+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakó Bea
2019. március 8. péntek, 09:59
A Székely Nemzeti Tanács azt szerette volna, hogy az EU vegye figyelembe az etnikai régiókat, amikor pénzt oszt. A Bizottság visszadobta a polgári kezdeményezést, a székelyek most nyertek. De nem olyan nagyot.

Az Európai Unió Bírósága másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben a Bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. 

 

Mi ez az újabb polgári kezdeményezés már megint?

 

Nem is már megint, ugyanis a történet öt évvel ezelőttre megy vissza: 2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című, egy erdélyi politikai szervezet, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia) voltak.

 

Tehát ez a kezdeményezés teljesen más, mint a Minority Safepack, amihez már össze is gyűjtötték a szükséges egymillió aláírást. Ebben, a kohéziós politikára vonatkozó kezdeményezésben – amelyhez a bizottsági elutasítás miatt még az aláírásgyűjtést sem tudták elkezdeni – a Székely Nemzeti Tanács európai partnereivel közösen azt  kérte, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, tehát

 

azon közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

 

Arra kérték Brüsszelt, hogy állítsa meg a régiók lemaradását, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz. A kezdeményezők szerint az Unió kohéziós politikájának végrehajtása – amely alapvetően tagállamokon belüli közigazgatási rendszerhez igazodik – veszélyezteti a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőit, és e jellemzők súlyos és állandó demográfiai hátránynak tekintendők.

 

A Bizottság akkor elutasította a kezdeményezés iktatását, tehát el sem kezdődhetett az egymillió aláírás összegyűjtése.

 

Miért nem engedte a Bizottság, hogy aláírást gyűjtsenek a székelyek?

 

A Bizottság arra hivatkozott, hogy nem tartozik ebben az esetben hatáskörébe jogi aktus elfogadására tenni javaslatot. A kezdeményezők perre vitték a dolgot, de az Európai Unió Törvényszéke 2016-ban elutasította a felperesek keresetét, mondván, hogy a szervezők nem bizonyították a fent említett veszély és hátrányok fennállását.

 

A szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához,a mely most megsemmisítette az első fokú ítéletet. Az indoklás szerint abban a kérdésben, hogy a kohéziós politika jogi alapul szolgálhat-e a nemzeti kisebbségi régiók érdekeinek uniós szintű figyelembevételéhez, amely régiók hátrányos helyzetben lévőnek, sőt e politika által veszélyeztetettnek tekintik magukat, akkor a kezdeményezőknek kell bizonyítani, hogy pontosan mitől ilyen hátrányos helyzetűek ezek a régiók.

 

Az Európai Bíróság kimondta: az európai polgári kezdeményezésnek pont az a lényege, hogy a polgárok közvetlenül résztvehessenek a politikában, ezért nem lehet a kezdeményezés ilyen korai szakaszában még bizonyításra is kötelezni őket. A Bizottságnak csak azt kellett volna vizsgálnia, hogy a tervezett intézkedéseket elvileg el lehet-e fogadni a Szerződések alapján.

 

A Bíróság tehát eljárási jellegű okok miatt semmisítette meg az ítéletet, de ez nem jelenti azt, hogy túl sok esélye lenne a továbbiakban a kezdeményezésnek.

 

Ugyanis a megsemmisítés mellett a Bíróság megerősítette a Törvényszéknek azt a megállapítását, amely szerint a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői

 

nem tartoznak a „súlyos és állandó demográfiai hátrány” fogalmi körébe, következésképpen a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe e fogalom keretében.

 

E jellemzők ugyanis nem minősülhetnek úgy, mint amelyek a gazdasági fejlődést tekintve következetesen hátrányt jelentenek a környező régiókhoz viszonyítva.

 

Mi következik?

 

A Székely Nemzeti Tanács most arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának szerdai ítélete alapján a 2013-ban benyújtott kezdeményezést eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba. Tulajdonképpen újrakezdődik a procedúra, a Bizottság pedig várhatóan újra, procedurálisan helyesen megindokolja, hogy miért utasítja vissza a kezdeményezést – a Bíróság fenti megállapításából ugyanis valószínűsíthető a visszautasítás, csak ezt majd nem arra hivatkozva fogja a Bizottság megtenni, hogy a kezdeményezők nem csatoltak bizonyítékokat, hanem arra, hogy a bíróság is megmondta: a kohéziós politika nem erre való.

 

Időközben az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői közös nyilatkozatban kötelezték el magukat, hogy segítenének összegyűjteni az aláírásokat.

 

FOTÓ: Derzsi Elekes Andor / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás