+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. április 1. szerda, 12:36
A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

Semjén Zsolt bolondok napjának előestéjén nemcsak a polgármesterek járvány alatti hatásköréről, hanem az egy ideje álló Budapest-Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakasza kapcsán is benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek a kormány nevében.

 

Miután a 85 százalékban kínai hitelből épülő, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vonalon haladó beruházás lényegében több, mint fél éve áll, a kormány azt szeretné, hogy az útvonala, a kiemelkedően magas ára, a megtérülése és Mészáros Lőrinc cégeinek kivitelezésben való részvétele miatt is hevesen kritizált vasútvonal magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, ezért azt kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék. (Mint a G7 írja: Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és elméletileg idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak.)

 

 

Semjén a javaslatában arra is kitér, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és

 

a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat tíz évig nem lehet megismerni,

 

hacsak a külgazdasági és külügyminiszter másképp nem dönt. A kormány szerint ugyanis ha valaki kikérné ezeket az információkat, azzal Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti.

 

 

A törvényjavaslat indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy Magyarország megkapja Kínától a vasútépítésre fordítandó hitelt – mint írják, a Pénzügyminisztérium a hitelkérelmet benyújtotta már a kínai állam által felügyelt Export-Import Bank részére, ám a hitelszerződés mielőbbi megkötésének sarkalatos biztosítéka ez a Semjén-féle törvényjavaslat. 

 

A magyar kormány igyekezetét illetően Salát Gergely sinológus az Azonnalinak 2018 végén még azt mondta, miután a kínai politikusok sokat beszéltek a projektről, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha az bedőlne: „Márpedig az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.”

 

A javaslat indokolása a titkosítás kapcsán arra hivatkozik, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetné a beruházás kapcsán kötött szerződéseknek és az azokat előkészítő iratoknak a megismerése.

 

Kérdéses azonban, hogy az erre hivatkozó teljes titkosítás bíróság előtt megállná-e a helyét.

 

Például a paksi szerződések kapcsán – ahol ráadásul a nemzetbiztonsági érdekek is felmerültek érvként, hiszen egy atomerőműről van szó – sem okézta le a bíróság a teljes titkosítást, mondván, hogy az Infotörvény alapján közérdekű az adatok egy része (ugyanakkor például a kötbér mértékét üzleti titoknak minősítette). 

 

A vasútvonallal kapcsolatos aggodalmakról itt olvashatsz az Azonnalin.

 

FOTÓ: A kelebiai vasútállomás. Aktron / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás