+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. április 1. szerda, 12:36
A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

Semjén Zsolt bolondok napjának előestéjén nemcsak a polgármesterek járvány alatti hatásköréről, hanem az egy ideje álló Budapest-Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakasza kapcsán is benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek a kormány nevében.

 

Miután a 85 százalékban kínai hitelből épülő, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vonalon haladó beruházás lényegében több, mint fél éve áll, a kormány azt szeretné, hogy az útvonala, a kiemelkedően magas ára, a megtérülése és Mészáros Lőrinc cégeinek kivitelezésben való részvétele miatt is hevesen kritizált vasútvonal magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, ezért azt kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék. (Mint a G7 írja: Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és elméletileg idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak.)

 

 

Semjén a javaslatában arra is kitér, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és

 

a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat tíz évig nem lehet megismerni,

 

hacsak a külgazdasági és külügyminiszter másképp nem dönt. A kormány szerint ugyanis ha valaki kikérné ezeket az információkat, azzal Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti.

 

 

A törvényjavaslat indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy Magyarország megkapja Kínától a vasútépítésre fordítandó hitelt – mint írják, a Pénzügyminisztérium a hitelkérelmet benyújtotta már a kínai állam által felügyelt Export-Import Bank részére, ám a hitelszerződés mielőbbi megkötésének sarkalatos biztosítéka ez a Semjén-féle törvényjavaslat. 

 

A magyar kormány igyekezetét illetően Salát Gergely sinológus az Azonnalinak 2018 végén még azt mondta, miután a kínai politikusok sokat beszéltek a projektről, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha az bedőlne: „Márpedig az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.”

 

A javaslat indokolása a titkosítás kapcsán arra hivatkozik, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetné a beruházás kapcsán kötött szerződéseknek és az azokat előkészítő iratoknak a megismerése.

 

Kérdéses azonban, hogy az erre hivatkozó teljes titkosítás bíróság előtt megállná-e a helyét.

 

Például a paksi szerződések kapcsán – ahol ráadásul a nemzetbiztonsági érdekek is felmerültek érvként, hiszen egy atomerőműről van szó – sem okézta le a bíróság a teljes titkosítást, mondván, hogy az Infotörvény alapján közérdekű az adatok egy része (ugyanakkor például a kötbér mértékét üzleti titoknak minősítette). 

 

A vasútvonallal kapcsolatos aggodalmakról itt olvashatsz az Azonnalin.

 

FOTÓ: A kelebiai vasútállomás. Aktron / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás