+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 20. szerda, 11:57
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés határideje már lejárt, de a koronavírusra tekintettel az Európai Bizottság adna még fél évet a szervezőknek, igaz, ehhez a többi uniós döntéshozó szerv jóváhagyása is kell. A Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésén bár összejött a szükséges egymillió aláírás, de csak három, és nem a minimálisan szükséges hét tagállamból, így tovább lehetne próbálkozni.

Bár hivatalosan a határidő május 7-én éjfélkor lejárt,

 

várhatóan még további fél évig gyűjthetik majd az aláírásokat a Nemzeti Régiókról szóló Európai Polgári Kezdeményezésre

 

– erről Varga Judit igazságügyi miniszter számolt be szerdán Facebook-oldalán.

 

Hét tagállam, egymillió aláírás

 

Varga arról írt: az aláírásgyűjtést szervező Székely Nemzeti Tanács mellett ő is az Európai Bizottsághoz fordult azzal kapcsolatban, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtés határidejét, ugyanis „a koronavírus-járvány miatt a tagállamok által elrendelt utazási és kijárási korlátozások rendkívül megnehezítették az aláírásgyűjtést.”

 

Varga sikernek nevezte a gyűjtés meghosszabbításáról szóló bizottsági javaslatot, ugyanakkor ennek életbe lépéséhez ezt még az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is le kell okéznia. Ha ez megtörténik, azt követően újabb fél év áll rendelkezésre arra, hogy legalább hét tagállamból összegyűjtsék a szükséges aláírásszámot a szervezők.

 

A hosszabbítást Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője már március 17-én kérte az Európai Bizottságtól, most pedig ez a kérés hallgattatott meg: Vincze – aki a másik sikeres kisebbségvédelmi kezdeményezést, a Minority SafePacket előterjesztő FUEN elnöke – már korábban is bizakodó volt, ő már a múlt héten prognosztizálta, hogy a Bizottság meghosszabbíthatja a határidőt. Ez megtörtént,

 

de ahhoz, hogy ez ténylegesen is megvalósuljon, a döntést a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie.

 

De hát már megvan a szükséges aláírásszám, nem?

 

Nem egészen: az érvényességhez valóban egymillió aláírásra van szükség, és a Nemzeti Régiókról szóló kezdeményezésen online van 1 008 966 szignó – papíralapon Magyarországról körülbelül 100 ezer, Romániából pedig még 150 ezer szignó lehet még –, de ez önmagában nem elég a sikerhez. A Lisszaboni Szerződésben bevezetett európai polgári kezdeményezések sikeréhez az egymillió aláírás mellé további kritérium, hogy ezek legalább hét EU-tagállamból gyűljenek össze, és a tagállamok méretéhez viszonyítva mindenütt egy minimális aláírásszámot is meghatároznak.

 

Ezt a kritériumok már nem teljesíti a székelyek gyűjtése, hiszen a nemzeti régiók ötlete hiába kedvezne több, EU-ban élő kisebbségnek is, és hiába a kezdeményezés partnere egy baszk és egy katalán regionális párt is, eddig csak a magyarokat sikerült megmozgatni. A rá kiosztott aláíráskvótákat csak Magyarország, Románia és Szlovákia teljesítette, hazánkban 786, Romániában 169, Szlovákiában 27 ezer aláírást sikerült online összegyűjteni.

 

Jelentősebb számú magyar kisebbség él még Horvátországban és Szlovéniában is, ott azonban nem gyűltek a szignók, előbbiben mindösszesen 447, utóbbiban 203 fő írt alá, ez messze van a horvátok esetében 8250, a szlovéneknél pedig 6000 fős kvótától.

 

Ha a Horvátországban és Szlovéniában élő magyarokat mégis sikerülne mobilizálni az aláírásgyűjtéssel, akkor már öt tagállam lenne meg az elvárt hétből, de önmagában még ez sem elég a sikerhez. Kell tehát további két tagállam, így, ha a kezdeményezés megragadná a baszkok, katalánok vagy a Belgiumban élő flamandok figyelmét,

 

akkor Belgium és Spanyolország aláírásaival már teljesülhetne a szükséges szám:

 

itt 15 750, illetve 40 500 főre lenne szükség a sikerhez, Belgium esetében eddig a szükséges aláírások 6,15, Spanyolországnál pedig 2,92 százalékuk jött össze.

 

És miért lenne jó, ha sikerrel járna a kezdeményezés?

 

Egy európai polgári kezdeményezés sikere esetén az Európai Bizottság köteles legalább foglalkozni az abban követeltekkel, de ez nem garancia arra, hogy a Bizottság tényleg tesz is valamit, ez a saját mérlegelésén múlik. Pozitív bizottsági reakciót követően a Bizottság jogszabály-javaslatot indítványozhat, melyet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is tárgyal – majd, ha elfogadják, akkor ténylegesen is uniós szinten törvény születik belőle.

 

Érdemes azt is látni, hogy az európai polgári kezdeményezések nagy többségét, miután a megfelelő számú alálírás összegyűlt, jogalkotási javaslat nélkül, udvarias diplomáciai szövegek kíséretében lerázta a Bizottság. (Az, hogy a másik kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, a Minority Safepackkel mi lesz, még kérdéses, itt egyébként a konkrét jogszabályjavaslatot is megírták a kezdeményezők a Bizottságnak.)

 

Az Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése arra irányul, hogy az uniós források elosztásánál

 

az EU köteles legyen kiemelt figyelemmel követni azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevőktől,

 

így például biztosítanák számukra a hozzáférés egyenlőségét az uniós alapokhoz, forrásokhoz és programokhoz.

 

Ha sikerül mind a hét országból összeszedni a szükséges aláírásokat, akkor a sikeres kisebbségvédelmi aláírásgyűjtések sorában a Nemzeti Régiók csatlakozhatna az akadályt már tavaly májusban sikerrel vevő Minority SafePack-hez. Utóbbinál már folynak az Európai Bizottsággal a tárgyalások az esetlegesen megszülető törvényjavaslatról – erről bővebben az Azonnali Vincze Loránttal készült interjújában olvashatsz.

 

Amint újraindul az aláírásgyűjtés, aláírni erre a linkre kattintva tudsz majd!

 

NYITÓKÉP: Írdalá.hu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habony Árpád washingtoni pózolása és Tarlós István körhintázása után újabb fideszes politikus vonulhat be a Magyar Mémpantheonba.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás