+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Vass Csaba
2020. december 1. kedd, 07:05
A december 6-i romániai választás után valószínűleg kormányra kerülhet a román jobbközép-liberális USR PLUS. Dan Barnát, a párt társelnökét kérdeztük: mit jut az eszébe, ha meghallja az RMDSZ szót? Mit látott Budapesten, amikor meglátogatta a momentumosokat? Miért mond nemet Székelyföld autonómiájára? És mivel viccelődött, amikor megszakadt az interjú?

Vasárnap, december 6-án a koronavírus-járvány kellős közepén választ magának új parlamentet Románia. Keleti szomszédunkat egy ideje a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányozza kisebbségben, parlamenti többség nélkül. A parlamenti erőviszonyok ugyanis a 2016-os választás eredményeit tükrözik, azt pedig a nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte. Csakhogy a szocdemek sokadik kormányát végül a jobboldal számos átszavazó baloldali és RMDSZ-es képviselővel együtt 2019-ben megbuktatta

 

A PSD-vel beiktatása óta hadakozó jobboldali államfő, Klaus Johannis nagyon szeretné, ha a PNL parlamenti többséget tudna végül maga mögött. A nem épp megbízhatóságukról híres romániai közvélemény-kutatások szerint Ludovic Orban PNL-je 30-32 százalék körül áll, a PSD 22-27 százalék körül, a centrista-jobbközép USR PLUS 17-21 százalék körül. 5-8 százalék körüli eredménnyel bekerülne a parlamentbe Victor Ponta PSD-s exkormányfő formációja is, ami nemrég felfalt egy kis liberális pártot, az ALDE-t. Továbbra is tényező maradna a Traian Băsescu volt elnök fémjelezte konzervatív PMP 5-7 százalék körül, és persze az 5-6 százalék köré mért RMDSZ is.

 

Ha ez a papírforma érvényesül a választáson, az egyetlen kérdés az lesz, hogy mennyire nyer a PNL: ha ugyanis nagyon, nem feltétlenül lesz szüksége Ludovic Orbannak az USR PLUS-ra a kormányzáshoz. Ehhez az egyelőre kevésbé valószínűnek tűnő forgatókönyvhöz persze az kell, hogy a kisebb jobboldali pártok is jól szerepeljenek a PNL mellett. A román kormányfő ugyanis kijelentette: a PNL számára az USR PLUS, a PMP és az RMDSZ jöhet számba mint koalíciós partner. A valószínűbb forgatókönyv az, amit Dan Barna, az USR PLUS társelnöke nemrég bejelentett: hogy ők mindenképp kormányozni szeretnének a PNL-vel.

 

+ + +

 

Kezdésnek mondjon egy román-magyar viccet!

 

Nézzék, számomra nincs jelentősége annak, hogy valaki román vagy magyar. Eleve nem vagyok jó viccmesélésben. Románokkal és magyarokkal kapcsolatos viccet nem tudok, viszont a kedvenc viccemet elmondhatom.

 

Jó lesz.

 

Egy illető meséli, hogy ágyban, párnák között szeretne meghalni, mint a nagyapja. Nem üvölteni kínok között, mint az ő utasai.

 

DAN BARNA 1975-BEN SZÜLETETT AZ ERDÉLYI NAGYSZEBENBEN. A BUKARESTI EGYETEM JOGI KARÁN DIPLOMÁZOTT, MAJD ÉVEKIG A MAGÁNSZFÉRÁBAN DOLGOZOTT. 2016-BAN A MENTSÉTEK MEG ROMÁNIÁT SZÖVETSÉG (USR) SZÍNEIBEN PARLAMENTI KÉPVISELŐVÉ VÁLASZTOTTÁK. 2017-BEN A PÁRT ELNÖKE LETT, MAJD MIUTÁN EGYESÜLTEK A PLUS NEVŰ PÁRTTAL, DAN BARNA MOST DACIAN CIOLOȘ-SAL KÖZÖSEN AZ USR PLUS TÁRSELNÖKE.

 

Ön 2017-ben lett az USR elnöke, ami akkor még a teljes román politikai elittel szembehelyezkedő párt volt. Idén azonban kimondták: az USR jobbközép párt. Miért vitte el ebbe az irányba a pártot?

 

Az elmúlt harminc évben Romániában az ideológiák súlya csökkent. Romániában eleve mást jelent a liberalizmus, mint mondjuk Franciaországban vagy az Egyesült Államokban. Kelet-Európában és mindenekelőtt Romániában az a vélemény alakult ki, hogy amit a kommunizmus örökségül hagyott ránk, és az a párt, amely a Román Kommunista Párt örököse, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD), az baloldali. És az ezzel az oldallal szembehelyezkedő erők jelentik a jobboldalt.

 

A román baloldal többnyire a maradiságot képviseli, míg a román jobboldali pártok inkább a fejlődéscentrikusságot és az Európa-barát irányzatokat jelentik.

 

Az USR évekkel ezelőtt egy erre való reakcióként született meg. Vagyis azért, hogy változtasson az akkor kormányzó PSD által követett irányvonalon. Az elmúlt harminc évben rengeteg lehetőséget szalasztott el a baloldal. Valahol természetes volt tehát, hogy a régi politikai elittel szemben határoztuk meg magunkat. Ahogy az is, hogy a párton belül viták voltak arról, hogy milyen irányvonalat kövessünk majd.

 

A legérzékenyebb kérdésekben belső referendumot tartottunk, minden párttag részvételével. Úgy emlékszem, hogy másfél évvel ezelőtt megkérdeztük a párttagokat: milyen párt legyünk, milyen ideológiát kövessen a párt? A jobbközép értékek képviselik-e a tagság véleményét? Ezt az utóbbit azért tettük be a kérdések közé, mert az USR a vállalkozók, a kreatív, kezdeményező emberek, az Európában hívő emberek, az emberi jogokat tiszteletben tartó emberek pártja. Az USR vezetősége a belső szavazás előtt bevallottan a minimális állam híve volt. Azért, hogy az megteremtse és bátorítsa a magánszektort és az egyéni önkifejezés lehetőséget. Ezek az értékek pedig inkább jobbközép értékeknek számítanak, ezért tettük fel így a kérdést.

 

A belső szavazáson a kollégák 91 százaléka döntött a jobbközép irány mellett.

 

Akkor az USR miben különbözik ideológiailag vagy éppen kulturálisan a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párttól (PNL)?

 

Azt mondanám, hogy az utóbbi időben a PNL – már a szavazótábora miatt is – elmozdult a konzervativizmus felé. Jobbközép pártból inkább markáns jobboldali párt lett. Az USR viszont szavazótábora miatt is – mivel inkább a fiatalokat, az új generációt szólítja meg – rájött arra, hogy a jobboldal markáns tétele, az egyéni boldogulás útja nem elégséges. Például a szavazóink között nagyon sokan vannak olyanok, akik mondjuk az átlagnál kicsit jobban élnek, de azt szeretnék, ha a jólét az egész társadalomra vonatkozna.

 

Ezt pedig csak úgy lehet, ha az egyéni boldoguláson felülemelkedünk. Sokan mondják, hogy „jól élek, de azt szeretném, ha a gyerekem nem költözne el Romániából, ha az egész ország fejlődne”. Így tehát mi inkább a jobbközepet céloztuk meg, már csak azért is, mert habár 2017 óta az USR a nagyvárosokban erős, sikerült a kisvárosokban, sőt még a falvakban is megjelenni. A PNL-szavazóbázis pedig csak a kisvárosokban és a falvakban található, ezért ők hangsúlyosabban jobboldali, konzervatívabb hangokat használnak.

 

Önt a belső ellenzéke autoriter hajlamokkal vádolja. Mi lehet ennek az oka?

 

Nagyon nehéz erre válaszolnom, mert egyszerűen nem tudom, miért mondják ezt a kollégáim. Az USR tényleg egy demokratikus párt: a parlamenti listákat is úgy hoztuk létre, hogy minden egyes területi szervezetünk szavazott a jelöltekről, és annak alapján vettük fel a különböző kollégákat a listára.

 

Egyetlen olyan eset nem fordult elő, hogy én, Dan Barna, a párt elnöke egy képviselőt feltegyek mondjuk a lista első helyére.

 

Én is – mivel nagyszebeni vagyok, és az ottani választókerületben indulok – indultam a belső választáson, és a kollégáim megszavaztak. Ezzel azt akarom mondani, hogy én sem tettem azt, hogy kijelentem: én elnök vagyok, automatikusan a lista első helyén kell legyek. Ez a belső demokratikus mechanizmus pont azért van, mert az USR elkötelezett a demokratikus értékek mellett, sőt a döntéseit átlátható módon hozza meg, ami nem jellemző annyira a többi román politikai pártra.

 

Szerintem az történt, hogy voltak olyan kollégáink, akik nem kapták meg a helyi szervezet támogatását, ezért számon kérték rajtam, hogy miért nem helyeztem őket ide-oda a listán. Hát mert éppen az előbb elmondottakkal mentünk volna szembe! És ez az, ami megkülönbözteti az USR-t a többi párttól. Mert Ludovic Orban (a kormányzó PNL elnöke – a szerk.) és Marcel Ciolacu (az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke – a szerk.) is saját tollal ide-oda helyezgettek képviselőjelölteket, úgy, ahogy ők jónak látták.

 

 

Szerintem Dacian Cioloș is hasonló szellemben jár el, nem hiszem, hogy befolyásolná a listaállítást. Ezért is nem értem azt a kritikát, hogy autoriter lennék. De mondok egy másik példát: többen számon kérik rajtam, hogy miért nem voltam még erőteljesebb azon párttagjainkkal szemben, akik kritikát fogalmaztak meg a vezetőséggel szemben, hiszen egyesek közülük még azt is kijelentették nyilvánosan, hogy nem kellene az USR-re szavazni. Voltak, akik arra szólítottak fel, hogy ezen párttagokat szankcionálni kellene, ki kellene zárni. Én ebben a kérdésben viszont távolságtartó voltam, viszont arra jutottam, hogy a pártfegyelmet valóban erősíteni kellene, főleg most, hogy

 

úgy tűnik: december 6-a után kormányzó tényező leszünk. Akkortól még jobban kell majd figyelnünk arra, hogy mit nyilatkozunk.

 

Ezekben a belső konfliktusokban lehet szó arról, hogy miután a két párt egyesült, a régi USR-sek és az újonnan érkezett PLUS-osok között is van nézeteltérés?

 

Szerintem nincs konfliktus. Egyesülés után vagyunk, szerintem természetes, hogy kezdeti nézeteltérések vannak és időbe telik, amig egységesül a párt.

 

A napokban megjelent az USR-PLUS kisebbségekre fókuszáló tervezete: ebben több olyan pont szerepel, amely korábban már szerepelt a román parlament törvényjavaslatai között, ám akkor az USR mégsem támogatta őket. Mi az oka annak, hogy a választási kampányra megváltozott az álláspontjuk?

 

Mi olyan párt vagyunk, amely minden kisebbség önkifejezését támogatja.

 

Néha a román nacionalisták támadnak ezért, a magyar nacionalisták pedig azért, hogy nem vagyunk eléggé kisebbségbarát erő.

 

Mindig is a kompromisszumra és a jóérzésű megegyezésre törekedtünk az ország többsége a kisebbségek között. Határozottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy a kilencvenes évekre jellemző etnikai konfliktusokat kreáljanak a felek, ezért is publikáltuk a kisebbségekre vonatkozó kormányprogramunkat.

 

Támogatná az USR ennek érdekében Románia decentralizációját, ahol ezáltal mondjuk hangsúlyos magyar többségű terület, például egy Székelyföld nevű jönne létre?

 

Az USR támogatja a decentralizációt,

 

viszont nem az etnikai elvek mentén.

 

Hanem egész egyszerűen az államberendezkedés szintjén. Itt arra gondolok, hogy szükséges lenne, hogy a döntéseket helyi szinten hozzák meg, Szlatinában (a regáti Olt megye megyeszékhelye – a szerk.) ugyanúgy, ahogy Sepsiszentgyörgyön vagy Brassóban vagy Szatmárnémetiben, hogy magyar lakosságú várost mondjak.

 

Viszont azt az elvet, hogy egy régiót külön státussal ruházzunk fel, nem támogatom. Románia EU-tagállam, ezért az állampolgárainak egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkeznie, viszont a kulturális különbözőségeket és eltérő identitások megőrzését természetesen bátorítani kell. Végső soron szerintem az egyéni szabadságjogok a meghatározóak egy európai és demokratikus államban.

 

 

Hogyan akarná decentralizálni az USR Romániát: a jelenlegi megyerendszert megtartaná, vagy más területi beosztást szeretne?

 

Először is: nem látok rövidtávú lehetőséget erre. Ehhez alkotmánymódosítás és kétharmados többség kellene. Még akkor, amikor ez meg is volt, az USL (a mai két nagy ellenség, a PNL és a PSD közös, Băsescu-ellenes koalíciója – a szerk.), akkor sem volt politikai akarat erre.

 

A pártok megyei szervezeteit, és a rossz nyelvek szerint akár a komplett megyét is irányító helyi bárók miatt?

 

Nem mondanám, hogy csak rajtuk bukott meg. Egyszerűen nincs politikai akarat hozzá. Képzeljük el, hogy hat megyei önkormányzati elnök összeül, és ott el kell döntsék, hogy az egyik főnök marad, a többi pedig hazamegy. Ezt tehát nem lehet létrehozni, csak úgy, ha erős parlamenti többséged van, amellyel ezt át tudod vinni. Most viszont nem látok ilyen lehetőséget.

 

Hány magyar tagja van az USR-PLUS-nak?

 

Őszintén? Nem tudom. Több tucatnyian lehetnek. Azt viszont tudom, hogy létezik az USR–Maghiar-csoport, amely az USR-ben lévő magyarokat fogja össze. Mi vagyunk azon egyik romániai párt, amely rendszeresen kommunikál magyarul is, éppen azért, hogy az üzenetünk eljusson a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz is. A vezetőségben is vannak magyarok, előttem például Elek Levente, egy magyar volt az USR ideiglenes elnöke. Büszke is vagyok arra, hogy több nemzetiségű párttagunk van, és hogy nyitottak vagyunk a kisebbségek felé.

 

Milyen a kapcsolatuk a magyarországi Momentummal? Milyen gyakran és miről szoktak velük beszélni?

 

Nagyon jó a kapcsolatunk. Politikai színrelépésünk nagyjából azonos időben történt. Többször voltunk mi Budapesten, ők pedig jártak Romániában. És úgy emlékszem, hogy akadt talán két eset is, amikor volt valami félreértés közöttünk. A momentumosok ugyanis számon kértek valamit rajtunk.

 

Mi volt ez az eset?

 

Nem emlékszem pontosan, valami olyasmi volt, hogy mi támogatnánk Orbánt.

 

Mármint Orbán Viktort?

 

Igen, valami olyasmi volt, hogy mi egyik esetben felszólaltunk volna Orbán mellett. De kiderült: fordítási probléma volt. Rögtön felvettük velük a kapcsolatot velük és tisztáztuk a félreértést. Csodálkoztunk is, hogy bíráltak minket, mert mi ilyet sose állítottunk. De általában egy platformon vagyunk, ugyanazok az értékeink.

 

Azt örömmel láttam, hogy a Momentum is növekszik, hangsúlyossá válik a magyar politikában.

 

A Momentum jelezte-e, hogy támogatja az USR PLUS jelöltjeit a mostani parlamenti választáson, ahogy tette azt az önkormányzati választás előtt? Ha igen, milyen formában?

 

Igen, támogatnak. De nemcsak ők, hanem mások is. Az egész Renew Europe-frakciótól kaptunk üzeneteket, ahogy mi is szoktunk küldeni üzenetet, amikor más államban vannak választások.

 

 

Akkor várhatunk most is egy olyan videóüzenetet az USR PLUS honlapján, ahol a Momentum elnöke, Fekete-Győr András a romániai magyar állampolgárokat az USR PLUS-ra való szavazásra buzdítja?

 

Nagyon örülnék ennek.

 

Beszélek a kollégákkal, lássuk, eddig érkezett-e ilyen. Nyilván nagyon örülnénk a Momentum támogatásának.

 

Egy PNL-USR PLUS-kormányban mi a garancia arra, hogy nehezebben érvényesülnének a most már a PNL-ben levő ex-PSD-s, ex-PDL-s arcok?

 

Ahogyan az önkormányzati választáson Bukarestben is együttműködtünk a PNL-vel abban, hogy támogattuk a független Nicușor Dant a főpolgármesterség elnyeréséért, ugyanúgy most is zajlanak a tárgyalások az együttműködésről. Ám akkor is és most sem vagyunk hajlandóak az integritás kritériumáról – vagyis arról, hogy az illetőnek ne legyen problémája az igazságszolgáltatással – lemondani.

 

Ez az a pont, amiről nem tárgyalunk. Ahogy Bukarestben is visszautasítottunk olyan kerületi polgármesterjelöltet, aki nemzeti liberálisként indult volna, de korábban szociáldemokrata volt.

 

Az olyanokat, akiknek meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, tehát semmiképpen nem fogjuk támogatni, mindegy, honnan érkeztek a PNL-be. Meggyőződésem, hogy Orban miniszterelnök úr is ilyen jelöltekkel jön majd a koalíciós tárgyalásokra. Illetve a PNL-vel együtt ki kell majd dolgozzunk egy programot, amelyben vállaljuk, hogy az állami intézmények vezetői pozícióit csakis versenyvizsgával lehet majd megszerezni, és nem a pártok hátországából helyezünk oda pártkatonákat, akiknek a pártért végzett munkáját állami állással fizetjük ki. Ezt a régi típusú politizálást az USR PLUS a befolyásához mérten mind a kormányban, mind a parlamentben meg kívánja szüntetni.

 

Ha meghallja az RMDSZ szót, mi jut róla az eszébe?

 

A romániai magyar közösség egy részét képviselő szervezet. Nagyjából ennyi. Esetleg még annyi, hogy egy olyan politikai szereplő, amely harminc év óta jelen van a román politikai életben.

 

A parlamenti beszédekben és a kommunikációjában az USR rendre nekimegy az RMDSZ-nek. Miért ilyen ellenséges a hangulat a két párt között?

 

Nem nevezném ellenségesnek, inkább pragmatikusnak és elvszerűnek mondanám. A PNL-vel is ilyen a viszonyunk, ugye azzal is vádolnak minket, hogy őket is támadjuk.

 

Az RMDSZ-szel vannak olyan ügyek, amelyekben együttműködünk. Viszont akkor, amikor az RMDSZ úgy döntött, hogy Liviu Dragnea és a PSD mellé áll, illetve amikor hosszú ideig az RMDSZ támogatta az igazságügyi bizottságban Florin Iordache igazságügyi törvényt módosító intézkedéseit, akkor amellett nem mehettünk el szó nélkül. Tudjuk, hogy az RMDSZ-ben voltak vezetők, akik Iordachével kéz a kézben részt vettek ezen módosítások kidolgozásában.

 

Felemeltük a hangunkat azellen, hogy az RMDSZ közreműködik Románia EU-ból való kivezetésében.

 

Mi itt elvekről és a román államérdekről beszélünk. Ahányszor úgy látjuk, hogy ezek az intézkedések a románok ellen vannak, felemeljük a szavunkat és tüntetünk ellene.

 

 

Romániában köztudott, és mindenki tényként kezeli, hogy a titkosszogálatoknak befolyása van a politikai döntéshozatalra, a gazdasági életre. Ön mit gondol erről?

 

Vitán felüli, hogy a múltban előfordult, hogy a titkosszolgálati törvényt egyik vagy másik módon értelmezték és az a szolgálatok túlzásaihoz járult hozzá. Azonban szerintem a szolgálatok funkciója az lenne, hogy begyűjtse az információkat, amelyek alapján az ország vezetői korrekt döntéseket tudnak hozni. Ezt pedig a törvénynek ki kellene fejeznie.

 

Érdekelt lenne-e az USR PLUS a titkosszolgálatok hatáskörének csökkentésében és erősebb civil kontrolljában?

 

A szolgálatok – és bármely más állami intézmény – parlamenti kontrolljának léteznie kell. Ehhez azonban egy olyan parlament kellene, ahol minőségi emberek dolgoznak, hogy a parlament tekintélyét vissza lehessen állítani. Elvileg ez lenne a célunk: hogy minél jobb szakemberek legyenek a képviselők; hogy a parlamenti bizottságokban valós hatalmat gyakoroljanak akár a titkosszolgálatok fölött is. 

 

Hogy a parlamenti kontroll ne merüljön ki abban, hogy a bizottságok elfogadják az általuk ellenőrzött intézmények éves jelentéseit. Így a parlamenti irányítás lényege veszik el!

 

Azért kérdeztük, mert általában azt mondják, hogy a SRI, a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat​ ellenőrzi a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságot, és nem fordítva, ahogy kellene.

 

Igen, én hiszek a parlament szerepében és igen, szerintem éppen ezért kellene a parlamentbe vetett bizalmat visszaállítani, hogy végre rendes szerepe legyen a jogalkotásban. Mert elvileg ez az az intézmény, amelyik az állampolgárokat képviseli. Ezért lenne szükség hozzáértő képviselőkre, hogy az olyan esetekben, amikor tapasztalható, hogy egy intézmény – legyen az a titkosszolgálat is – túllépi a hatáskörét, el lehessen járni ellene parlamenti úton.

 

Milyenek a magyarok ön szerint?

 

Nagyon fáin emberek. Akikkel lehet projekteken dolgozni.

 

Én csak négy éve vagyok politikus, azelőtt vállalkozó voltam, vidékfejlesztésben segítettem, fejlesztési terveket dolgoztunk ki. Emlékszem, olyan 2000-2001 körül, még az EU-s csatlakozás előtt Nagykároly-Szatmárnémeti környékén vettünk részt egy szelektív hulladékgyűjtési projektben. És az egész csapat magyarokból állt, nagyszerűen tudtunk együttműködni. Egy olyan nemzet a magyar, amely nagyon szimpatikus nekem.

 

 

És mi a véleménye a magyarországi magyarokról? Az itteni politikai életről?

 

Sajnos úgy látom, hogy a politikai helyzet nem olyan jó odaát. Bizonyos autoriter tendenciák érvényesülnek, ahogy látom.

 

(Ezen a ponton megszakadt a vonal. Dan Barna viccesen meg is írta nekünk SMS-ben, hogy „na látják? Amint a magyarországi főnökről kérdeznek, a titkosszolgálat egyből szétkapcsol.” Majd ezt követően újra helyreállt a vonal.)

 

De nem rendelkezem sok információval ezzel kapcsolatban. Korábban már említettem a Momentumot, velük jó az együttműködés. Azt észlelem, hogy az államigazgatás elcsúszott a tekintélyuralmi rendszer irányába, nem a demokrácia lett a legfőbb promovált érték. Legutóbb, amikor ott voltam, valamilyen választás volt, nem emlékszem pontosan.

 

És a fővárosban láttam, hogy minden tele volt plakátolva Sorossal, és hogy félni kell tőle, mert ezt és ezt tenné a magyarokkal.

 

Ez is mutatja, hogy egy olyan kormány, amely ellenségképet alakít ki és azzal befolyásolja az állampolgárokat, nem éppen az állampolgárok józan ítélőképességére alapozza az uralmát. Azonban bizakodó vagyok a jövőt illetően: szerintem a fiatal generációk felnövésével mérséklődni fog ez a bezárkózás.

 

Az USR PLUS kormányprogramjában az szerepel, hogy a román-magyar kormányok közötti kapcsolat az európai értékeken kell alapuljon. Magyarország a jelenlegi vezetése szerint azonban nem liberális demokrácia, hanem illiberális állam. Hogyan fog így tudni együttműködni az illiberálisz Fidesz-kormánnyal a leendő, az USR PLUS-t is tartalmazó bukaresti kabinet?

 

Szerintem ez nem állandó állapot, a magyar választók előbb-utóbb visszatérnek az európai útra. Európában egymásra vagyunk utalva, nem lehet azt csinálni, hogy négyévente külföldiekkel ijesztgetjük a választóinkat, és homokba dugjuk a fejünket a jövőt illetően.

 

Mondjon egy magyarországi magyar politikust, akit ön szimpatikusnak tart!

 

A pártelnök kollégám, a Momentum elnöke a legszimpatikusabb magyar politikus.

 

És végül egy romániai magyar politikust, aki szimpatikus önnek.

 

Addig a pontig, amíg európai értékeket vallunk és betartjuk azokat, az összes bukaresti magyar képviselőtársamról jó a véleményem.

 

FOTÓK: Dan Barna / privát

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás