+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. december 10. csütörtök, 20:45
Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.

Miután csütörtökön Lengyelország és Magyarország visszavonta az EU költségvetését és a koronavírus miatti segélycsomagot érintő vétófenyegetését,

 

csütörtök este megszületett az állam- és kormányfők között a megállapodás

 

az Európai Tanácsban.

 

Miközben Varga Judit, igazságügyi miniszter „győzelemről” beszélt már a nap folyamán is, lengyel kollégája nem volt elégedett azzal a kompromisszummal, amit majdnem az utolsó percekben Budapest és Varsó elért az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németországgal. 

 

Ennek értelmében a magyar és a lengyel fél ugyanis tényleg nem tudta keresztül vinni az akaratát: az uniós kifizetésekre vonatkozó jogállamisági kritériumok maradnak. De ez nem is annyira meglepő, elvégre az egész vétó azt úgysem érinthette volna, az már egy eldöntött ügy. A magyar és lengyel vétó legfeljebb valami bosszú lehetett volna egy másik ügyben – a költségvetésében – olyan kudarcért, amit Budapest és Varsó a jogállamiság kritériumok tárgyalásakor – elvégre ott nincs egyhangúsági követelmény – nem tudott keresztülverni.

 

A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója úgy tudja, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek 3 és féloldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusól szóló állásfoglalásával oldották fel.

 

Az elfogadott szöveg pedig nem tesz mást, mint rögzíti az uniós tagállamok eddig is meglévő azon jogát, hogy egy új uniós jogszabályt az Európai Bíróságon támadjanak meg.

 

Ennek procedúrája az eddigi gyakorlat szerint nagyjából másfél-két évig tart, vagyis jó eséllyel a 2022-es magyarországi országgyűlési választás után születik csak ítélet Luxembourgban.

 

A német tanácselnökség Varsóval és Budapesttel kötött kompromisszumában arról volt szó, hogy mellékelnek majd értelmezést a jogállamisági kritériumok mellé (ez azonban nem jogszabály), valamint amennyiben Lengyelország és Magyarország megtámadja az EU-s kifizetések jogállami feltételekhez kötését (amit Orbán és Morawiecki be is jelentettek), úgy az Európai Bíróság döntését is ki kellene várni, ami – az ottani ügymenet idejét nézve – az egésznek az alkalmazhatóságát gyakorlatilag kitolná 2022-ig. Más olvasatban persze

 

ezek olyan engedmények, amelyek a lényeget – a jogállamiság kérdését – nem érintik, sőt, a bíróság értelmezése akár a budapesti és varsói elvárásokkal szembeni is lehet.

 

Hogy pontosan, változtatás nélkül a német elnökséggel letárgyalt kompromisszumokat fogadták-e el csütörtök este az Európai Tanácsban a tagállam állam- és kormányfők, az pontosan majd akkor derül ki, ha az ülés végén közzéteszik az erről szóló dokumentumot.

 

MERKEL, MORAWIECKI, MICHEL, ORBÁN, MACRON

 

Nem csak Varga Judit beszélt a megállapodás kapcsán győzelemről, de gyakorlatilag valamennyi EU-s politikus is. Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter azt emelte ki, hogy „megmondtuk, (…) nem áldozzuk fel a jogállamiságot, a vállalást megtartottuk“. Mark Rutte, holland jobboldali liberális kormányfő is – aki a jogállamisági kritériumok legelkötelezettebb támogatója volt nyáron – a holland sajtó információi szerint garanciát kapott arra, hogy az elfogadott kiegészítések nem jelentenek az eredeti tervekhez képest visszalépést. A francianyelvű belga közszolgálati adó úgy értesült: a Benelux-államok azt szeretnék, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön, és akkor a jogállamisági mechanizmus 2022 előtt is alkalmazható lehetne.

 

Orbán Viktor a győzelmi jelentésében már nem a jogállamiságról beszélt, hanem hogy „megvédtük a magyarok pénzét”, ami annyiban igaz is, hogy ha vétóoztak volna, nem tudott volna Magyarország a koronavírus-mentőcsomagból részesülni. Szerinte annyiban „győzött a józan ész“, hogy elmaradtak „az ideológiai viták“. De azt

 

Orbán is elismerte: számos olyan javaslat maradt az asztalon, ami nem fog Budapestnek tetszeni.

 

Csütörtök este nem csak a költségvetés kérdése, de az Oroszország elleni szankciók is szerepeltek a napirenden. Itt is született döntés: a jelenleg is érvényben lévő szankciókat 2021. június 30-ig meghosszabbítják.

 

Mind a többéves költségvetést, mind az attól különálló, a kifizetések bizonyos jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletet (amely egyelőre még csak javaslat, a részleteiről itt írtunk) előbb a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának (tehát nem a csütörtök este ülésező Európai Tanácsnak, amelyben a kormányfők ülnek), majd az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia ahhoz, hogy ezek hatályba is léphessenek.

 

FOTÓK: Európai Tanács fotószolgálata

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás