+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 8. vasárnap, 08:55
Noha Magyarország, Románia és Szlovákia mellett Litvániában és Horvátországban is összegyűltek az aláírások, ez még mindig nem elég, az Európai Bizottság ezért február 7-ig meghosszabbíthatja a határidőt a járványra való tekintettel.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke az Azonnalinak küldött közleményében részsikernek nevezte a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók támogatására indított aláírásgyűjtését. A Minority Safepack ügyét sikerre vivő képviselő EP-képviselő, aki a mostani SZNT-s projektnek nem kezdeményezője, csak külső támogatója, azt írta: 

 

összegyűlt ugyan több, mint egymillió aláírás és az eddigi három mellett további két tagállamban, Litvániában és Horvátországban sikerült elérni a küszöbértéket, de még mindig nincs meg a szükséges hét tagállam.

 

Ahhoz ugyanis, hogy egy európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottság egyáltalán a napirendre tűzzön, az kell, hogy egymillió aláírás gyűljön mellette össze, valamint az is, hogy ez a szám legalább hét különböző EU-tagállamból érkezzen. (Tagállamonként, az ország méretével arányosan meg van állapítva egy jellemzően néhányezres, nagyobb országokban tízezres nagyságrendű minimumszám, amit ott el kell érni ahhoz, hogy egy tagállamot ki lehessen pipálni a gyűjtésben). A nemzeti régiók ügyét zászlajára tűző kezdeményezésnek az előbbi tehát összejött, a második követelmény azonban még nem.

 

ZÖLDDEL, AHOL MÁR ÖSSZEJÖTT A MINIMÁLIS SZIGNÓ, KÉKKEL, AHOL MÉG NEM. VAGYIS KÉT ORSZÁG KELLENE MÉG, SPANYOLORSZÁG ÁLL A LEGJOBBAN.

 

Az aláírások összegyűjtésének eredeti határideje május 7-e volt, addigra azonban a hét helyett csak három tagállamban, Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában jött össze a szükséges számú aláírás. Az Európai Bizottság azonban akkor meghosszabbította ezt fél évvel a járványra tekintettel. Ez a meghosszabbított határidő szombaton járt le.

 

A meghosszabbított időben csak további két országban, Horvátországban és Litvániában sikerült fél év alatt összegyűjteni az aláírásokat: hogy miért, az érthetetlen. Az Európai Bizottság honlapjáról kiderül többek között az is, hogy

 

+ noha a magyar és a lengyel kormány között szoros a partnerség, és értelmiségi holdudvaraikat is össze akarják fésülni, a székely ügyet valamiért egyik sem tartja annyira fontosnak, hogy a lengyel kormánypárt, a PiS szavazóit rávegye, hogy aláírják az uniós polgári kezdeményezést. Lengyelországban a PiS-re legutóbb több, mint 8 millió ember szavazott, a petíció számára 38 250 aláírás kellene, ebből eddig a honlap szerint 930 van meg.

 

+ Noha szlovéniai médiákba fideszes körök is beszálltak tulajdonosként, és van egy nagyjából 15 ezres magyar kisebbség is az országban, ott sem tartják fontosnak hirdetni a székelyek ügyét, a szükséges 6000 helyett eddig mindössze 2137 aláírás van meg. Információink szerint egyébként a médiában feladott hirdetések nem túl hatékonyak ezen kampányban, a kopogtatás sokkal nagyobb sikerre vezet.

 

+ A legjobban Spanyolországban (a szükséges 40 500 aláírás 61,9 százaléka van meg) áll a petíció, bizalomra ad okot Svédország (51,73 százalék), Szlovénia (35,63 százalék), Belgium (21,49 százalék van meg), Lettország (20,8 százalék), Írország (20,12 százalék) és Ausztria (18,83 százalék) is.

 

A gyűjtés azonban szerencsére folytatódhat.

 

„Az aláírásgyűjtés elindításakor, 2019-ben Makfalván ígéretet tettem arra, hogy az RMDSZ és a FUEN európai kapcsolataival segítem az aláírásgyűjtést. Horvátországban és Litvániában ennek a kapcsolati hálónak a segítségével sikerült eredményesnek lenni. Spanyolországban is jól áll a gyűjtés, baszk és katalán partnereinknek köszönhetően 25 ezer aláírás már összegyűlt a szükséges 40 ezerből. Szlovénia esetében sokan dolgoztak azért, hogy a kötelező hatezer aláírás meglegyen, de még nagyobb összefogásra van szükség a sikerhez, hiszen a szigorú korlátozások ott teljes mértékben ellehetetlenítették a papír alapú aláírások gyűjtését” – mondta el Vincze Loránt az aláírásgyűjtés hátteréről.

 

Kik segítettek nekik Litvániában és Horvátországban? Az RMDSZ EP-képviselője köszönetet mondott Waldemar Tomaszewskinek a litvániai lengyelek támogatásáért, illetve a horvát nacionalista jobboldal egyik céltáblájának, Milorad Pupovac horvátországi parlamenti képviselőnek (interjúnk vele itt), a horvátországi Független Demokratikus Szerb Párt elnökének, valamint Saša Milošević főtitkárnak a FUEN-tagszervezet Szerb Nemzeti Tanácstól a nagyszámú aláírásért.

 

VINCZE LORÁNT, AZ RMDSZ EP-KÉPVISELŐJE

 

Vincze Loránt üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a világjárvány miatt újabb három hónapos hosszabbításra készül, amelyre a nyáron az ő javaslatára elfogadott EU-s rendelet ad lehetőséget, ezzel február hetedikéig lehet összegyűjteni a még hiányzó két országban a minimális aláírásszámot. Az RMDSZ EP-képviselője szerint az SZNT aláírásgyűjtése számos tanulságot szolgáltat.

 

„Nem szeretném részleteiben elemezni az eltelt immár másfél esztendőt, de egyértelmű, hogy hiányzott egy jó stratégia és egy pörgős kampány.

 

Erdélyben az RMDSZ gyűjtött össze közel százötvenezer aláírást, a Pesty László által Budapestről irányított Írdalá-kampány pedig utolsó pillanatban megmozgatta a Kárpát-medencét. Tanulság, hogy működő partnerségekre, helyismeretre és terepmunkára van szükség, ezt tettük most a sikeres országokban. Bízom a folytatásban és abban, hogy három hónapon belül teljes lesz a siker az európai kisebbségi régiók, köztük Székelyföld ügyében” – összegzett Vincze Loránt.

 

Mi lesz, ha sikerül?

 

Egy európai polgári kezdeményezés sikere esetén az Európai Bizottság köteles legalább foglalkozni az abban követeltekkel, de ez nem garancia arra, hogy a Bizottság tényleg tesz is valamit, ez a saját mérlegelésén múlik. Pozitív bizottsági reakciót követően a Bizottság jogszabály-javaslatot indítványozhat, melyet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is tárgyal – majd, ha elfogadják, akkor ténylegesen is uniós szinten szabályozás születik belőle.

 

Érdemes azt is látni, hogy az európai polgári kezdeményezések nagy többségét, miután a megfelelő számú alálírás összegyűlt, jogalkotási javaslat nélkül, udvarias diplomáciai szövegek kíséretében lerázta a Bizottság. (Az, hogy a másik kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, a Minority Safepackkel mi lesz, még kérdéses, itt egyébként a konkrét jogszabályjavaslatot is megírták a kezdeményezők a Bizottságnak.)

 

Az Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése arra irányul, hogy az uniós források elosztásánál

 

+ az EU köteles legyen kiemelt figyelemmel követni azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevőktől,

 

+ így például biztosítanák számukra a hozzáférés egyenlőségét az uniós alapokhoz, forrásokhoz és programokhoz.

 

Az egész kezdeményezés nagyon döcögősen indult, ugyanis az Európai Bizottság először elutasította a nyilvántartásba vételt és azt, hogy elinduljon az aláírásgyűjtés, arra hivatkozva, hogy ebben a témában nem kezdeményezhet EU-s jogalkotást. Az Európai Törvényszéken, majd az Európai Bíróságon való évekig tartó pereskedéssel sikerült elérniük a székelyeknek, hogy végül elindulhasson az aláírásgyűjtés. Itthon gyakorlatilag a DK kivételével minden parlamenti párt – beleértve a független képviselőket is – és a Momentum is támogatták a projektet.

 

Ha sikerül mind a hét országból összeszedni a szükséges aláírásokat, akkor a sikeres kisebbségvédelmi aláírásgyűjtések sorában a Nemzeti Régiók csatlakozhatna az akadályt már tavaly májusban sikerrel vevő Minority SafePackhez. Utóbbinál már folynak az Európai Bizottsággal a tárgyalások az esetlegesen megszülető törvényjavaslatról – erről bővebben az Azonnali Vincze Loránttal készült interjújában olvashatsz.

 

Ha aláírnád a petíciót, itt teheted meg.

 

FOTÓ: SZNT / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás