Újra posztszovjet szakadárokhoz hasonlította a felvidéki magyarokat egy szlovák kormánypárti politikus

Szerző: Renczes Ágoston
2021.07.29. 17:30

Ugyanezt már megtette a korábban a külügyi államtitkár is. Az OĽaNO képviselője azt próbálta elmagyarázni, miért lép fel Szlovákia a Minority SafePack ellen abban az ügyben, amit annak kezdeményezői indítottak az Európai Bíróságon a Minority SafePack elkaszálása miatt.

Újra posztszovjet szakadárokhoz hasonlította a felvidéki magyarokat egy szlovák kormánypárti politikus

Újabb politikus vont párhuzamot a szlovákiai magyarok és a posztszovjet országok fegyveres szakadárjai között – derül ki az Új Szó cikkéből. Az egyetlen szlovákiai magyar napilap arról kérdezte Juraj Krúpát, a legnagyobb kormánypárt, az Igor Matovič-féle jobboldali-populista OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) képviselőjét, hogy mit gondol arról, hogy Szlovákia az Európai Bizottság oldalán száll be abba az Európai Unió Bíróságán folyó ügybe, amit a Minority SafePack kezdeményezői indítottak annak elkaszálása miatt.

Nem nyugodnak bele

Mint arról az Azonnali is beszámolt, hiába gyűlt össze a megfelelő számú aláírás az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit uniós szintre vivő Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mögött, – amit még az Európai Parlament is támogatott egy jogi kötőerővel nem bíró határozatban – az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkotni, nem kezdeményezett jogalkotást az ügyben.

Az Európai Bizottság döntését még márciusban támadta meg a kezdeményezés mögött álló FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) az Európai Unió Bíróságán. Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke június 22-én Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem vendégeként a fejleményeket ismertetve mondta el, hogy Szlovákia is belépett a perbe az Európai Bizottság mellett.

A tagállamok és az Unió intézményei ugyanis a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhatnak; Szlovákia is ilyen beavatkozási kérelmet nyújtott be a Bíróságra.

A külügy kezdeményezte, az igazságügynek még nincs álláspontja

Az Új Szó azóta több részletet is kiderített ennek körülményeiről.

Szlovákia perbe való belépését a libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás) által delegált Ivan Korčok vezette külügyminisztérium kezdeményezte, aminek a jobbközép-liberális Za ľudí (Az emberekért) politikusa, Mária Kolíková vezette igazságügyi minisztérium eleget is tett.

Az Új Szó szerint a szlovák külügy azzal érvel, hogy a Minority Safepack az unió kompetenciájába utalna kisebbségjogi kérdéseket, amelyek azonban jelenleg a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A jogkörök ilyen átcsoportosítását pedig Szlovákia elutasítja, ragaszkodik a jelenlegi status quo megőrzéséhez – közölte a külügy a lappal, hozzátéve, hogy

„a jelenlegi szlovák jogi szabályozás teljesen lefedi a kisebbségek státuszának védelmét”.

Az igazságügyminisztérium azt közölte az Új Szóval, hogy ők a külügy kérésére léptek be a perbe. A tárca Szlovákia álláspontjáról csak azt követően tud felvilágosítást adni, hogy megkapta a periratokat; egyelőre annyit tudnak mondani, hogy az Európai Bizottság álláspontjával értenek egyet, miszerint nincs szükség a nemzetiségek védelmét szolgáló uniós szintű intézkedéseket hozni. Szlovákia álláspontjáról a Bumm.sk sem tudott meg többet a minisztériumtól, annyi azonban kiderült, hogy

a tárcának nem volt tudomása arról, hogy Szlovákiában 63 ezer ember támogatta aláírásával a Minority SafePacket.

A perbe való belépésre egyébként a szlovák kormányzatot nem kötelezte semmilyen nemzetközi vagy más megállapodás. Szlovákián kívül Románia, Görögország, Ciprus, Franciaország és Bulgária az Európai Bizottság mellett, Magyarország pedig a Minority SafePack oldalán lép be a perbe.

Hogy valójában van-e a Bizottságnak hatásköre a Minority Safepack keretében kezdeményezett jogalkotásra, arról itt olvashatsz részletes elemzést az Azonnalin.

Már Matovič pártjánál is „dél-oszétiázzák” a szlovákiai magyarokat

A szlovákiai magyar közélet egyik legforróbb témája volt az év első felében az SaS-es Martin Klus külügyi államtitkár tavaszi nyilatkozata, amit az állampolgársági törvény módosítása kapcsán tett egy tévéműsorban.

A szlovák állampolgársági törvény ugyanis nem tette lehetővé a kettős állampolgárságot; aki felvette egy másik államét, az elveszítette a szlovákot. Ezt a törvényt módosította a szlovák parlament úgy, hogy a szlovák állampolgárság elvesztése nélkül is felvehetik egy másik ország állapolgárságát, amennyiben tartósan ott élnek – ez a megoldás azonban még mindig diszkriminálja a magyar állapolgárságot Magyraországra költözés nélkül, pusztán érzelmi alapon felvenni kívánó szlovákiai magyarokat.

Klus államtitkár köztük és a posztszovjet országok szakadárjai között húzott párhuzamot,

amivel nagy felháborodást keltett a szlovákiai magyarok körében, és ami miatt hosszú, személyeskedésekbe torkolló vita indult közte és az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője, a magyar ügyeket a parlamentben felkaroló Gyimesi György között.

Csütörtökön Gyimesi OĽaNO-s párttársa, Juraj Krúpa, a szlovák parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke egy egyébként a kisebbségekről szóló sajtótájékoztatón gyakorlatilag megismételte Klus álláspontját, amikor a Minority SafePackról azt mondta:

„Ha megfigyelte, akkor mi azon országok csoportjába tartozunk, amely nem ismerte el Koszovót, ahogy Dél-Oszétiát és a hasonló államokat sem. Mi ezt pont ugyanebben a kontextusban értelmezzük.”

A képviselő szerint a kisebbségek kollektív jogai Szlovákiában biztosítva vannak, és támogatja, hogy Szlovákia a Bizottság oldalán beszáll a perbe.

Egy-másfél évig is elhúzódhat

A Minority Safepack arca, Vincze Loránt nem kommentálja Krúpa szavait, mint az Azonnali kérdésére elmondta:

„nem szeretne szlovák belpolitikai témákat értékelni, azt megteszik a magyar kollégák a Felvidéken”.

Vincze elmondása szerint az ügy járja a maga útját, épp véget ér az államok beavatkozásának az ideje, majd következnek a véleménycserék a kezdeményezők és a Bizottság között, a Bíróság első fokú szerve, a Törvényszék megkapja a beavatkozó államok beadványait. Ezt követően kitűzik a meghallgatás időpontját, készül egy főtanácsnoki vélemény, és csak azután születik majd döntés. Ez a folyamat Vincze szerint egy-másfél évig is elhúzódhat.

A szlovákiai magyar politikusok valóban foglalkoznak az üggyel; már Vincze salgótarjáni bejelentése után reagált több politikus, majd a létrehozandó új közös párt, a Szövetség nevében a három párt, az MKP, az Összefogás és a Híd is kiadott egy nyilatkozatot, amiben felszólítják Mária Kolíková igazságügyi minisztert, hogy

„a jó nemzetiségi kapcsolatok megőrzése érdekében vonja vissza az Európai Bizottság támogatását” a Minority SafePack perében.

Gyimesi bocsánatkérést vár

Elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan – mondta az Azonnalinak párttársa, Krúpa nyilatkozatáról Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője. Gyimesit már csak azért is meglepték frakcitársának szavai, mert azok egy olyan sajtótájékoztatón hangzottak el, amin az OĽaNO – Gyimesi elmondása szerint – liberális szárnya

egy etnikai és szexuális kisebbségek mellett kiálló nyilatkozatot ismertettek.

A magát nemzeti-konzervatívként definiáló, a magyar kormány politikájával azonosuló Gyimesi már önmagában azt elfogadhatatlannak tartja, hogy a szexuális kisebbségeket összemossák a nemzeti kisebbségekkel, de külön felháborították Krúpa szavai.

Frakcióülés legközelebb csak augusztus végén lesz – mondta Gyimesi –, amin mindenképp szóba fogja hozni a témát. Az OĽaNO magyar képviselője bocsánatkérést vár Krúpától,

és Igor Matovič exkormányfővel, pénzügyminiszterrel, az OĽaNO elnökével is egyeztetni tervez

Krúpa szavai miatt, és amiatt is, hogy Szlovákia beszállt a Bizottság mellett a Minority SafePack Európai Bíroság előtt folyó ügyébe.

NYITÓKÉP: Csáky Pál, Berényi József és Menyhárt József szlovákiai magyar politikusok a Minority SafePack aláírásgyűjtésének kezdetét ünneplő fogadáson a bonchidai Bánffy-kastélyban 2017-ben. Minority SafePack / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek