Ugyanezt már megtette a korábban a külügyi államtitkár is. Az OĽaNO képviselője azt próbálta elmagyarázni, miért lép fel Szlovákia a Minority SafePack ellen abban az ügyben, amit annak kezdeményezői indítottak az Európai Bíróságon a Minority SafePack elkaszálása miatt.
Noha Magyarország, Románia és Szlovákia mellett Litvániában és Horvátországban is összegyűltek az aláírások, ez még mindig nem elég, az Európai Bizottság ezért február 7-ig meghosszabbíthatja a határidőt a járványra való tekintettel.
Erről kérdeztük Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt, aki optimista az új Európai Bizottság hozzáállása miatt: ha minden jól megy, a Minorty Safepackből egy-két év múlva uniós jogszabály lehet.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója éves közgyűlésén és konferenciáján meglehetősen pozitívan tekintettek Volodimir Zelenszkij felé.
Az RMDSZ színeiben ülne be az Európai Parlamentbe Vincze Loránt.
Az EU azért nem tesz semmit az őshonos kisebbségekért, mert ők nincsenek az utcán, és nem pufogtatnak fegyvereket. Nyugaton meg mindenki a bevándorlókra gondol, amikor a kisebbségek szóba kerülnek – mondja az Azonnalinak Vincze Loránt, a Minority Safepacket kezdeményező FUEN elnöke, aki a szuverenista EP-frakcióktól számít a kisebbségek támogatására. Szerinte a romák nem férnek bele a klasszikus kisebbségvédelembe, mert más problémáik vannak. Nagyinterjúnkból az is kiderül: Vincze szívesen rajta lenne az RMDSZ 2019-es EP-listáján.
Április elején lejár a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés határideje, de a szükséges egymillió aláírásnak még a fele sincs meg. Az ügyet korábban hangosan a támogatásukról biztosító pártoknak valahogy épp a határon túli magyarok védelmére nem akaródzik aláírásokat gyűjteni: a Jobbik, a Fidesz, az LMP és a Momentum közül egyik párt aktivistái sem gyűjtik a szignókat. Pedig nagy blama lehet a választás előtt, ha rajtuk bukik el a dolog.