+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. február 5. szerda, 14:44
Használ-e a Minority Safepacknek Gyergyóditró ügye? Kinek a pénzét fordítanák az őshonos kisebbségekre? Segítenék-e a bevándorló kisebbségeket? A projekt menedzserét, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt kérdeztük!

A Srí Lanka-i pékek Gyergyóditróból a botrány miatti egy faluval arrébb költözése mennyiben segíti a Minority Safepack ügyét és a kisebbségek jogaiért való fellépést?

 

Nem gondolom, hogy szoros összefüggés lenne a két ügy között. A gyergyóditrói esetnél fontos volt kimondani – és mi is kimondtuk –, hogy elfogadhatatlan bármilyen etnikai-faji diszkrimináció, gyűlöletbeszéd, kirekesztés. Azóta volt egy falugyűlés is, amit az RMDSZ-es polgármester szerintem nagyon jól lemenedzselt. Megszólalt a nyugalmazott római-katolikus érsek is ebben a kérdésben az egyház nevében, a dolgok tehát helyre kerültek. Közben pedig nagyon sok minden kiderült arról, hogy mi okozta Gyergyóditróban a feszültséget: a munkáltató olyan alacsony bérért foglalkoztatja az embereket, hogy a helybéliek egyszerűen nem akarnak dolgozni nála a pékségben, ezért alkalmazta ő végül a Srí Lanka-i embereket. Ez ezért egy munkajogi kérdés.

 

Ha munkajogi kérdés, akkor támogatná a DK ötletét az európai minimálbérről?

 

Az az elképzelés egy vágyálom, ami gazdaságilag kivitelezhetetlen addig, amíg jelentős gazdasági fejlődésbeli és versenyképességbeli különbségek vannak a tagállamok között. Egyáltalán nem hangzik persze rosszul az ötlet, de kérdés, mi lesz az a minimálbér, amit alapnak tekintünk:

 

a belgiumi 1800 eurós alapbér jól is hangzana Romániában, ahol ezt az átlagbér sem éri el.

 

Egységes adókról és juttatásokról beszélni ma az EU-ban nem csupán korai, hanem kifejezetten kontraproduktív.

 

Azért citáltam ide az európai minimálbér ötletét, mert ha adott esetben Romániából, vagy éppen Székelyföldről kimennek a munkások Nyugat-Európába, mert ott jobban keresnek, és nekik ezért már derogál a román bérért dolgozni, akkor nem meglepő, hogy jönnek a Srí Lanka-iak, akik az otthoni 70 eurós havi átlagfizetésükkel nagyon örülnek még a romániai béreknek is.

 

Ez a munkaerő és a vállalkozások tekintetében igaz, mert abban a pillanatban, hogy egy vállalkozásnak túl sokba kerül fenntartani a telephelyét az adott országban, mert túl nagy bért kell fizetniük – ez ugye a készruhagyártásban volt főleg tettenérhető az elmúlt évtizedekben –, akkor ezek a gyártók továbbállnak Romániából akár Moldovába, akár még messzebb. De vannak azért olyan vállalkozók is, akiknek a piaci feltételeken túl fontos az is, hogy visszaadjanak valamit a közösségnek – ők másként kezelik ezeket a kérdéseket.

 

Gyergyóditró kapcsán megszólalt a fél román politikai elit, köztük Traian Băsescu​ exelnök és Rareș Bogdan nemzeti-liberális EP-képviselő, miszerint a Fidesznek a magyar közmédiában a határon túl is terjesztett gyűlöletének köszönhető a faluban megjelent migránsellenes retorika. Ön szerint van befolyása a magyar politikának arra, hogy hogyan fogadták az emberek a Srí Lanka-iakat, vagy maguktól is ilyenek?

 

Látni lehet, hogy Romániában közeleg egy választási kampány, és ahogyan az lenni szokott, mindig előkerül a magyarkártya: a pártok azon versenyeznek, ki tud magyargyűlölőbb megszólalásokat produkálni, mennyire tudják az RMDSZ-t támadni. Traian Băsescu ennek jeles alakja, ő egy olyan politikus, akiről kiderült, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval.

 

Azért ez elég sok emberről kiderült már Romániában.

 

De most már bírósági ítélet is van róla. Szóval Băsescu a legkevésbé megfelelő személy arra, hogy erkölcsi ítéletet mondjon akár az RMDSZ-ről, akár más kérdésekről.

 

De mi az ön véleménye: kizártnak tartja, hogy a budapesti kormánypropaganda közrehatott volna a ditrói esetben?

 

Én azt gondolom, hogy a gyergyóditrói eset arra mutatott rá, hogy a közösségeinkben beszélni kell a bevándorlás kérdéséről, arról, hogy ha adódnak olyan feltételek, hogy szükség lesz gazdasági bevándorlókra, akkor az az adott településen mit jelent. A gyergyóditrói egy előkészítetlen eset volt, de voltak már korábban is hasonló ügyek Románia Kárpátokon túli területein is, például Vrancea megyében. Azok, akiknek érdekük volt felfújnia ezt az ügyet, ezt nagyon ügyesen megtették. Amikor médiatermékek megbélyegzik ezért a magyar kisebbséget, ezt is látniuk kéne – a többi ügyben ugyanis nem keltettek ekkora felháborodást. De ettől függetlenül természetesen nincsen rendben a gyergyóditrói eset.

 

VINCZE LORÁNT 1977-BEN SZÜLETETT MAROSVÁSÁRHELYEN. 2000-BEN ÚJSÁGÍRÁST VÉGZETT A KOLOZSVÁRI BABEŞ-BOLYAI EGYETEMEN, DOLGOZOTT A ROMÁN ÁLLAMI RÁDIÓ MAGYAR NYELVŰ ADÁSÁNÁL, AMINEK SZERKESZTŐSÉGÉT KÉSŐBB VEZETTE IS. 2009-2018 KÖZÖTT AZ RMDSZ-ES WINKLER GYULA EP-BELI MUNKATÁRSA VOLT, 2016 ÓTA AZ EURÓPAI NEMZETISÉGEK FÖDERATÍV UNIÓJÁNAK (FUEN) ELNÖKE, 2019 ÓTA RMDSZ-ES EP-KÉPVISELŐ.

 

Beszéljünk a Minority Safepacknek az Európai Bizottsághoz most már fizikailag is benyújtott javaslatairól. Feltűnő elem bennük a pénz: források biztosítása anyanyelvi oktatásra, az adott kisebbség anyanyelvén lévő média fenntartására. Ezeket EU-s pénzekből finanszírozák, vagy azt szeretnék, hogy az EU szorítsa rá a tagállamokat – akiknek a területén őshonos kisebbségek élnek –, hogy ők a saját büdzséjükből biztosítsák ezeket?

 

Az EU-s együttműködés alapja a pénzügyi támogatás: maga az egységes piac és a kiegyenlítést szolgáló különböző beavatkozások.

 

Amikor mi megfogalmaztuk ezeket a kisebbségjogi felvéteseket, nem tekintettük őket csupán jogi felvetéseknek, hanem arról is beszélnünk kellett, hogy az általunk kért intézkedések pénzbe kerülnek: tehát áldozzon rá az Európai Unió.

 

A kisebbségvédelem továbbra sem uniós kompetencia, ehhez ugyanis szerződést kellene módosítani, így amíg ez nem történik meg, addig a kisebbségi jogok biztosítása a tagállamok hatásköre. Mi az EU-t arra kértük, hogy lépjen fel, és hozzon maga is intézkedéseket, bátorítsa a tagállamok együttműködését ebben a kérdéskörben, ossza meg a jó gyakorlatokat, a nyelvi és kulturális sokszínűség tekintetében pedig hozzon létre intézményt, monitorozza a kisebbségi jogok, az anyanyelvhasználat és oktatás helyzetét, és ezekről készítsen jelentést. Ezek mind pénzbe kerülnek.

 

De ki állná a cechet: az EU vagy a tagállamok?

 

Amikor pénzügyi támogatásról van szó, akkor a kezdeményezésünk címzettje az Európai Unió. Amikor arról beszélünk, hogy jöjjön létre egy nyelvi sokszínűségért felelős központ – többek közt a kisebbségi nyelvek hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez vizsgálandó –, akkor az természetesen egy uniós finanszírozású intézményt jelent. Amikor arról beszélünk, hogy a kohéziós alapok tekintetében a régiókban élő kisebbségeket tekintsék egy figyelembevett mutatónak, és ehhez rendeljenek külön támogatást, megint az uniós közös büdzséből jelent finanszírozást. Mi nem fogalmazhatunk meg olyan javaslatot, ami a tagállamoknak ír elő pénzügyi hozzájárulást.

 

Ha sikerülne elfogadtatni a javaslatot, az egyben jelenthetné azt is, hogy a magyar államnak kevesebbet kell majd költenie a határon túli magyarokra, mert beugrik a helyére az EU a kohéziós pénzekből?

 

Ebben a pillanatban az őshonos kisebbségi szervezetek pályázhatnak ugyan például az EU kulturális programjaira, csak nem fognak nyerni, mert azokat a kiírásokon nagyobb pontszámot elérni tudó, többségi kultúrákhoz tartozó nagy pályázók viszik el. A kis nyelvek ezért sosem fognak tudni pályázatokat nyerni. Mi azt kérjük az EU-tól, hogy különítsenek el egy külön alapot, amiből a kisebb nyelveket támogatják – ez megint csak az unió saját hozzájárulása.

 

Ez azonban nem váltja ki sem azt a törődést, amivel a tagállamok a saját területükön élő nemzetiségek támogatását biztosítják, sem azt, amivel az anyaországok a saját határon túli kisebbségeiket támogatják. Németország is támogatja a német közösségeket Dániától Üzbegisztánig – fel sem merül, hogy ezt a támogatást más kiváltaná. Ez egyfajta törődés, kulturális-nemzeti kötődés.

 

Vagyis amiért önök küzdenek, az mindenképpen pluszforrást jelentene az eddigiekhez képest.

 

Nem tudom, van-e olyan ideális támogatási mérték, amely elérne... mit is? Ha a célt nézzük, akkor a közösségek szülőföldön maradása és a nyelvi-kulturális identitás megőrzése az alapszint. Ebbe érdemes pénzt fektetni, egy társadalom akkor lesz felelős, ha ezt meg is teszi.

 

Ha sikerül átvinniük a javaslataikat, mennyiben tudják azokat akár uniós csatlakozási feltételnek is szabni? A legnagyobb gondok most ugye pont a nagyon az EU-ba igyekvő Ukrajnában vannak, ahol erősen korlátozzák az oktatásban az anyanyelvhasználati jogokat. Van-e arra tervük, hogy a Minority Safepack javaslatai erőteljesen megfogalmazódjanak a tagjelölt országokkal szemben is, vagy egyelőre az EU-n belül gondolkodnak?

 

Ezzel nyitott ajtókat döngetünk, a csatlakozás előtt a tagjelölt országoknak ugyanis meg kell felelniük a koppenhágai politikai kritériumoknak, amelyek része a kisebbségi törvénykezés és intézményrendszer megteremtése. Ennek annak idején Románia és Szlovákia is eleget tett,

 

a csatlakozást követően viszont már nem várta el az unió a már-tagországoktól ezen kisebbségügyi kötelezettségek teljesítését.

 

Az utánkövetés elmaradt, a tagjelölteket viszont továbbra is figyelik – mi azt szeretnénk, ha a mostani EU-s tagállamoknál is jogállamisági kritérium legyen a kisebbségi törvénykezés betartása. Erdélyben ma ez a legnagyobb probléma: Románia nem tart be számos, már meglévő törvényt az oktatás, az anyanyelvhasználat vagy épp a kárpótlás terén.

 

Ha sikerülne elismertetni az EU-val az őshonos kisebbségek lakta régiókat, az egy lépés lehet az autonómia felé is?

 

Nem tartozom azok közé, akik azt állítják, hogy Brüsszelben vagy EU-s szinten dönteni lehet arról, hogy Székelyföldön vagy Felvidéken autonómia legyen – ezt csak az illető fővárosban lehet elérni. Az viszont fontos, hogy maga az EU bátorítóan áll-e ehhez, hogy megkülönböztet-e olyan régiókat, amelyek sajátosan őshonos kisebbségi közösségeknek is otthont adnak. Ez ugyanis olyan elismerés lenne, ami Romániában – ahol Székelyföldnek még a nevet sem fogadja el a román közvélemény és politikai többség – jelen pillanatban nem adott. Ma az EU-ban nulla a kisebbségvédelmi intézkedések száma, ezt tehát csak növelni lehet – ezért bízom abban, hogy sikerrel járunk.

 

Mivel az EU-jogalkotás elég bonyolult és hosszadalmas, és ezért a javaslatok vagy felhígulnak vagy kiegészülnek útközben, ön mire számít? Lehet, hogy a liberálisok a bevándorló, a szexuális, a vallási kisebbségek támogatását is belevennék a csomagba – úgy is örülnének a sikernek, ha ilyen áron sikerülne végül megszavazni azt az Európai Parlamentben?

 

Ha odajutunk, hogy szövegszerű javaslatokról beszéljünk, akkor válik el majd, hogy azok hogyan néznek ki. Tény: a jogalkotás hosszú időszak, az ön felvetése pedig felmerült már az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye kapcsán is, de mostanra elcsitult az a vita, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy

 

ami fontos az őshonos kisebbségi közösségeknek, az elképzelhetetlen a bevándorló kisebbségek esetében.

 

Mi például azért harcolunk, hogy a magyaroknak önálló anyanyelvoktatással önálló iskolahálózata legyen – egy bevándorló kisebbség esetén ez kifejezetten káros, az integráció gátja lenne, így nem is lenne támogatható. A két kisebbségi helyzet között olyan ellentmondások vannak, hogy az közös, mindenkire vonatkozó törvényközést nem tesz lehetővé.

 

Azon viszont csak gondolkodnak, hogy kik lehetnek majd a partnereik más frakciókból az Európai Parlamentben. (Vincze Loránt az RMDSZ EP-képviselőjeként az Európai Néppárt frakciójában foglal helyet – a szerk.) A Zöldeknél ülnek regionalista pártok is, kikre számítanak?

 

Mindenkivel együttműködünk, mindenkinek a támogatására számítunk, ezért is alakul meg minden EP-ciklusban a kisebbségi munkacsoport, amelynek gyakorlatilag minden frakcióból van tagja. Vagyis nem kell elölről elkezdeni az együttműködést, a Minority Safepack egy olyan eszköz, amit közösen hasznosíthatunk.

 

A Néppárton belül meglehet egyáltalán az egység? Hiszen ott ül az aktuális román kormánypárt, a kisebbségi témákra annyira nem fogékony Nemzeti Liberális Párt (PNL) is.

 

Korai még arról beszélni, hogy egyik vagy másik nemzeti párt hogyan áll a kérdéshez, a cél az, hogy minél többen melléálljanak. Nagyon ritka az olyan téma az EP-ben, amely 100 százalékos támogatást kap akár egy frakción belül is.

 

Érdekel, hogy mi van pontosan a Minority Safepack-javaslatban? Itt elemeztük ki!

 

FOTÓK: Vincze Loránt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás