+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. február 8. péntek, 18:09
Jávor Benedek csütörtökön bejelentette: jogerősen pert nyert, ki kell adni a paksi bővítés szerződéseiben szereplő adatok legnagyobb részét. A bíróság azonban viszonylag szűk körben ugyan, de elfogadta az üzleti titokra való hivatkozást, így az például nem lesz továbbra sem nyilvános, mennyi kötbért kell fizetnie Magyarországnak, ha inkább elállna az egésztől. Elolvastuk az ítéletet, mondjuk, mi van benne!

Évek óta pereskedik a párbeszédes Jávor Benedek a paksi bővítés szerződéseiért, mivel közérdekű adatigénylésére nem adták ki a dokumentumokat. Pénteken az EP-képviselő videóüzenetben jelentette be, hogy jogerősen megnyerte a pert, így a Roszatommal kötött szerződés legnagyobb részét ki kell adni.

 

Közérdekű infó a közpénzek elköltése, de...

 

A bíróság bizonyos körben viszont arra jutott, hogy megalapozott az üzleti titokra való hivatkozás, így teljes egészében nem rendelte el a szerződések nyilvánosságát. 

 

Elkértük az ítéletet Jávor Benedektől, hogy megtudjuk: pontosan mi fog kiderülni a paksi szerződésekről.

 

Már, ha ki fog egyáltalán derülni valami mostanában, Jávor ugyanis arra számít, hogy a kormány még egy felülvizsgálati kört is lefut a Kúriánál.

 

A bíróság arra az alapállásra helyezkedett, hogy a közpénzek elköltése közérdekű információ, és hiába nemzetközi szerződés alapján született a konkrét megállapodás a beruházásról, attól még vonatkozik rá a közérdekű adatok nyilvánosságát garantáló Infotörvény.

 

Marad azért egy-két titok

 

De ez még nem jelenti azt, hogy a Paks II-vel kapcsolatos pénzügyek teljes egészükben nyilvánosak lesznek. Például az ütemezés és a fizetési feltételek részletei kapcsán a bíróság elfogadta az üzleti titokra való hivatkozást, és ami még lényegesebb: a kötbérfizetésre is.

 

A kötbér azt jelenti, hogy ha útközben a megrendelő inkább mégis eláll a szerződéstől, akkor egy jellemzően nagyobb összeget kell kifizetnie a vállalkozónak – akkor is, ha a vállalkozónak amúgy nem származik kára abból, hogy végül is nem lett semmi az üzletből. Ez azért lényeges kérdés, mert a paksi bővítés ellenzői körében népszerű az a gondolat, hogy el kellene állni a már megkötött szerződéstől, csak hát

 

nem lehet tudni, hogy mennyire lőné ezzel lábon magát Magyarország, és mekkora kötbért kellene ebben az esetben kifizetni az oroszoknak. Na, ez ezután sem fog kiderülni.

 

A bíróság ugyanis azzal érvel az ítéletben, hogy ha kiderülne, hogy mennyi kötbérben állapodtak meg a felek, akkor az orosz fővállalkozó nem tudná szigorúbb kötbérfeltételekkel rászorítani az alvállalkozókat, hogy időben teljesítsenek, ez pedig alapvető érdek a projekt időben való befejezése és nyereségessége szempontjából is.

 

A bíróság szerint legfeljebb akkor győzhetne a közérdek a kötbér megismerése ügyében, ha a paksi beruházás fővállalkozója szerződésszegést követne el, de egyelőre ilyesmi nem merült fel.

 

Az általános felelősségi korlátozásra vonatkozó kikötés részleteit sem ismerhetjük majd meg továbbra sem. (Nem lehet tudni, hogy pontosan mire vonatkozik ez a paksi szerződésben, de a dolog általában véve azt jelenti, hogy ha az egyik fél vagy alvállalkozója megszegi a szerződés valamely rendelkezését, például késedelembe esik, és emiatt a másik kárt szenved, akkor milyen feltételek mellett úszhatja meg a károk megtérítését a vétkes fél a felek előzetes megállapodása alapján.) A bíróság ugyanis elfogadta azt az érvet, hogy ha ez kiderülne, akkor a fővállalkozó versenytársai túl sokat megtudnának az orosz cég kockázattűrő képességéről, és így előnyösebb helyzetben tudnának ajánlatokat tenni más, hasonló projektek esetén.

 

Amit azért megtudunk

 

Ami viszont nyilvános lesz a közpénzekkel összefüggésben, azok a szerződéses garanciák részletei, a szavatossági felelősségre (vagyis annak garanciái, hogy az elkészült blokkok tényleg rendesen működjenek) és a tulajdon átszállására vonatkozó rendelkezések.

 

Azt is érdemes kiemelni, hogy míg elsőfokon a bíróság méltányolta a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozást a titkosítás indokaként, addig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlannak találta ezt az érvet, és csak az üzleti titok alapján állapított meg olyan szerződéses pontokat, amiket továbbra sem kell nyilvánosságra hozni. 

 

Jávor Benedek szerint összességében így is a szerződés nagyjából kilencven százaléka nyilvános lesz, bár a párbeszédes politikus arra számít, hogy a Kúriát is meg fogja járni az ügy, mielőtt a dokumentumok valóban megismerhetők lesznek. 

 

FOTÓ: Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás