+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. december 10. csütörtök, 20:45
Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.

Miután csütörtökön Lengyelország és Magyarország visszavonta az EU költségvetését és a koronavírus miatti segélycsomagot érintő vétófenyegetését,

 

csütörtök este megszületett az állam- és kormányfők között a megállapodás

 

az Európai Tanácsban.

 

Miközben Varga Judit, igazságügyi miniszter „győzelemről” beszélt már a nap folyamán is, lengyel kollégája nem volt elégedett azzal a kompromisszummal, amit majdnem az utolsó percekben Budapest és Varsó elért az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németországgal. 

 

Ennek értelmében a magyar és a lengyel fél ugyanis tényleg nem tudta keresztül vinni az akaratát: az uniós kifizetésekre vonatkozó jogállamisági kritériumok maradnak. De ez nem is annyira meglepő, elvégre az egész vétó azt úgysem érinthette volna, az már egy eldöntött ügy. A magyar és lengyel vétó legfeljebb valami bosszú lehetett volna egy másik ügyben – a költségvetésében – olyan kudarcért, amit Budapest és Varsó a jogállamiság kritériumok tárgyalásakor – elvégre ott nincs egyhangúsági követelmény – nem tudott keresztülverni.

 

A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója úgy tudja, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek 3 és féloldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusól szóló állásfoglalásával oldották fel.

 

Az elfogadott szöveg pedig nem tesz mást, mint rögzíti az uniós tagállamok eddig is meglévő azon jogát, hogy egy új uniós jogszabályt az Európai Bíróságon támadjanak meg.

 

Ennek procedúrája az eddigi gyakorlat szerint nagyjából másfél-két évig tart, vagyis jó eséllyel a 2022-es magyarországi országgyűlési választás után születik csak ítélet Luxembourgban.

 

A német tanácselnökség Varsóval és Budapesttel kötött kompromisszumában arról volt szó, hogy mellékelnek majd értelmezést a jogállamisági kritériumok mellé (ez azonban nem jogszabály), valamint amennyiben Lengyelország és Magyarország megtámadja az EU-s kifizetések jogállami feltételekhez kötését (amit Orbán és Morawiecki be is jelentettek), úgy az Európai Bíróság döntését is ki kellene várni, ami – az ottani ügymenet idejét nézve – az egésznek az alkalmazhatóságát gyakorlatilag kitolná 2022-ig. Más olvasatban persze

 

ezek olyan engedmények, amelyek a lényeget – a jogállamiság kérdését – nem érintik, sőt, a bíróság értelmezése akár a budapesti és varsói elvárásokkal szembeni is lehet.

 

Hogy pontosan, változtatás nélkül a német elnökséggel letárgyalt kompromisszumokat fogadták-e el csütörtök este az Európai Tanácsban a tagállam állam- és kormányfők, az pontosan majd akkor derül ki, ha az ülés végén közzéteszik az erről szóló dokumentumot.

 

MERKEL, MORAWIECKI, MICHEL, ORBÁN, MACRON

 

Nem csak Varga Judit beszélt a megállapodás kapcsán győzelemről, de gyakorlatilag valamennyi EU-s politikus is. Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter azt emelte ki, hogy „megmondtuk, (…) nem áldozzuk fel a jogállamiságot, a vállalást megtartottuk“. Mark Rutte, holland jobboldali liberális kormányfő is – aki a jogállamisági kritériumok legelkötelezettebb támogatója volt nyáron – a holland sajtó információi szerint garanciát kapott arra, hogy az elfogadott kiegészítések nem jelentenek az eredeti tervekhez képest visszalépést. A francianyelvű belga közszolgálati adó úgy értesült: a Benelux-államok azt szeretnék, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön, és akkor a jogállamisági mechanizmus 2022 előtt is alkalmazható lehetne.

 

Orbán Viktor a győzelmi jelentésében már nem a jogállamiságról beszélt, hanem hogy „megvédtük a magyarok pénzét”, ami annyiban igaz is, hogy ha vétóoztak volna, nem tudott volna Magyarország a koronavírus-mentőcsomagból részesülni. Szerinte annyiban „győzött a józan ész“, hogy elmaradtak „az ideológiai viták“. De azt

 

Orbán is elismerte: számos olyan javaslat maradt az asztalon, ami nem fog Budapestnek tetszeni.

 

Csütörtök este nem csak a költségvetés kérdése, de az Oroszország elleni szankciók is szerepeltek a napirenden. Itt is született döntés: a jelenleg is érvényben lévő szankciókat 2021. június 30-ig meghosszabbítják.

 

Mind a többéves költségvetést, mind az attól különálló, a kifizetések bizonyos jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletet (amely egyelőre még csak javaslat, a részleteiről itt írtunk) előbb a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának (tehát nem a csütörtök este ülésező Európai Tanácsnak, amelyben a kormányfők ülnek), majd az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia ahhoz, hogy ezek hatályba is léphessenek.

 

FOTÓK: Európai Tanács fotószolgálata

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás