+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. március 31. szerda, 15:29
Romániában nemcsak a szélsőjobboldali AUR, hanem a nevében szociáldemokrata PSD is lezárásellenes lett, meglovagolva a napok óta tartó lockdownellenes tüntetéseket. De mennyire őszinte a romániai szocdemek fordulata, mi a közös bennük és a szélsőjobboldalban, kik tüntetnek a román utcákon? Cristian Pîrvulescu román sztárpolitológus elmondja!

A napok óta tartó romániai lezárásellenes tüntetéseket eddig két párt próbálta meg kisajátítani: a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR), valamint a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD).  

 

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu a lezárásellenes tüntetéseket a koronavírus-járvány terjedését akadályozó lezárásokkal, a román társadalom fáradtságával, illetve a gazdaság rossz állapotával magyarázta. Ciolacu klasszikus baloldali keretbe helyezte a lezárásellenes tüntetéseket: „Nem az emberek hibája, hogy térdre kényszerítettétek az államot, és nem vagytok képesek semmire!

 

Az emberek a kétségbeesés és a szegénység miatt mentek az utcára, és mert elegük van belőletek és az abberációitokból! Tönkretettétek a munkahelyeiket! Távol tartottátok gyermekeiket az iskolától! Bezártátok a vállalkozásaikat!” – írta.

 

A PSD lezárásellenessége azért is érdekes, mivel esetükben nem egy törpepártról, pláne nem egy témát kereső szélsőjobboldali formációról van szó. A PSD egy EU-s országot több cikluson át vezető, az európai baloldali struktúrákba részben beágyazódott, az Európai Parlament balközép S&D-frakciójának tíz képviselőt adó párt, amely a közvélemény-kutatások szerint magabiztosan meg is nyerné a választást Romániában, ha az most vasárnap lenne. 

 

Arról, hogyan lettek a romániai szociáldemokraták lezárásellenesek, Cristian Pîrvulescu bukaresti politológust kérdeztük.

 

+ + +

 

Miért érdeke a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), egy volt kormánypártnak, Románia legnagyobb és legnépszerűbb pártjának, hogy a járványhelyzetben beálljon a szélsőjobboldal mellé és lezárásellenessé váljon?

 

Két okát látom ennek. Az első a tavaly december 6-i parlamenti választás eredményében keresendő. Itt azt láthattuk, hogy

 

a PSD szavazóinak egy része a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) pártra szavazott.

 

A PSD-nek sosem volt valódi, baloldali szavazótömege – abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy Romániában baloldali választói bázis nem létezik, vagy amikor létezik, akkor nem a PSD-vel szavaz.

 

Romániában jobb-baloldali dichotómia nincs, éppen ezért a jelenlegi PSD, amely az 1989 előtti állampárt utódja, voltaképpen egy erőteljes nacionalista, posztkommunista jegyeket mutató párt.

 

Ezeket a nemzeti-kommunista gyökereket a PSD nem tudta levetkőzni, leginkább a vidéki bázisa miatt – gondoljunk itt kis falvak, városok polgármestereire és önkormányzati képviselőire.

 

Mi a másik ok?

 

A párt a járvány eleje óta lezárásellenes üzenetekkel élt. Volt ugyan egy rövid időszak, amikor 2020 márciusában ők kérték számon a jobbközép kormányon a lezárás hiányát, de amikor a kormány végül bevezette az országos lockdownt, a PSD májusban lezárásellenes pozíciót vett fel.

 

Ezt azért tették, hogy a közvélemény figyelmét saját magukra irányítsák.

 

Ekkortól lezárás- és maszkellenes üzenetekkel éltek. Később, hogy hitelesnek tűnjenek a társadalom előtt, két országosan ismert orvost vettek fel a PSD-be, és megtették őket a PSD járványügyi szakembereinek, hogy a társadalom lássa, ők is komolyan veszik a járványt.

 

Azonban a pártelnök, Ciolacu másképp gondolkodik. A decemberi választás után ő nem határolódott el az AUR-tól, egyetlenegy alkalommal sem nevezte szélsőségesnek ezt a pártot.

 

Végső soron a két párt az azonos választói bázis miatt került közel egymáshoz.

 

A PSD azért nem működik szorosabban együtt az AUR-ral, mivel az már az RMDSZ-szel való viszonyát is befolyásolná: az AUR elnöke, George Simion és paramilitáris bandái ugye azzal váltak ismertté, hogy balhéztak az úzvölgyi temetőben.

 

Mit gondol, mennyire őszinte Marcel Ciolacu PSD-elnök lezárásellenessége?

 

A PSD szavazóbázisa rendkívül könnyen befolyásolható összeesküvés-elméletekkel.

 

Voltaképpen ez magyarázza azt is, hogy a szavazóbázis egy része otthagyta a őket, majd a Román Ortodox Egyház (BOR) és a neoprotestáns felekezetek hívására átálltak az AUR-hoz. Viszont az előbb említett orvosok megjelenése a PSD-ben újabb szakítást hozott: Rafila (Alexandru Rafila, orvos, PSD-képviselő, Románia WHO-képviselője – a szerk.) például nem vádolható lezárásellenességgel, sőt.

 

Ciolacu végül a többséggel tartott: a kormány járványkezelését kritizálta, amely a legkényelmesebb pozíció. Az ellenzék számára ez a legegyszerűbb út arra, hogy felhívd magadra a figyelmet. A probléma nem is itt van, hanem ott, hogy racionálisnak kellene lenni ilyen helyzetben. Azonban Ciolacu mást sem tesz, mint a járványügyi intézkedések be nem tartására szólít fel.

 

Milyen csoportok tüntettek a lezárások ellen Romániában?

 

Leginkább az orosz közösségi- és propagandaoldalak, az összeesküvés-elméletek által megvezetett, manipulált emberek.

 

A romániai járványkezelésben kommunikációs gondok is vannak. Az oltási kampány a hadsereg kezében van, amely nagyon merev szervezet, nem közöl információkat. Az információk leginkább azon „establishmentellenes” TV-csatornákon keresztül jutnak el a társadalomhoz, amelyek tulajdonosainak gondjaik akadtak az igazságszolgáltatással.

 

Ezek a tévék évek óta az állammal szembeni bizalmatlanságot erősítették, jelenleg is ez történik.

 

Egyedi eseteket nagyítanak fel, és általánosítanak: például mikor egy család tagjai meghaltak az oltást követően koronavírusban.

 

CRISTIAN PÎRVULESCU, POLITOLÓGUS, A BUKARESTI EGYETEM TANÁRA. 1965-BEN PLOIEȘTI-BEN SZÜLETETT, 1989-BEN VÉGZETT A BUKARESTI EGYETEM FILOZÓFIA FAKULTÁSÁN. ROMÁNIA EGYIK LEGHÍRESEBB TELEVÍZIÓS ELEMZŐJE, KUTATÁSI TERÜLETE AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITOLÓGIA, VALAMINT A POLITIKA ESZMETÖRTÉNETE. 2005 ÓTA A BUKARESTI EGYETEM POLITOLÓGIA TANSZÉKÉNEK A TANÁRA. FOTÓ: UNICEF ROMANIA / FACEBOOK

 

A kevésbé kritikus közönség pedig elhiszi ezeket a történeteket. Egy olyan országról beszélünk, ahol az iskolások legnagyobb része kis túlzással többet tanul a vallásról, mint a tudományról. Az embereknek ezért nem gondolkodnak kritikusan, nagyon könnyű meggyőzni őket az összeesküvés-elméletek valódiságáról még akkor is, ha nem vallásosak.

 

Nem azt állítom, hogy a 14 év vallásoktatás – nem a vallások története és elemzése, hanem konkrét dogmaoktatás – automatikusan bigottá formálná a románokat – inkább azt, hogy nem járul hozzá az egészséges, kritikus gondolkodás kialakulásához. Szociológiai felmérések is azt mutatják, hogy

 

Romániában sajnos a nemzetközi tudományosság eredményei nemhogy nem ismertek, hanem egyszerűen visszautasítják őket.

 

Például az evolúcióelmélet ilyen, az ortodox egyház sosem nyilvánult meg ebben az ügyben, a románok 80 százaléka szerint az elmélet hülyeség. Hogyan is érthetné meg valaki a vírus terjedését, ha az evolúciót sem érti?

 

A társadalomban az egyház, valamint a közösségi oldalak tartják fenn az összeesküvés-elméleteket.

 

Az egyszerű emberek pedig elfogadják azt a magyarázatot, hogy bármi, amit nem értenek, az rossz.

 

Mennyire lehet tartós a PSD lezárásellenessége?

 

Szerintem a pártelnök felháborodása csak egy politikai termék, imázsgyártás.

 

A PSD eleve nem volt őszinte a járvány során:

 

először azt állították, hogy támogatják a kormányt, a lezárást, mindent. Viszont amikor kiderült, hogy a szavazói bázisuk nem így gondolja, ezt alaposan felmérték és alkalmazkodtak. Nem hinném, hogy a mostani nyilatkozat a semmiből jött volna. A magyarországi újságírók kiindulópontja sokszor téves: onnan indulnak el, hogy a PSD baloldali párt.

 

A PSD-nek semmi köze a baloldalhoz.

 

Például Ciolacu két hete elmondta, hogy míg Európában az európai partnerekkel egyetértésben támogatja az LMBTQ-jogokat, addig Romániában ezt ellenzi. Az azonos neműek közötti házasság szóba sem jöhet. Milyen baloldal az ilyen? A baloldal alapgondolata az egyenlőség kellene legyen, nemtől, nemzetiségtől, szexuális orientációtól függetlenül. A PSD a hagyományokhoz és a román társadalom konzervativizmusához igazodik. Milyen baloldal hivatkozik a hagyományokra?

 

Ön szerint az európai partnereik hogyan kezelik a PSD tradicionalizmusát, és hogyan fogadják a lezárásellenességüket?

 

Szerintem nem tudnak róla. Romániában pár hónapja volt egy többtucat értelmiségi által megfogalmazott nyílt levél, amelyet a PSD vezetőségéhez intéztek, én is aláírtam.

 

Ebben felszólítottuk a pártot egy vörös vonal meghúzására az AUR-ral való együttműködés terén.

 

Erre a levélre nem érkezett válasz, cserébe az orosz propagandaoldalak bevédték a PSD-t, egyetlen embert támadtak meg: engem. Azt mondták, hogy Soros emberei támadják a román nemzeti identitás alapjait.

 

Ezt a levelet a Európai Szocialisták Pártjának is elküldtük, de onnan sem jött válasz. Miért? Azért, mert

 

az Európai Parlamentben a PSD-s képviselők még mindig igen sokan vannak.

 

Elveszítették Chris Terheș-t, aki átült az ECR-be – ő egy görögkatolikus pap, aki szocialista listán jutott be az Európai Parlamentbe. Ez egy remek példa arra, hogy Dragnea pártja akkor sem szociáldemokrata volt, hanem fasiszta.

 

A mostani PSD nem fasiszta, csupán populista, konzervatív tendenciákkal.

 

Ez a PSD-s populizmus leginkább a román társadalommal és a párt szavazóbázisával magyarázható: az elmaradott, konzervatív vidék pártja végső soron.

 

Ha tényleg ilyen hasonló a PSD és az AUR, lát-e ön lehetőséget egy PSD-AUR-kormányra?

 

Nem hiszem.

 

Miért?

 

Egyszerűen azért, mert a PSD jelenleg nem érdekelt abban, hogy átvegye a hatalmat. A PSD célja az, hogy gyengítse ellenfeleit és a 2024-es választási évre készüljön.

 

Akkkor a Ciolacu által nemrég belengetett bizalmatlansági indítvány is politikai trükk csupán?

 

Ahogy mondja. Mégis ki szavazná meg a bizalmatlanságit: a három kormánypárt? Ciolacu tudja ezt, de a célja ezzel az akcióval az, hogy a jelenlegi jobbközép kormány legitimitását és autoritását faragja. A konfliktus állandó látszatát tartja fenn a kormánnyal, amelyet a PSD-közeli tévék és közösségi oldalak csatornáznak a szavazóbázisuk felé.

 

A cél: fenntartani a kormánnyal ellenséges hangulatot, amit 2024-ben ki lehet majd használni.

 

NYITÓKÉP: Marcel Ciolacu a román hadsereg napjának ünnepén. Fotó: Marcel Ciolacu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás