ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Antal Róbert-István
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Romániában szeptember 27-én helyhatósági választásokat tartanak, legalábbis jelen állás szerint. A romániai aktuálpolitikai történések megértéshez érdemes tudni, hogy a kétosztatú politikai palettán általában az értékítéleten alapuló „mi” és „ők” szembenállás határozza meg a feleket. Ebben a feloszlásban létezik a gazdasági alvilág különböző csoportjait összefogó, nevében „szociáldemokrata” PSD, amely inkább egy autochtonista, nacionalista és autoriter jegyeket felmutató párt. Ez a párt az elmúlt harminc évben az államot saját céljaira használta fel, az államtól függő társadalmi csoportokat pedig még inkább kiszolgáltatott helyzetbe süllyesztette.
olyannyira, hogy 2014-ben a PSD akkori elnökének, Victor Pontának ez volt az elnökválasztási kampánymottója, mivel ellenfele a korábbi nagyszebeni polgármester, az erdélyi szász származású Klaus Werner Johannis volt, aki nyerni is tudott Ponta ellen. A PSD-ben ezt követően egyre jelentéktelenebbé váló Ponta azóta a Pro Romania kispárt elnöke, amely leginkább a PSD-ből kilépett, a párt irányvonalával elégedetleneket tömörítette. Így volt Pro Romania-tag pár hónapot a székelyeket akasztani kívánó volt miniszterelnök, Mihai Tudose is, hogy aztán később visszatérjen a PSD-be.
A paletta másik oldalát a jobbközép pártok uralják. Önképük szerint ők annak a romániai társadalmi csoportnak a képviselői, akik
Ez a csoport mélységesen lenézi mind a PSD-t, mind annak a választóit, „tanulatlan, bunkó vidékieknek, közalkalmazottaknak”, sőt mit több, „vörös pestisnek” tartja őket. Külalakban az ősz óta kisebbségben kormányzó, johannisi jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ennek az identitásformáló csoportnak a táborát gazdagítja, ám a PNL egyben „történelmi párt” is, Románia 19. századi nemzeti liberálisainak az örökségét is vallja. Ebből következik, hogy a PNL nagyjából hasonlóan szerveződik, mint a PSD. Helyi szerveit a klientelizmus, a hatalommal való visszaélés, korrupciós ügyek feketítik.
A 2016-os parlamenti választás alkalmával bukkant fel a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely leginkább a magyar Momentumnak feleltethető meg. Ez egy bukaresti egyetemi tanár és aktivista, a főpolgármesteri pozícióért 2016-ban és idén ősszel is induló Nicușor Dan USB (Mentsük meg Bukarestet) civil városvédő csoportjából nőtt ki Mentsétek meg Romániát Szövetséggé. A PSD-PNL „azonosságot” bírálta az USR létrejöttétől kezdve, ám 2020-ra mintha eltűnt volna ez az irány. Magyarországi állapotokra vonatkoztatva ez körülbelül olyan, mint ha a Momentum a „sem Gyurcsány, sem Orbán” jelszóból az előzőt kifelejtette volna, és jelenleg a DK által megszervezett összellenzék egyik tagpártjává süllyedt volna.
Hétvégén a kormányzó liberálisok és az USR-Plus pártszövetség képviselői megegyeztek Bukarestet illetően. Volt rá idejük bőven, az Azonnalin ugyanis már februárban megírtuk, ki lesz a főpolgármester-jelölt, hiszen ezt már akkor is tudni lehetett, ám a teljes deal megkötésére ideáig kellett végül várni.
Vele szemben pedig a szociáldemokrata Gabriela Firea, a jelenlegi főpolgármester próbál meg újrázni. „Jól állok a fogadóirodákban, 1,5-ös a szorzóm, szóval bízom abban, hogy főpolgármester leszek” – jelentette ki egy hétfői interjújában Nicușor Dan.
A bukaresti ellenzéki összefogás azonban nem teljes: a koalícióból kihagyták a nacionalista-konzervatív Népi Mozgalom Pártját, amelynek legismertebb politikusa Románia korábbi államelnöke, Traian Băsescu. A PMP be is jelentette, hogy gondolkodnak abban, hogy saját jelöltet indítsanak, mégpedig Băsescu személyében.
A kis párttal a megegyezést az USR-Plus pártszövetség ellenezte, a PNL és a PMP hajlott volna az együttműködésre. Háttérinformációk alapján a PMP a PNL támogatásával Mihail Neamțu ortodox teológiát és filozófiát is végzett, több vitatott kijelentést tett írót indította volna polgármester-jelöltként a város második leggazdagabb kerületében. Neamțu viszont az USR-Plus szemében elfogadhatatlannak számított, így az USR-Plus és a PNL közötti kompromisszum eredményeképpen az USR lemondott saját jelöltjéről a liberális jelölt javára, a PNL pedig ejtette a PMP jelöltjét.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ún. baloldali táborban sem támogatja mindenki egyértelműen Gabriela Firea indulását. Firea maga mögött tudhatja a PSD helyi szervezeteit, ám ezekben a szervezetekben megjelentek az első disszidensek is. A PSD-s színekben megválasztott, jelenleg a harmadik kerületet vezető Robert Negoiță egy hete hagyta ott a PSD-t. Kiderült, miért: mert Victor Pontával összefogva a Szövetség Bukarestért 2020 szervezet nevében fog indulni. Negoiță 60 százalékos népszerűségnek örvend a harmadik kerületben, így valószínűleg meg is fogják választani.
Hogy mindez pontosan miért történik, annak megértéséhez az Azonnali megkereste Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvédet, aki évekig volt az RMDSZ szenátora, két éve azonban kilépett a szövetségből az igazságügyi törvények PSD kezdeményezte átalakítása és annak RMDSZ-es támogatása miatt.
Eckstein-Kovács szerint Nicușor Dannak minden esélye megvan arra, hogy főpolgármester legyen.
Eckstein-Kovács a bukaresti összefogás alapján a következő, 2020 végére vagy 2021 elejére esedékes parlamenti választásokra körvonalazódó PNL–USR-Plus szövetséget is vizionál. Szerinte természetes, hogy az USR beállt az egyezkedésekbe, ezzel ugyanis reálpolitikai nyitottságról tett tanulságot és nem maradt meg annak, amivel 2016-ban berobbant a román politikai életbe.
Az ügyvéd szerint Băsescu PMP-je végig kettős játékot játszott. Szerinte végig élt az a lehetőség, hogy külön indulnak, a PNL-vel és az USR-Plusszal való tárgyalásokon pedig a „több pártban már megfordult, vállalhatatlan, ellenszenvet kiváltó figura”, Mihail Neamțu indulását próbálták áterőszakolni. Ha nem ragaszkodtak volna hozzá, akkor a PMP is részese lett volna a bukaresti jobbközép összefogásnak.
Ám Eckstein szerint a bukaresti történéseknek fontos következményei lehetnek az RMDSZ-re nézve is, az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetéről szólva Eckstein-Kovács egészen konkrétan borúlátó. Mivel
A fő gátló tényezőt az államelnök, Klaus Johannis személyében azonosította. Eckstein-Kovács szerint Johannis többször és elítélendően nyilatkozott az RMDSZ-ről és a magyarokról, és valószínűleg nyomást fog helyezni a PNL-re, hogy az RMDSZ-t ne vonják be a kormánykoalíciós tárgyalásokba. Ezzel viszont azt a veszélyt is előrevetítette, hogy a mérleg nyelve szerepben amúgyis többször a PSD oldalára sodródott RMDSZ-t Johannis kijelentései még inkább a PSD felé fogják taszítani. „Félő, hogy súlytalanná válhat az RMDSZ és a nehezen kiharcolt jogokat főleg az oktatásban és közigazgatásban, elveszítheti” – írta erről a Facebookra az ügyvéd.
CÍMLAPFOTÓ: NICUȘOR DAN / FACEBOOK
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
