+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. április 1. szerda, 12:36
A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

Semjén Zsolt bolondok napjának előestéjén nemcsak a polgármesterek járvány alatti hatásköréről, hanem az egy ideje álló Budapest-Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakasza kapcsán is benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek a kormány nevében.

 

Miután a 85 százalékban kínai hitelből épülő, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vonalon haladó beruházás lényegében több, mint fél éve áll, a kormány azt szeretné, hogy az útvonala, a kiemelkedően magas ára, a megtérülése és Mészáros Lőrinc cégeinek kivitelezésben való részvétele miatt is hevesen kritizált vasútvonal magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, ezért azt kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék. (Mint a G7 írja: Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és elméletileg idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak.)

 

 

Semjén a javaslatában arra is kitér, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és

 

a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat tíz évig nem lehet megismerni,

 

hacsak a külgazdasági és külügyminiszter másképp nem dönt. A kormány szerint ugyanis ha valaki kikérné ezeket az információkat, azzal Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti.

 

 

A törvényjavaslat indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy Magyarország megkapja Kínától a vasútépítésre fordítandó hitelt – mint írják, a Pénzügyminisztérium a hitelkérelmet benyújtotta már a kínai állam által felügyelt Export-Import Bank részére, ám a hitelszerződés mielőbbi megkötésének sarkalatos biztosítéka ez a Semjén-féle törvényjavaslat. 

 

A magyar kormány igyekezetét illetően Salát Gergely sinológus az Azonnalinak 2018 végén még azt mondta, miután a kínai politikusok sokat beszéltek a projektről, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha az bedőlne: „Márpedig az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.”

 

A javaslat indokolása a titkosítás kapcsán arra hivatkozik, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetné a beruházás kapcsán kötött szerződéseknek és az azokat előkészítő iratoknak a megismerése.

 

Kérdéses azonban, hogy az erre hivatkozó teljes titkosítás bíróság előtt megállná-e a helyét.

 

Például a paksi szerződések kapcsán – ahol ráadásul a nemzetbiztonsági érdekek is felmerültek érvként, hiszen egy atomerőműről van szó – sem okézta le a bíróság a teljes titkosítást, mondván, hogy az Infotörvény alapján közérdekű az adatok egy része (ugyanakkor például a kötbér mértékét üzleti titoknak minősítette). 

 

A vasútvonallal kapcsolatos aggodalmakról itt olvashatsz az Azonnalin.

 

FOTÓ: A kelebiai vasútállomás. Aktron / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Szőczi Árpád Berlinben élő magyar-kanadai újságíró az M1 állami televízió nemzetközi adásának bemondója, otthon pedig a DW-nek dolgozik.

Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék.

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás