Tomboló koronavírus-járványban kezdődik a román parlamenti választási kampány

Koronavírus-járvány ide vagy oda, Romániában most fontosabb a parlamenti választások megszervezése. Milyen előírásokra kell figyelni a kampány során? Kik érdekeltek abban, hogy decemberben legyen a választás, és kik halasztották volna el? Mutatjuk!

Romániában pénteken hivatalosan is elkezdődött december 6-ra kiírt parlamenti választás kampányidőszaka. Annak ellenére döntött úgy a jobboldali román kormány, hogy megtartják a választást, hogy sorra dőlnek meg a koronavírus-járvány negatív rekordjai.

A halottak száma hasonlóan emelkedik, naponta 100-200 fő veszti életét. A román kórházak egyre inkább betelnek, az orvosok pedig háborús állapotokhoz, frontsebészethez hasonlítják a jelenlegi szituációt.

Csütörtök este az ország államelnöke, a jobbközép irányultságú Klaus Johannis – miután maga vezette a kormányülést – több szigorító intézkedést jelentett be: kötelezték a maszkhasználatot az egész ország területén, áttértek az online oktatásra, éjszakára kijárási korlátozást vezettek be.

A parlamenti választással kapcsolatban viszont Johannis határozottan kijelentette, hogy ő támogatja annak december 6-i megrendezését.

Az államelnök ehhez még hozzátette, hogy az erős nemzetek különleges körülmények között is megtartják a választásokat. Az amerikai elnökválasztással párhuzamot vonva rámutatott, hogy a konszolidált demokráciák járványhelyzetben, háborúban is képesek megrendezni ezeket. Majd a hazai szituációra vonatkoztatva kijelentette: „A román nemzet erős nemzet, és együtt túléljük a járványt is.”

Mire kell figyelni a választási kampány során?  

Mivel most már biztos, hogy a parlamenti választást december 6-án tartják majd, a szeptemberi önkormányzati választásokhoz hasonlóan egy sor egészségügyi előírásra kell majd figyelni a kampányidőszakban.

Így például kampánygyűlést zárt térben csak 20, nyílt térben pedig 50 fő részvételével lehet majd tartani. Az események időtartamát pedig két órában maximalizálták. A pártok önkéntesei az utcai eseményeken egyszerre csak hatan lehetnek jelen, valamint a door-to-door kopogtatós kampány létszámát egyszerre két főben maximalizálták.

Továbbá állandó jelleggel kötelező maszkot hordani függetlenül, hogy a szabadban, vagy a zárt térben zajlik az esemény. Hasonlóan az önkormányzati választásokhoz most is tartani kell a távolságot a résztvevők között. A kampányanyagok szétosztását ezúttal nem önkéntesek, hanem önkiszolgáló standok fogják biztosítani. Az események előtt és után fertőtleníteni kell a helyszíneket, valamint biztosítani kell a kéz fertőtlenítésére alkalmas szereket is.

Kik szerepelnek majd a választáson, és mi az érdekük?

Legelőször is ott a román kormánypárt, az elnököt is adó jobbközép nemzeti liberális PNL, támogatottságuk az általában megbízhatatlan román közvélemény-kutatások szerint októberben 32,6 százalékos volt.

Eleve a nemzeti liberálisok már az év elején is előrehozott választásokra játszottak, mivel az akkori támogatottságuk 40 százalék körüli volt. Viszont a koronavírus-járvány meggátolta ebben őket.

Ellenfelük a Román Kommunista Párt (PCR) utódpártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD). A párt habár nevében szociáldemokrata, a modern szociáldemokráciához vajmi kevés köze van, ideológiája inkább pragmatista, különböző gazdasági csoportokat, korrupt politikusokat fog össze. A román közvélemény jobboldali része „vörös pestisnek” tartja a PSD-t.

mivel a 2016-as 45 százalékos győzelmüket követően a különböző korrupciós ügyek miatt támogatottságuk mostanra 21 százalékra csökkent.

Miután szeptember 27-én az önkormányzati választáson

Azért is, mert választói bázisuk hasonló: a városi, jobban szituált, tanult rétegeket célozzák meg. Ugyanakkor a román Momentum, az USR-PLUS előnyére írható, hogy eddig nagyobb korrupciós botrány nem fűződik hozzájuk, míg a PNL-hez több is. Ezért az utóbbi hetekben annak ellenére, hogy mindkét párt a PSD-vel szemben határozza meg magát, és Bukarestben közös főpolgármester-jelöltet támogattak, egyre inkább keményebb bírálatokat fogalmaznak meg egymással szemben. Az USR-PLUS októberi támogatottságát egyébként 20,4 százalékra mérték.

A többi szereplő Traian Băsescu volt államfő kispártja, a konzervatív-nacionalista Népi Mozgalom Pártja (PMP), valamint Victor Ponta volt szocdem kormányfő és pártelnök politikai alakulata, a liberális ALDE-val nemrég egyesült Pro România. Pontáékat 10 százalék körülre, Băsescușkat pedig 4,8 százalékra mérték, vagyis ők eszerint nem érnék el a parlamentbe bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Valamint ott van az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ is, amely kiegyezett az erdélyi magyar jobboldali kispártok szövetségével, és azoknak két képviselője fog az RMDSZ listáin indulni.

A parlamenti választást több mint valószínű, hogy a nemzeti liberális PNL nyeri majd meg. Egyedül azonban nem fog tudni kormányt alakítani, ezért koalíciós partner után kell nézzen. Két lehetséges forgatókönyv van: az egyik, hogy  PNL a liberális-technokrata USR-PLUS-szal alakít majd kormányt. Azonban az utóbbi idők civakodásai miatt ennek napról napra csökken a valószínűsége. A másik változat az, hogy a PNL Băsescu PMP-éjével, az RMDSZ-szel és a román parlamentben alanyi jogon jelen levő nemzeti kisebbségek képviselőinek a támogatásával alakít majd kormányt. Már csak egy hónapot kell aludni ahhoz, hogy megtudjuk.

NYITÓKÉP: Az USR-PLUS társelnöke, Dan Barna vidéken, Berethalmon kampányol még szeptemberben. Dan Barna / Facebook