+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Krasznahorkai Emma
2021. február 2. kedd, 10:10
A szlovén kormány vélhetően ingatlanbefektetői érdekek miatt számolt fel Ljubljanában egy foglaltházat, pontosabban egy elfoglalt gyárból kialakított kulturális központot. A magát baloldalinak tartó polgármester és a közvélemény jó része is támogatja ezt a lépést, mivel az elmúlt években sikeresen kötötték össze a Rogot a drogozással és káosszal.

2021. január 19-én reggel a ljubljanai (laibachi) főpolgármester, a szerb származású Zoran Janković utasítására magánbiztonsági szolgálatok, azok szélsőjobbos tagjai és a rendőrség együttes erővel behatoltak az önkormányzati tulajdonban lévő Rog foglaltházba. Utólag ezt azzal magyarázták, hogy azt az információt kapták: nem tartózkodik ott senki. Az ott lévő embereket viszont erőszakkal kihajították, és azonnal megkezdték az épület lerombolását.

 

A Rogot 2006-ban hozták létre egy 1991-től addig üresen álló gyárépületben. Eredetileg bicikligyárként üzemelt, majd Jugoszlávia széthullása után kínai befektetők vették meg, de az nem tudott lépést tartani a kívánt kerékpárgyártás mennyiségével.

 

2006 után művészek, aktivisták elfoglalták az épületet, hogy ott alkotásra, közösségépítésre, lakhatásra, workshopokra alkalmas tereket hozzanak létre.

 

A Rog a hivatalos Facebook-oldalán öndefiníciója szerint sem csupán egyetlen funkcióval bír – az egyik interjúalanyom, Kaja K. szerint könnyebb lenne inkább azt felsorolni, ami nem volt a Rogban. Ami mindenképpen volt: alkotótér, cirkusz, bicikliműhely, tér mindenféle workshop számára, könyvtár, lakhatási lehetőség, edzőterem, ételosztó pont, jógaterem, önképzőkörök helyszíne és persze az identitást adó közösség maga, amelyhez végre lehetett tartozni.

 

ÍGY NÉZ KI A ROG A MAGASBÓL

 

A döntéshozók azonban nyilvánvalóan másképp látják a Rog szerepét a városban. A foglaltházakhoz való hozzáállást befolyásolják az eddigi tapasztalatok – nyilvánvaló, hogy a Rogot se a semmiből alapították, hanem tapasztalt aktivisták tették ezt lehetővé a korábbi hasonló projektekre támaszkodva.

 

A jobboldali Janez Janša vezette – a kormányválságot egyelőre túlélt – kormány lelkesen és nyíltan másolja Orbán Viktort (erről rendszeresen számol be a szlovén média, Orbán már többször is szerepelt a sokak által olvasott, balolali Mladina hetilap címlapján). Megteremtette ezzel a Magyarországon ismerős politikai közhangulatot: először a migráns és menekült emberek kerültek támadásának középpontjába (ekkor a Fidesz kék plakátjait majdnem szószerint, esztétikájában pedig mindenkép, lemásolva), jelenleg pedig a kulturális és a civil szektor ellen küzd hatalmi eszközökkel a kormány, a két legfontosabb ljubljanai (laibachi) múzeum élén leváltotta az eddigi vezetőket, és helyükre a Janša-féle Demokrata Párthoz (SDS) közelálló történészeket nevezett ki (egyikük numizmatikusként főleg náci relikviákat szeret gyűjteni). Az, hogy egyébként sokan nem szeretnék hatalomban látni Janšát, más kérdés..

 

Nem nehéz tehát belőni, ők hol is állnak ebben a kérdésben, Zoran Janković ljubljanai (laibachi) polgármester azonban nem az SDS tagja (a szerb származású politikus egykoron a posztkommunista Liberális Demokratáknál politizált, jelenleg a parlamenten kívüli, opportunista Pozitív Szlovénia elnöke). Liberális demokrata – ami a szlovén politikai nyelvben a jugónosztalgiás posztkommunizmust fedi – múltja miatt szereti magát „baloldalinak” beállítani, bár intézkedései alapján sokkal inkább egy szabadpiac-párti, felettébb korrupt politikusról beszélhetünk. (Mind életútja, mind politikája kapcsán sokban hasonlít a zágrábi korrupt polgármesterhez, Milan Bandićhoz.)

 

Ljubljana (Laibach) belvárosa apró, a Rog pedig központi helyen található (igazából minden központi helyen van a belvárosban, mert tényleg nagyon kicsi). Valóban nagyon csábító befektetés lehet ezért, így a kormány és az ingatlanbefektetői körök oldaláról a bezáratás logikus reakció volt.

 

 

Persze az ellenzői csoport által képviselt, a Rog működését kritizáló racionálisabb érveket sem érdemes azért lesöpörni az asztalról. Nyilván van az a csoport, aki utál mindenkit, menekülteket, szegényeket, őket most hagyjuk, viszont

 

egy lakóépülettel szemben fenntartott közösségi központ valóban sok gondot tud okozni.

 

Volt időszak, amikor illegális tevékenységeket folytató csoportok (azért nem fegyverkereskedelemre kell gondolni, simán csak füvet árultak) tudtak hatalmi helyzetre szert tenni a Rogon belül – ennek voltak kellemetlen következményei mind rájuk és a szolgáltatásait használó emberekre, mind a kicsit tágabb környezetre nézve.

 

MŰVÉSZET

 

A közösség végül a problémát okozó embereket kivetette magából. Ahogyan a Rog tőszomszédságában található Metelkova nevű kultikus hely elkezdett nagyon, akár rossz értelemben is alternatív hellyé alakulni, ugyanúgy megtörténhet(ett volna) ez a Roggal is. Városrendészeti szempontból tulajdonképpen érthető is lenne az aggodalom; az viszont nem egyértelmű, hogy a Rog elpusztítását valóban befolyásolták-e ezek a morális aggodalmak, vagy pusztán anyagi érdekek mentén született a döntés, hiszen

 

az elmúlt években rendszeresen felmerültek a Rog profitorientált átalakítási tervei.

 

A kormányzati kommunikáció etéren évek óta egyetlen célért dolgozik, nevezetesen azért, hogy a Rog megítélését minél inkább rombolja, és összekösse a droghasználattal, a káosszal. Ez látszik is a reakciókból, amelyek a Rog megrohamozása után születtek. A közvélemény jó része is éppen ezért támogatta a történteket, természetesen anélkül, hogy valaha meglátogatták volna a Rogot.

 

Bármi is a helyzet, azt nem lehet letagadni, hogy különösen embertelen dolog a Covid-19 okozta (jogi) helyzetet felhasználni arra, hogy egy rakás embert az utcára tegyenek januárban. Az Ambasada Rog is „a legembertelenebb” módszernek nevezte azt, ami történt, bár ők is készülhettek a fellépésre, hiszen az elmúlt pár évben folyamatosan napirenden volt a Rog megszüntetésének kérdése.

 

A LISTÁN LÉVŐ DOLGOKNAK MIND NEM VOLT HELYÜK A ROGBAN

 

Azonban az, hogy éjjel a magánbiztonsági szolgálat emberei, az ő szélsőjobboldali haverjaik, a rendőrség és állításuk szerint a ljubljanai „kulturális maffia” – azaz a Janša-féle kulturális harc haszonélvezői – gyakorlatilag megrohamozták a Rog épületét, nehezen magyarázható. Betörtek az ott lakók szobáiba, ahonnan kirángatták őket a hidegbe, az összes holmijukat elkobozták és gondoskodtak arról is, hogy a főbb létesítmények megsemmisüljenek – konkrétan azon nyomban falakat romboltak –, mielőtt még jogi segítséghez folyamodhattak volna szervezetileg. Az elkobzott holmikat (amelyek között személyes tárgyak vagy háziállatok ugyanúgy vannak, mint különböző workshopok kellékei) természetesen visszaszolgáltatják –

 

ha a tulaj be tudja bizonyítani, hogy az az övé.

 

A Rog-csoport közleménye alapján nem csupán fizikailag rombolták szét ezt a szervezetet, hanem egy hosszútávú munkát igyekeznek, igyekeztek a földig rombolni: „eltüntették a migráns közösséget”, a politikai szerveződés, a szociális segítségnyújtás és a kulturális tudáscsere helyszínét, és persze ezzel együtt a sokéves megfeszített, kemény munkát, amely a marginalizált csoportok számára vitathatatlan közösségi, szociális és lelki haszonnal járt.

 

Ami meglepő volt, hogy a szlovén rendőrség mennyire brutális tud lenni. Az ezen, a Rog kiürítésekor készített videókon is látszik, hogy egy magyarországi hasonló esethez képest (persze, itt a 2006 utáni időszakról beszélek) milyen erőszakosak az erőszakszervezetek.

 

 

Megdöbbentő volt látni, hogyan bánnak álmukból felriasztott emberekkel, de ezen túlmenően: hogyan bánnak a tüntetőkkel. (Ez már korábban is feltűnt, a Janša-ellenes tüntetések hónapokig folytak a Covid-19 ellenére, és akkor is többször sikerült igazán agresszívnek lenni a tüntetőkkel szemben.)

 

A kiürítés utáni péntekre szerveztek egy szolidaritási tüntetést, amelyen nagyjából 500-600 tüntető jelent meg. Ljubljanában nagyjából 300 ezren élnek, és a Rog léte megosztja a közönséget, így sikerként könyvelték el a szervezők a létszámot. A tüntetés egy adott pontján a rendőrök és a tiltakozók tülekedni kezdtek, majd a rendőrség könnygázt vetett be, és válogatás nélkül fújta az emberekre, többen a sürgősségin kötöttek ki.

 

Egy résztvevő az Azonnalinak „brutálisként” jellemezte a rendőrség reakcióját. Külön felhívták a figyelmemet a következő videó elején elhangzó mondatra, ahol az egyik rendőr odaszól társainak, hogy „Eskalirajmo kle!”, azaz „Eszkaláljuk [a helyzetet itt]!”. Nem is maguk a szavak, hanem az ezt követő tettek voltak igazán brutálisak.

 

A nemzetközi támogató üzenetek ellenére is kérdéses, hogy mi lesz a Rog jövője, hogyan tudják életben tartani a közösségüket. És természetesen nyitott kérdés az is, hogy mi a valódi indoka annak, hogy éppen most, a járvány alatt kellett megszabadulni a Rogtól – még ha találgatni most is lehet.

 

Ha érdekel, mit veszít délnyugati szomszédunk, ilyen volt a Rog:

 

 

FOTÓK: Avtomna Tovarna Rog

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás