, Robert Fico pártja viszont a februári 18 százalékról 9,8 százalékra zuhant. Utóbbi szavazóinak jó része Fico lemondása után őt a miniszterelnöki székben váltó, majd a választások után a Smert otthagyó Peter Pellegrini új pártjához, a magát szociáldemokrataként pozicionáló Hang-Szociáldemokráciához szegődött, ami úgy profitál a kormány kaotikus válságkezeléséből és állt decemberben 20,9 százalékon, hogy ezért szinte semmit nem kellett csinálnia.

 

A másik nagy nyertes a libertariánus SaS: a kormányon belüli konfliktusokban higgadtan fellépő Richard Sulík pártja a februári választáson 6,2 százalékkal jutott be a parlamentbe, decemberben a Focus azonban már 15,9 százalékra mérte a libertariánusokat. A februári választást 25 százalékkal megnyerő Igor Matovič Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártja decemberben már csak 11 százalékon állt.

 

AZ IKONIKUS BŐRDZSEKIJÉT HORDÓ ROBERT FICO FŐLEG A KORMÁNNYAL SZEMBENI ELÉGEDETLENSÉGET PRÓBÁLNÁ MEGLOVAGOLNI, EGYELŐRE SIKERTELENÜL.

 

Csehországban általános a járványszekpticizmus, de nem lovagol rajta a politika, csak Václav Klaus

 

Bal-jobb skálán? Nacionalista euroszkeptikusok, jobbközép liberálisok, Václav Klaus volt államfő

Mivel van bajuk? Az euroszkeptikusoknak az oltás esetleges kötelező tételével, a jobbközép liberálisoknak a lockdownnal, Klaus az oltásban sem hisz.

Hozott vagy vitt? Inkább vitt

 

Bár Prágában rendszeresek a lezárások elleni tüntetések, ezeken leginkább a megélhetésüket féltő vállalkozók vesznek részt, és nem kötődnek konkrét pártokhoz. A legutóbbi tüntetésen mégis felszólalt egy ikonikus politikus: Václav Klaus korábbi miniszterelnök és kétszeres államfő. A 79 éves visszavonult politikus nemcsak az emberek életét megkeserítő korlátozásokat bírálta, hanem arról is beszélt, hogy nem fogja magát beoltatni. Még októberben pedig azzal borzolta a kedélyeket, hogy kijelentette: a covid egy eszköz a társadalom megváltoztatására, ellenzi a maszkviselést és az igazi veszélynek inkább a „baloldaliak” felemelkedését tartja.

 

A cseh ellenzéki pártok azonban nem igyekszenek meglovagolni markánsan az elégedetlenséget, és a kormány járványügyi intézkedései közül keményebben csak a nyilvánvalóan elrontottakat bírálják, mint amilyen az oltásra való regisztrálás céljából létrehozott informatikai rendszer látványos használhatatlansága. A jobboldali-nacionalista Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) kiállása az oltás önkéntessége mellett alig vehető észre a párt euroszkeptikus, brexitpárti és migrációellenes nyilatkozatai között.

 

A lockdown miatti elégedetlenségre leginkább a jobbközép-liberális TOP 09 épít, de ők sem elutasítják az intézkedéseket, hanem azt mondják, hogy sokkal jobban tudnák kezelni a válságot. Profitálni az euroszkeptikusok nem tudtak a járványhoz való hozzáállásából: a 2020 januárjában 7,5 százalékra mért SPD novemberre 5,5 százalékra csúszott, a TOP 09 azonban mérsékelten erősödött: 4,5-ről 5 százalékra.

 

Csehországban politikai háttér nélkül is terjed az oltásellenesség, a járványtagadás és a kapcsolódó összeesküvés-elméletek és álhírek. Ennek köszönhető, hogy a cseheknél is rendkívül magas a koronavírus elleni oltás elutasítottsága: egy decemberi kutatás szerint a csehek 47 százaléka nem oltatná be magát. 

 

Horvátországban egykoron parlamenti párt volt az oltásellenes erő, de a koronavírus alatt a téma eltűnt

 

Bal-jobb skálán? Besorolhatatlan, erős tudományellenesség szélsőbaloldali rendszerkritikával; a szélsőjobboldal e téren nem erős

Mivel van bajuk? A szélsőbaloldali oltásellenesség a tudomány egészét kérdőjelezi meg, a szélsőjobboldal csak egyes lockdown-intézkedéseket

Hozott vagy vitt? A szélsőbaloldali oltásellenesség teljesen összeomlott, a szélsőjobboldal is visszaesett

 

Horvátországban az oltásellenesség már a kínai koronavírus előtt is jelen volt a politikai arénában. A Živi Zid (Élő Fal) párt a 2010-es években elkezdte már ezt a témát politikailag felépíteni. A politikailag nagyon nehezen besorolható, baloldali és jobboldali elemeket egyaránt felvonultató rendszerellenes pártról itt írtunk már. A párt a devizahitelesek melletti radikális baloldali protestmozgalomként és a 2014-es államfőválasztáson való jó szerepléssel robbant be a köztudatba, be is jutott 2015-ben és 2016-ban a zágrábi parlamentbe. A párt azonban még a koronavírus előtt kinyírta magát: egy pártszakadás után ma az Élő Fal visszazuhant a futottak még kategóriába.

 

A párt a vírus- és oltástagadást a 2019-es influenzajárvány idején elkezdte. A párt akkori frakcióvezetője, Ivan Pernar sajtótájékoztatón mondta el, hogy

 

minden vírus ellen elegendő C-vitamint szedni, másra nincs is szükség.

 

Pernar „sarlatánoknak“ nevezte akkor az orvosokat, és Zágrábban az utcán C-vitamintabletták osztogatásába kezdett. Herman Vukušić neves horvát pszichiáter a politikus azonnali bevizsgálását szorgalmazta akkor. Pernar azóta amúgy kiszállt az Élő Falból, és önmagáról elnevezett kis pártját szervezi a parlamenten kívül, a járványtagadás mellett már az 5G ellenzését is felvállalva.

 

Az Élő Fal persze a kínai koronavírus-járványban is előjött a vírustagadással: azt állította, hogy a járvány nem is veszélyes, azt a politikai elit csak félelemkeltésre használja. A pártnak azonban

 

nem jött be ez a retorika, a 2020-as nyári parlamenti választásokon szavazóinak több, mint kétharmadát elvesztette,

 

egyetlen mandátumot se szerzett a zágrábi parlamentben. A szakadár Ivan Pernar se jutott be a törvényhozásba.

 

A horvát parlamentben több liberális párt is ül – egy részük eleve kormányon van –, ők nem kritizálták a lockdownpolitikát. Kritikusabb hangok a szélsőjobboldali énekes-borász Miroslav Škoro Haza Mozgalmától voltak hallhatóak. A párt azonban az oltás- vagy vírustagadásba nem állt bele, talán azért sem, mert maga Škoro is megkapta a vírust tavaly októberben. Azonban nem akarják azokat se elveszteni, akik esetleg oltásellenesek, ezért Škoro a kérdésre, hogy ajánlja-e az oltást, csak annyit mondott:

 

előnyei és hátrányai is vannak az oltásnak, ennek mérlegelését mindenki maga végezze el.

 

Az oltás kapcsán inkább arról alakult ki vita, hogy a kormány tervei szerint a parlamenti képviselők az elsők között részesülnének az oltásból. A liberális-populista ellenzéki Híd (Most) párt szerint „ez felháborító”, és ők lemondanának a saját adagjaikról. Az oltást azonban a párt maga nem támadja. A horvát közéletben látható, hogy éppen a koronavírus idején – ellentétben a korábbi évekkel – az oltásellenesség nem jelentős pozíció (holott a horvátok 31 százaléka nem akarja magát beoltatni), az ezt képviselő Élő Fal és Ivan Pernar eltűntek a politikai süllyesztőben, a szélsőjobboldal pedig egyes lockdown-intézkedéseket kritizált csak. A szélsőbaloldali Možemo ezzel szemben teljes mellszélességgel kiáll az oltás és a lockdown mellett, a párt azonban több szociális támogatást szorgalmaz a leállások miatt.

 

A KORONA HAZUGSÁG, STOP KARANTÉN, KÖVETELI EZ A TRANSZPARENS IVAN PERNAR SÚLYTALANNÁ VÁLT KISPÁRTJÁNAK NYÁRI ZÁGRÁBI MINIFLASHMOBJÁN.

 

A lengyel libertáriánusok

 

Bal-jobb skálán? Szélsőjobbosok, libertáriánusok

Mivel van bajuk? A lezárásokkal, a maszkkal, de a vakcinákra is ráfekszenek

Hozott vagy vitt? Szinten tartja őket

 

Noha egy kalap alá szokás venni a két országot illiberális kormányaik miatt, Lengyelországban sokkal erősebb a civil társadalom Magyarországhoz képest, az állampolgári öntudatról nem is beszélve. Ez a járvány alatt is meglátszik: miután egy opolei bíróság arra hivatkozva érvénytelenített egy fodrászra az illegális nyitvatartás miatt kirótt pénzbírságot, hogy nincs alkotmányos alapja az üzletek bezárásának, január 18-a hétfő óta százasával nyitnak ki újra (#Otwieramy) különböző lengyel éttermek, szállodák, sípályák és üzletek, amelyek azt hangsúlyozzák: úgy nyitnak ki, hogy az állami előírásoknál még direkt szigorúbban is figyelnek a különböző járványvédelmi higiéniai előírásokra. Az állami előírások szerint január 31-ig eleve ki se nyithatnának.

 

Miközben a lengyel illiberális Jog és Igazságosság (PiS) baloldali és jobbközép ellenzékének az a baja a kormánnyal, hogy az le akarja építeni a demokráciát és a bíróságok függetlenségét, propagandává zülleszti a közmédiát, a társadalompolitikát pedig a lengyel katolikus egyház ízlésére szabja, nem nagyon hallani arról itthon, hogy van még egy nagyjából 7-10 százalékos ellenzéki erő, a libertáriánus, monarchista, szélsőjobboldali és tradicionalista pártokat egységbe tömörítő Konfederacja. Nekik a PiS-kormánnyal az a fő bajuk, hogy az erős államban hisz, és ezáltal rendkívüli módon paternalista. A járvány alatt még konzervatív és liberális kormányok sem tudnak nem paternalisták lenni, így nem csoda, hogy a lockdown alkotmányjogi és gazdasági kritikáját azonnal felvállalták, változó minőségben.

 

Grzegorz Braun, a Konfederacja egyik szejmbeli képviselője például óriási visszhangot kiváltva Zoomon keresztül szerelte le az egyik illegálisan kinyitott częstochowai étteremben intézkedni szándékozó rendőröket. Mikor megérkeztek intézkedni, az étterem vezetése bekapcsolta őt egy laptopon, a politikus pedig közölte a rendőrökkel, hogy

 

ő mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselő, és az étteremben az ő szejmbeli munkájához elengedhetetlenül fontos értekezlet zajlik,

 

így vagy menjenek oda a pulthoz, kérjenek egy kávét és vegyenek részt benne ők is, vagy ne zavarják azt tovább. A rendőrök végül odébbálltak, így a vendégek háborítatlanul megvacsorázhattak, a vendéglátósnak meg lett némi bevétele. Braunnak nem ez volt az első botránya: tavaly októberben vele az élen egy komplett Konfederacja-frakció vonakodott felvenni a szájmaszkot a parlamenti ülésteremben.

 

Az általános oltásellenesség szintén kurrens téma Lengyelországban: tavaly nyáron a PiS-es Andrzej Duda még ezt is bedobta, hogy megnyerje az elnökválasztás második fordulóját. Mint mondta, ő eleve ellenzi a kötelező oltásokat, így a koronavírus elleni vakcina is önkéntes kellene legyen, hiszen ő személy szerint influenza ellen se oltatja be magát. Most, hogy nyert, hanyagolja a témát, kormányzati szinten is csak legfeljebb kevésbé fontos szereplők mondanak róla véleményt, főleg az egyéni döntés lehetőségére téve a hangsúlyt.

 

Megtalálta viszont magának a „nem állítom, kérdezem” stílust mesteri szinten űző Janusz Korwin-Mikke, a jobb napjain még európai parlamenti képviselőként a brüsszeli elitet idegesítő libertáriánus, királyságpárti, antikommunista néptribün, de ő inkább csak kritikus kérdéseket tesz fel arról, hogy miért épp azzal oltanak, amivel. A Konfederacja maga a PiS-t a kötelező oltás bevezetésének szándékával vádolva az önkéntes oltás pártján áll, már csak azért is, mert szerintük nem volt elég idő kifejleszteni a vakcinákat, és mert úgy tudják, sok orvos sem akarná beoltatni magát. A koronavírus elleni oltást a lengyelek 44 százaléka biztosan nem kérné, 9 százalék pedig hezitál – pártszimpátiára lebontva pedig azt látjuk, hogy a Konfederacja híveinek csupán 5 százaléka adatná be magának a covid elleni vakcinát.

 

STOP LOCKDOWN, HIRDETI A KONFEDERACJA A ZAKOPANEI SÍPÁLYÁN

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás