+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2021. január 28. csütörtök, 12:40
A korrupcióellenes civil szervezet szerint Romániával és Bulgáriával vagyunk egy polcon, miközben a Robert Ficót leváltó Szlovákia nagyot javított tavalyhoz képest. Az EU-ban szerintük 2012 óta Magyarországon romlott a legtöbbet a korrupciós helyzet.

A maximálisan elérhető 100-ból 44 pontot szerzett Magyarország a Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Index (CPI) felmérésében, ezzel a civil szervezet szerint

 

Magyarország az EU-tagállamok közül Bulgáriával és Romániával érdemel azonos besorolást.

 

A Transparency először 2012-ben vizsgálta százas skálán a különböző országokban a korrupció érzékelését – habár az első felmérés ennél jóval régebbre, 1995-re nyúlik vissza. A nyolc évvel ezelőtti indexben mindenesetre Magyarország még 55 pontot ért el a százból, ezzel többek között jócskán megelőzve az akkor 49 pontos Csehországot, 46 pontos Szlovákiát, 46 pontos Horvátországot, 44 pontos Romániát és a 41 ponttal az utolsó helyen kullogó Bulgáriát.

 

Fontos kiemelni, hogy a CPI nem a tényleges korrupció szintére vonatkozik, hanem a közszférában a korrupció érzékelt mértékét méri. Emellett a felmérés a Transparency közleménye szerint kifejezetten az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összopontosít, és a közhivatallal való személyes haszonszerzés céljából való visszaélést értelmezi korrupció alatt. A felmérést a TI berlini központi titkárságán készítették, Magyarországot pedig tíz alindex alapján vizsgálták. Mint a civil szervezet közleménye kiemeli: „a CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján”.

 

MAGYARORSZÁG A KORRUPCIÓ ÉRZÉKELÉSI INDEX 2020-AS LISTÁJÁN. KÉPERNYŐKÉP: TRANSPARENCY CPI 2020

 

A legnagyobb visszaeső Magyarország a Transparency szerint

 

A Transparency megítélése szerint viszont Magyarország ehhez képest 2020-ra 11 pontot rontott, miközben Csehország 5, Szlovákia és Bulgária 3, Horvátország 1 pontot tudott javítani, Románia pedig stagnált. Az illiberális államépítés miatt Budapest mellett sokat kritizált Varsó sem rontott ekkorát, a lengyelek még 6 év PiS-kormányzás után is 56 ponton állnak, ami csupán kettővel kevesebb, mint 2012-ben, igaz, a 2015-ös PiS-hatalomátvételhez képest már 7 pontos a visszaesés.

 

Az unióban a legbüszkébb mindeközben Athén lehet magára, Görögország a tragikus, 36 pontos 2012-es pontszámát idénre 50-re küzdötte fel, de elégedett lehet az ez idő alatt 11-11 pontot fejlődő Olaszország (jelenleg 53 pont) és Észtország (jelenleg 75 pont) is. Ausztria is nagyot javított, 2012-höz képest 7 ponttal többet, 76 pontot szereztek. Ez idő alatt persze az osztrák belpolitikai élet sem maradt eseménytelen: 2017 és 2019 között alkancellárként ott ült az osztrák kormányban az elhíresült Ibiza-videóban lényegében korrupciós szándékairól beszélő Heinz-Christian Strache, valamint egykori pártja, a szélsőjobbos FPÖ is.

 

Strache és pártja botrányt botrányra halmozott, pénzért és posztokért cserébe nyitották volna például meg az osztrák kaszinópiacot, míg a jelenlegi kancellár, Sebastian Kurz irodájából az FPÖ-vel közös kormányának bukása előtt csupán négy nappal szőrén-szálán eltűnt egy merevlemez is, amit Kurz egyik munkatársa adott le egy iratmegsemmisítő cégnek. Az ilyen botrányok a Transparency pontozását Ausztria esetében nem befolyásolták, az ország a 2017-es 75 pontról 2019-re 77 pontra lépett előre. 

 

Tavalyhoz képest viszont már nem rontottunk

 

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a civil szervezet szerint

 

Magyarország tavalyhoz képest nem lett korruptabb, akkor is 44 pontot ért ugyanis el a CPI-indexben. Szlovákia eközben 4 pontot javított

 

– nyilván nem függetlenül az alvilági szálakkal is jócskán bíró Robert Fico kormányának leváltásától –, míg Csehország és Lengyelország 2-2 pontot rontottak.

 

A Transparency International elnöke a 2020-as CPI publikálásának nyomán azt nyilatkozta: szerinte a koronavírus-járvány nemcsak egészségügyi, de korrupciós krízishelyzet is, amellyel a világ országai jelenleg nem tudnak megbirkózni. „Az elmúlt év olyan próba elé állította a kormányokat, amire még kevés példa volt. Ezt a próbát a korruptabbak kevésbé állták ki” – emelte ki Delia Ferreira Rubio.

 

Nyugat-európaiak dominálnak a top 10-ben

 

A világ legkevésbé korrupt országai ezúttal is Dánia és Új-Zéland lettek 88-88 ponttal, 1-1 pontot javítva tavalyi eredményükhöz képest. A dobogó harmadik fokán mind 85 ponttal Finnország, Svájc, Szingapúr és Svédország állnak, de a top 10-be befért még Norvégia, Hollandia, Luxemburg és Németország is – ők mindannyian 80 pontos, vagy afölötti eredményt értek el, és az 1 pontot rontó finneket kivéve tartották a tavalyi eredményüket.

 

A vizsgált országok kétharmada – köztük öt uniós tagállam is – 50 pont alatt teljesített, míg világszerte átlagosan 43 pont az országok korrupciós indexe. A Transparency szerint ezzel együtt is

 

az Európai Unió a legkevésbé korrupt térsége a világnak, itt még a rosszabbul teljesítő közép- és kelet-európai államok ellenére is 66 pontra jött ki az EU-átlag.

 

Az EU-ról szóló jelentésében a Transparency Magyarország mellett Máltát emelte ki visszaesőként, ahol egy, a kormányzó Munkáspárthoz is több szálon köthető újságírógyilkosság borzolta a kedélyeket az ország nagylelkű letelepedési kötvényprogramja mellett. Lengyelország esetében a jelentés a bírói függetlenség meggyengítését és az épp szerdán újrainduló nőjogi tüntetések elleni rendőri fellépést kritizálja, habár utóbbinak vajmi kevés köze van a korrupcióhoz, vagy annak megítéléséhez. 

 

Magyarországnál a CPI a független intézmények meggyengülését, a média fölötti növekvő politikai befolyást, a civil szervezetekkel szembeni ellenséges légkört és az uniós pénzek korrupt felhasználásával kapcsolatos aggályokat emelik ki. Emellett megemlítik az uniós büdzsébe beépített jogállamisági kritérium elleni magyar-lengyel vétófenyegetést, valamint a nagy vitát kiváltó közpénztörvényt is.

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor és Bojko Boriszov bolgár kormányfő üdvözlik egymást az Európai Tanács ülésén 2019 márciusában. Fotó: Európai Unió / 2019

 

 
 
 
 
 
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás