+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 20. szerda, 11:57
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés határideje már lejárt, de a koronavírusra tekintettel az Európai Bizottság adna még fél évet a szervezőknek, igaz, ehhez a többi uniós döntéshozó szerv jóváhagyása is kell. A Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésén bár összejött a szükséges egymillió aláírás, de csak három, és nem a minimálisan szükséges hét tagállamból, így tovább lehetne próbálkozni.

Bár hivatalosan a határidő május 7-én éjfélkor lejárt,

 

várhatóan még további fél évig gyűjthetik majd az aláírásokat a Nemzeti Régiókról szóló Európai Polgári Kezdeményezésre

 

– erről Varga Judit igazságügyi miniszter számolt be szerdán Facebook-oldalán.

 

Hét tagállam, egymillió aláírás

 

Varga arról írt: az aláírásgyűjtést szervező Székely Nemzeti Tanács mellett ő is az Európai Bizottsághoz fordult azzal kapcsolatban, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtés határidejét, ugyanis „a koronavírus-járvány miatt a tagállamok által elrendelt utazási és kijárási korlátozások rendkívül megnehezítették az aláírásgyűjtést.”

 

Varga sikernek nevezte a gyűjtés meghosszabbításáról szóló bizottsági javaslatot, ugyanakkor ennek életbe lépéséhez ezt még az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is le kell okéznia. Ha ez megtörténik, azt követően újabb fél év áll rendelkezésre arra, hogy legalább hét tagállamból összegyűjtsék a szükséges aláírásszámot a szervezők.

 

A hosszabbítást Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője már március 17-én kérte az Európai Bizottságtól, most pedig ez a kérés hallgattatott meg: Vincze – aki a másik sikeres kisebbségvédelmi kezdeményezést, a Minority SafePacket előterjesztő FUEN elnöke – már korábban is bizakodó volt, ő már a múlt héten prognosztizálta, hogy a Bizottság meghosszabbíthatja a határidőt. Ez megtörtént,

 

de ahhoz, hogy ez ténylegesen is megvalósuljon, a döntést a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie.

 

De hát már megvan a szükséges aláírásszám, nem?

 

Nem egészen: az érvényességhez valóban egymillió aláírásra van szükség, és a Nemzeti Régiókról szóló kezdeményezésen online van 1 008 966 szignó – papíralapon Magyarországról körülbelül 100 ezer, Romániából pedig még 150 ezer szignó lehet még –, de ez önmagában nem elég a sikerhez. A Lisszaboni Szerződésben bevezetett európai polgári kezdeményezések sikeréhez az egymillió aláírás mellé további kritérium, hogy ezek legalább hét EU-tagállamból gyűljenek össze, és a tagállamok méretéhez viszonyítva mindenütt egy minimális aláírásszámot is meghatároznak.

 

Ezt a kritériumok már nem teljesíti a székelyek gyűjtése, hiszen a nemzeti régiók ötlete hiába kedvezne több, EU-ban élő kisebbségnek is, és hiába a kezdeményezés partnere egy baszk és egy katalán regionális párt is, eddig csak a magyarokat sikerült megmozgatni. A rá kiosztott aláíráskvótákat csak Magyarország, Románia és Szlovákia teljesítette, hazánkban 786, Romániában 169, Szlovákiában 27 ezer aláírást sikerült online összegyűjteni.

 

Jelentősebb számú magyar kisebbség él még Horvátországban és Szlovéniában is, ott azonban nem gyűltek a szignók, előbbiben mindösszesen 447, utóbbiban 203 fő írt alá, ez messze van a horvátok esetében 8250, a szlovéneknél pedig 6000 fős kvótától.

 

Ha a Horvátországban és Szlovéniában élő magyarokat mégis sikerülne mobilizálni az aláírásgyűjtéssel, akkor már öt tagállam lenne meg az elvárt hétből, de önmagában még ez sem elég a sikerhez. Kell tehát további két tagállam, így, ha a kezdeményezés megragadná a baszkok, katalánok vagy a Belgiumban élő flamandok figyelmét,

 

akkor Belgium és Spanyolország aláírásaival már teljesülhetne a szükséges szám:

 

itt 15 750, illetve 40 500 főre lenne szükség a sikerhez, Belgium esetében eddig a szükséges aláírások 6,15, Spanyolországnál pedig 2,92 százalékuk jött össze.

 

És miért lenne jó, ha sikerrel járna a kezdeményezés?

 

Egy európai polgári kezdeményezés sikere esetén az Európai Bizottság köteles legalább foglalkozni az abban követeltekkel, de ez nem garancia arra, hogy a Bizottság tényleg tesz is valamit, ez a saját mérlegelésén múlik. Pozitív bizottsági reakciót követően a Bizottság jogszabály-javaslatot indítványozhat, melyet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is tárgyal – majd, ha elfogadják, akkor ténylegesen is uniós szinten törvény születik belőle.

 

Érdemes azt is látni, hogy az európai polgári kezdeményezések nagy többségét, miután a megfelelő számú alálírás összegyűlt, jogalkotási javaslat nélkül, udvarias diplomáciai szövegek kíséretében lerázta a Bizottság. (Az, hogy a másik kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, a Minority Safepackkel mi lesz, még kérdéses, itt egyébként a konkrét jogszabályjavaslatot is megírták a kezdeményezők a Bizottságnak.)

 

Az Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése arra irányul, hogy az uniós források elosztásánál

 

az EU köteles legyen kiemelt figyelemmel követni azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevőktől,

 

így például biztosítanák számukra a hozzáférés egyenlőségét az uniós alapokhoz, forrásokhoz és programokhoz.

 

Ha sikerül mind a hét országból összeszedni a szükséges aláírásokat, akkor a sikeres kisebbségvédelmi aláírásgyűjtések sorában a Nemzeti Régiók csatlakozhatna az akadályt már tavaly májusban sikerrel vevő Minority SafePack-hez. Utóbbinál már folynak az Európai Bizottsággal a tárgyalások az esetlegesen megszülető törvényjavaslatról – erről bővebben az Azonnali Vincze Loránttal készült interjújában olvashatsz.

 

Amint újraindul az aláírásgyűjtés, aláírni erre a linkre kattintva tudsz majd!

 

NYITÓKÉP: Írdalá.hu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás