+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. augusztus 3. hétfő, 19:06
Bukarestben a jobbközép pártok megegyeztek a közös jelöltet illetően. Nicușor Dant a nemzeti liberális PNL és a liberális-technokrata USR-Plus is támogatja a bukaresti főpolgármester-választáson. Dan hívja így ki a szociáldemokrata Gabriela Fireát, de még bonyolódhat is a helyzet, például azzal, ha Traian Băsescu volt államelnök is beszáll a választásba.

Romániában szeptember 27-én helyhatósági választásokat tartanak, legalábbis jelen állás szerint. A romániai aktuálpolitikai történések megértéshez érdemes tudni, hogy a kétosztatú politikai palettán általában az értékítéleten alapuló „mi” és „ők” szembenállás határozza meg a feleket. Ebben a feloszlásban létezik a gazdasági alvilág különböző csoportjait összefogó, nevében „szociáldemokrata” PSD, amely inkább egy autochtonista, nacionalista és autoriter jegyeket felmutató párt. Ez a párt az elmúlt harminc évben az államot saját céljaira használta fel, az államtól függő társadalmi csoportokat pedig még inkább kiszolgáltatott helyzetbe süllyesztette.

 

Saját víziójuk szerint ők a „büszke románok”,

 

olyannyira, hogy 2014-ben a PSD akkori elnökének, Victor Pontának ez volt az elnökválasztási kampánymottója, mivel ellenfele a korábbi nagyszebeni polgármester, az erdélyi szász származású Klaus Werner Johannis volt, aki nyerni is tudott Ponta ellen. A PSD-ben ezt követően egyre jelentéktelenebbé váló Ponta azóta a Pro Romania kispárt elnöke, amely leginkább a PSD-ből kilépett, a párt irányvonalával elégedetleneket tömörítette. Így volt Pro Romania-tag pár hónapot a székelyeket akasztani kívánó volt miniszterelnök, Mihai Tudose is, hogy aztán később visszatérjen a PSD-be.

 

A paletta másik oldalát a jobbközép pártok uralják. Önképük szerint ők annak a romániai társadalmi csoportnak a képviselői, akik

 

a magánszektorból jönnek, saját érdemeik alapján vannak ott, ahol.

 

Ez a csoport mélységesen lenézi mind a PSD-t, mind annak a választóit, „tanulatlan, bunkó vidékieknek, közalkalmazottaknak”, sőt mit több, „vörös pestisnek” tartja őket. Külalakban az ősz óta kisebbségben kormányzó, johannisi jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ennek az identitásformáló csoportnak a táborát gazdagítja, ám a PNL egyben „történelmi párt” is, Románia 19. századi nemzeti liberálisainak az örökségét is vallja. Ebből következik, hogy a PNL nagyjából hasonlóan szerveződik, mint a PSD. Helyi szerveit a klientelizmus, a hatalommal való visszaélés, korrupciós ügyek feketítik.

 

A 2016-os parlamenti választás alkalmával bukkant fel a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely leginkább a magyar Momentumnak feleltethető meg. Ez egy bukaresti egyetemi tanár és aktivista, a főpolgármesteri pozícióért 2016-ban és idén ősszel is induló Nicușor Dan USB (Mentsük meg Bukarestet) civil városvédő csoportjából nőtt ki Mentsétek meg Romániát Szövetséggé. A PSD-PNL „azonosságot” bírálta az USR létrejöttétől kezdve, ám 2020-ra mintha eltűnt volna ez az irány. Magyarországi állapotokra vonatkoztatva ez körülbelül olyan, mint ha a Momentum a „sem Gyurcsány, sem Orbán” jelszóból az előzőt kifelejtette volna, és jelenleg a DK által megszervezett összellenzék egyik tagpártjává süllyedt volna.

 

Hétvégén a kormányzó liberálisok és az USR-Plus pártszövetség képviselői megegyeztek Bukarestet illetően. Volt rá idejük bőven, az Azonnalin ugyanis már februárban megírtuk, ki lesz a főpolgármester-jelölt, hiszen ezt már akkor is tudni lehetett, ám a teljes deal megkötésére ideáig kellett végül várni.

 

A főpolgármesteri pozícióért az USR-től annak mai irányvonala miatt eltávolodott, ám a fővárosban továbbra is jelentős tényezőnek megmaradt Nicușor Dan indul, és támogatja őt az USR-Plus-szövetség mellett a PNL is.

 

Vele szemben pedig a szociáldemokrata Gabriela Firea, a jelenlegi főpolgármester próbál meg újrázni. „Jól állok a fogadóirodákban, 1,5-ös a szorzóm, szóval bízom abban, hogy főpolgármester leszek” – jelentette ki egy hétfői interjújában Nicușor Dan.

 

A bukaresti ellenzéki összefogás azonban nem teljes: a koalícióból kihagyták a nacionalista-konzervatív Népi Mozgalom Pártját, amelynek legismertebb politikusa Románia korábbi államelnöke, Traian Băsescu. A PMP be is jelentette, hogy gondolkodnak abban, hogy saját jelöltet indítsanak, mégpedig Băsescu személyében.

 

A kis párttal a megegyezést az USR-Plus pártszövetség ellenezte, a PNL és a PMP hajlott volna az együttműködésre. Háttérinformációk alapján a PMP a PNL támogatásával Mihail Neamțu ortodox teológiát és filozófiát is végzett, több vitatott kijelentést tett írót indította volna polgármester-jelöltként a város második leggazdagabb kerületében. Neamțu viszont az USR-Plus szemében elfogadhatatlannak számított, így az USR-Plus és a PNL közötti kompromisszum eredményeképpen az USR lemondott saját jelöltjéről a liberális jelölt javára, a PNL pedig ejtette a PMP jelöltjét.

 

Jelenleg a bukaresti hat kerület három-három polgármesterjelöltjében egyezett meg a PNL és az USR-Plus szövetség, valamint abban, hogy Nicușor Dan egyik alpolgármestere Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter lesz, aki korábban maga is ambicionálta Dan posztját.

 

A helyzetet bonyolítja, hogy az ún. baloldali táborban sem támogatja mindenki egyértelműen Gabriela Firea indulását. Firea maga mögött tudhatja a PSD helyi szervezeteit, ám ezekben a szervezetekben megjelentek az első disszidensek is. A PSD-s színekben megválasztott, jelenleg a harmadik kerületet vezető Robert Negoiță egy hete hagyta ott a PSD-t. Kiderült, miért: mert Victor Pontával összefogva a Szövetség Bukarestért 2020 szervezet nevében fog indulni. Negoiță 60 százalékos népszerűségnek örvend a harmadik kerületben, így valószínűleg meg is fogják választani.

 

Hogy mindez pontosan miért történik, annak megértéséhez az Azonnali megkereste Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvédet, aki évekig volt az RMDSZ szenátora, két éve azonban kilépett a szövetségből az igazságügyi törvények PSD kezdeményezte átalakítása és annak RMDSZ-es támogatása miatt.

 

Eckstein-Kovács szerint Nicușor Dannak minden esélye megvan arra, hogy főpolgármester legyen.

 

Nicușor szerinte „olyan mint Karácsony Gergely, hiszen nincs párt mögötte”, cserébe viszont két nagyobb párt támogatásával indul.

 

Eckstein-Kovács a bukaresti összefogás alapján a következő, 2020 végére vagy 2021 elejére esedékes parlamenti választásokra körvonalazódó PNL–USR-Plus szövetséget is vizionál. Szerinte természetes, hogy az USR beállt az egyezkedésekbe, ezzel ugyanis reálpolitikai nyitottságról tett tanulságot és nem maradt meg annak, amivel 2016-ban berobbant a román politikai életbe.

 

Az ügyvéd szerint Băsescu PMP-je végig kettős játékot játszott. Szerinte végig élt az a lehetőség, hogy külön indulnak, a PNL-vel és az USR-Plusszal való tárgyalásokon pedig a „több pártban már megfordult, vállalhatatlan, ellenszenvet kiváltó figura”, Mihail Neamțu indulását próbálták áterőszakolni. Ha nem ragaszkodtak volna hozzá, akkor a PMP is részese lett volna a bukaresti jobbközép összefogásnak.

 

Ám Eckstein szerint a bukaresti történéseknek fontos következményei lehetnek az RMDSZ-re nézve is, az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetéről szólva Eckstein-Kovács egészen konkrétan borúlátó. Mivel

 

a következő parlamenti választások után PNL–USR-Plus kormányt lát előre, úgy véli, hogy abban az RMDSZ-nek már nem lesz helye.

 

A fő gátló tényezőt az államelnök, Klaus Johannis személyében azonosította. Eckstein-Kovács szerint Johannis többször és elítélendően nyilatkozott az RMDSZ-ről és a magyarokról, és valószínűleg nyomást fog helyezni a PNL-re, hogy az RMDSZ-t ne vonják be a kormánykoalíciós tárgyalásokba. Ezzel viszont azt a veszélyt is előrevetítette, hogy a mérleg nyelve szerepben amúgyis többször a PSD oldalára sodródott RMDSZ-t Johannis kijelentései még inkább a PSD felé fogják taszítani. „Félő, hogy súlytalanná válhat az RMDSZ és a nehezen kiharcolt jogokat főleg az oktatásban és közigazgatásban, elveszítheti” – írta erről a Facebookra az ügyvéd.

 

CÍMLAPFOTÓ: NICUȘOR DAN / FACEBOOK

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás