+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. december 20. csütörtök, 07:57
A kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században, mondja az Azonnalinak Salát Gergely Kína-kutató.

A kínaiak szempontjából a Budapest-Belgrád vasútvonal a semmi közepéből a semmibe vezet, de ettől függetlenül arra is adnának hitelt, ha egy bazi nagy piramist akarnánk építeni az Alföld közepére – ezt Salát Gergely Kína-kutató mondta év elején az Azonnalinak. A kínai hitelből megépíteni tervezett gigaprojektről azt írja az Index: túl drága lett a Soroksár és Kelebia között építendő kínai vasút Magyarországnak, ezért a kormány új beszerzési eljárást indít, emiatt az építkezés várhatóan nem jövőre, hanem csak 2020-ban kezdődik el. Az Azonnali ismét megkérdezte Salát Gergelyt, mi lehet a háttérben.

 

+ + +

 

Az Index azt írta, vagy 20 százalékkal nőtt meg a Budapest-Belgrád vasút építésének becsült költsége. A magyar vagy a kínai fél szeretne ennyire költekezni?

 

Olyan szinten információzár van mindkét részről a projekt körül, hogy az egész országban talán hárman tudják csak, hogy mi történik.

 

Két konzorcium pályázott, mindkettő több kínai és magyar cégből áll. Miután a pályázat nem nyilvános, csak a pályázók darabszáma, azt sem tudjuk, ki árazta túl a dolgot. Kínai részről elég tiszta a dolog: nekik ez nem igazán tétel, nekik fontosabb lenne a projekt sikeres elindulása és befejeződése, mint még pár milliárnyi plusz haszon.

 

Ők valamiféle hitelkeretet adnak, aminek részletei szintén nem nyilvánosak, ez valószínűleg nem is fedi le a beruházás teljes összegét. A kínaiak ebből így is, úgy is jól jönnek ki: lesz egy európai referenciájuk, kamatot vesznek fel a hitel után, lekötik az építőipari kapacitásaikat.

 

Tényleg csak a pénz lehet a leállás oka, vagy politikai háttéralku van mögötte?

 

Nem újdonság, hogy megsemmisítenek egy pályázatot, és újat írnak ki a helyére. Ez történt például az Operaház jelentősen megcsúszó felújításánál is, pedig ott se akárki volt a pályázó. A kínai vasútprojektnél nincs semmiféle utalás arra, hogy Magyarország, illetve Orbán Viktor ne akarna továbbra is jóban lenni a kínaiakkal. Vagyis tényleg arról lehet szó, hogy olyan szinten elszálltak a túlárazások, hogy az már sok volt, vagy esetleg a különböző érdekcsoportokhoz tartozó építési vállalkozók között olyan patthelyzet alakult ki, amelynek a feloldásához idő kell. De a projekt szakértők szerint már eredetileg is némileg túl volt árazva:

 

Budapest és Kelebia között nemhogy nagyobb hegyek nincsenek, de egy szánkódomb vagy egy izmosabb csermely se, amin áthaladna a vasút,

 

és kisajátításokra vagy jelentősebb tereprendezésre sincs szükség, hiszen egy száz éve működő vonal felújításáról van szó.

 

Az nem elképzelhető, hogy az amerikaiak üzentek a magyar kormánynak: oké, a CEU-ügyet elengedjük, de cserébe gyertek vissza hozzánk a kínaiak és az oroszok közeléből?

 

Azért ez egy óriási fordulat lenne a magyar külpolitikában, és arra, hogy ez így lenne, semmi nem utal. Hatalmas nyomás van most mind a magyarokon, mind a többi kelet-európain amerikai és nyugat-európai részről, hogy ezt a Kína-dolgot ne forszírozzák annyira. Nálam is rengeteget érdeklődnek arról nyugat-európai újságírók vagy magukat újságírónak kiadó személyek, hogy mit csinálnak Magyarországon a kínaiak, ugyan, miért vagyunk ilyen jóban velük.

 

A kínai kihívás fontos a nyugati döntéshozóknak, értelmezhető számukra, ez érdekli őket – ellentétben azzal, hogy kap-e mondjuk a Kunigunda úton két pofont valami színtelen-szagtalan ellenzéki képviselő,

 

akit nemrég zártak ki a négyszemélyes pártjából, ami azóta amúgy háromfelé szakadt. Ennek a nyomásnak Orbánék eddig nagyon keményen ellenálltak.

 

A magyar kormány Kína iránti vonzalma tehát még mindig megvan.

 

Nem tudom, mi van a magyar miniszterelnök fejében, de semmi nem utalt arra, hogy ez a vonzalom csökkent volna. Nemrég Orbán Viktor személyesen látogatott Kínába, és még csak nem is egy államközi találkozóra, hanem egy közepesen fontos ipari vásárra, Sanghajba. Nem valami óriási haszonnal kecsegtető vörös szőnyeges eseményre ment, hanem beállt a sorba sokadhegedűsként vagy két tucat másik elnök és miniszterelnök közé, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkárral egy egészen rövid tárgyalása és fotózkodása volt.

 

SALÁT GERGELY. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Kínai útja előtt egy héttel állítólag egy V4–Japán közös nyilatkozat kiadását akadályozta meg néhány Kína számára kellemetlen passzus miatt – hogy ez tényleg így volt-e, azt nem tudom, de a japán diplomaták számára így jött le a dolog. Ha lett volna olyan fordulat, hogy visszatérünk az euroatlanti kebelre, valószínűleg nem lépi meg ezeket.

 

Fontos projekt a Budapest-Belgrád-vasútvonal annyira a kínaiaknak, hogy ha a magyar fél végül mégis lefújja valamiért, nagyon dühösek legyenek?

 

A „dühös” nem jó szó, a kínaiak nem dühösek szoktak ilyenkor lenni, de hogy ennek súlyos ára lenne, az biztos. Kína és személyesen Hszi Csin-ping számára az „Egy Övezet, egy Út” kezdeményezés – ezt nevezik mifelénk Új Selyemútnak – az első számú külpolitikai projekt, amelynek az első eredményei mellett az első kudarcai is most kezdenek megmutatkozni, a kezdeti nagy lendület kifulladásával, jó néhány elég kínos pillanatot okozva a kínai vezetőknek.

 

A Budapest-Belgrád vasútvonal ennek a projektnek a része, egyelőre a legnyugatabbi eleme, sokat beszéltek róla, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha bedőlne. Márpedig

 

az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.

 

A nyugati szövetségeseink bizalmát sem szereznénk vissza egy ilyen lépéssel, hiszen csak az derülne ki, hogy némi aprópénzért – rövid távú politikai haszonért, itthoni stiklik feletti szemhunyásért, akármiért – bármibe képesek vagyunk belemenni, és bármiből képesek vagyunk kihátrálni. Ez se lenne egy jó üzenet.

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás