Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
Miután csütörtökön Lengyelország és Magyarország visszavonta az EU költségvetését és a koronavírus miatti segélycsomagot érintő vétófenyegetését,
az Európai Tanácsban.
Miközben Varga Judit, igazságügyi miniszter „győzelemről” beszélt már a nap folyamán is, lengyel kollégája nem volt elégedett azzal a kompromisszummal, amit majdnem az utolsó percekben Budapest és Varsó elért az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németországgal.
Ennek értelmében a magyar és a lengyel fél ugyanis tényleg nem tudta keresztül vinni az akaratát: az uniós kifizetésekre vonatkozó jogállamisági kritériumok maradnak. De ez nem is annyira meglepő, elvégre az egész vétó azt úgysem érinthette volna, az már egy eldöntött ügy. A magyar és lengyel vétó legfeljebb valami bosszú lehetett volna egy másik ügyben – a költségvetésében – olyan kudarcért, amit Budapest és Varsó a jogállamiság kritériumok tárgyalásakor – elvégre ott nincs egyhangúsági követelmény – nem tudott keresztülverni.
A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója úgy tudja, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek 3 és féloldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusól szóló állásfoglalásával oldották fel.
Ennek procedúrája az eddigi gyakorlat szerint nagyjából másfél-két évig tart, vagyis jó eséllyel a 2022-es magyarországi országgyűlési választás után születik csak ítélet Luxembourgban.
A német tanácselnökség Varsóval és Budapesttel kötött kompromisszumában arról volt szó, hogy mellékelnek majd értelmezést a jogállamisági kritériumok mellé (ez azonban nem jogszabály), valamint amennyiben Lengyelország és Magyarország megtámadja az EU-s kifizetések jogállami feltételekhez kötését (amit Orbán és Morawiecki be is jelentettek), úgy az Európai Bíróság döntését is ki kellene várni, ami – az ottani ügymenet idejét nézve – az egésznek az alkalmazhatóságát gyakorlatilag kitolná 2022-ig. Más olvasatban persze
Hogy pontosan, változtatás nélkül a német elnökséggel letárgyalt kompromisszumokat fogadták-e el csütörtök este az Európai Tanácsban a tagállam állam- és kormányfők, az pontosan majd akkor derül ki, ha az ülés végén közzéteszik az erről szóló dokumentumot.
Nem csak Varga Judit beszélt a megállapodás kapcsán győzelemről, de gyakorlatilag valamennyi EU-s politikus is. Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter azt emelte ki, hogy „megmondtuk, (…) nem áldozzuk fel a jogállamiságot, a vállalást megtartottuk“. Mark Rutte, holland jobboldali liberális kormányfő is – aki a jogállamisági kritériumok legelkötelezettebb támogatója volt nyáron – a holland sajtó információi szerint garanciát kapott arra, hogy az elfogadott kiegészítések nem jelentenek az eredeti tervekhez képest visszalépést. A francianyelvű belga közszolgálati adó úgy értesült: a Benelux-államok azt szeretnék, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön, és akkor a jogállamisági mechanizmus 2022 előtt is alkalmazható lehetne.
Orbán Viktor a győzelmi jelentésében már nem a jogállamiságról beszélt, hanem hogy „megvédtük a magyarok pénzét”, ami annyiban igaz is, hogy ha vétóoztak volna, nem tudott volna Magyarország a koronavírus-mentőcsomagból részesülni. Szerinte annyiban „győzött a józan ész“, hogy elmaradtak „az ideológiai viták“. De azt
Csütörtök este nem csak a költségvetés kérdése, de az Oroszország elleni szankciók is szerepeltek a napirenden. Itt is született döntés: a jelenleg is érvényben lévő szankciókat 2021. június 30-ig meghosszabbítják.
Mind a többéves költségvetést, mind az attól különálló, a kifizetések bizonyos jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletet (amely egyelőre még csak javaslat, a részleteiről itt írtunk) előbb a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának (tehát nem a csütörtök este ülésező Európai Tanácsnak, amelyben a kormányfők ülnek), majd az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia ahhoz, hogy ezek hatályba is léphessenek.
FOTÓK: Európai Tanács fotószolgálata
Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.