+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 31. kedd, 15:08
A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem, úgyhogy továbbra sem tudunk bíróság előtt az ügy érdeméről vitatkozni. Nem hagyjuk annyiban, felülvizsgálatot kérünk a Kúrián.

A koronavírus-járvány miatt meghozott ítélkezési szünetben sem állnak le teljesen a bíróságok, hiszen a tárgyalás nélkül, amúgy is csak iratok alapján meghozandó – jellemzően eljárási jellegű – döntéseket továbbra is meghozzák. Ez történt az Azonnali által az Országgyűlés Hivatala, valamint a házelnök Kövér László ellen indított közigazgatási perben is, ami jelenleg ott tart, hogy

 

nem tudjuk a bíróság előtt az érdemi vitát megkezdeni arról, hogy Kövér Lászlónak szabad-e egy apró karámba, illetve egy félreeső folyosóra száműznie az újságírókat a parlamentben,

 

ugyanis egyelőre arról vitatkozunk, hogy lehet-e ilyesmi miatt egyáltalán közigazgatási pert indítani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság után most másodfokon a Fővárosi Törvényszék is azt mondta erre, hogy nem. 

 

Mi is ez az egész?

 

Tavaly október óta új szabályok vannak a parlamentben, amelyek szerint még az eddigi, kb. 6-7 méteres sajtófolyosón sem forgathatnak az újságírók. Ehelyett az új sajtófolyosó egy olyan félreeső helyre került át, ahol politikusok normális esetben soha nem járnak (meg más se nagyon), illetve egy 2-3 négyzetméteres elkordonozott részt jelöltek még ki az újságíróknak a kupolateremben. Ezen felül nemcsak a videózást, de a hangfelvételkészítést, vagyis a parlamentben felvett spontán interjúkészítést is extrém módon megnehezítik az új szabályok, ebben a videóban be is mutattuk, hogyan:

 

 

Bár az új szabályok lehetőséget adtak arra, hogy az Országgyűlés Hivatalának engedélye alapján máshol is lehessen forgatni a parlamentben, az Azonnali ezt meg is próbálta, azonban több engedélykérelmünket is elutasították. Ezután döntöttünk úgy, hogy pert indítunk. 

 

keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nemcsak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

 

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk: 

 

a perben azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.

 

Miután a keresetünket beadtuk, gyorsan módosította is a parlament a közigazgatási perrendtartást, hogy megnehezítse, hogy az ember mindenféle állami szerveket (nem csak a házelnökre, de mondjuk egyetemekre, vagy bármilyen, állami fenntartású intézményre lehet itt gondolni) bepereljen. A mi perünkre még a régi, megengedőbb szabályok az irányadók, azonban ezek alapján is arra jutott még decemberben az elsőfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy emiatt nem lehet közigazgatási pert indítani – érdemben az ügyet nem is vizsgálták, egyszerűen visszautasították a keresetet.

 

Ezt a visszautasító végzést persze megfellebbeztük, így került az ügy a Fővárosi Törvényszék elé, amely azonban helyben hagyta az elsőfokú döntést, vagyis szintén azt mondta ki: a házelnöki rendelkezés és az az alapján meghozott egyedi döntések (miszerint nem kapunk engedélyt a parlament más helyszínein a forgatásra) nem képezhetik közigazgatási jogvita tárgyát.

 

Mi? Akkor most egyáltalán nem lehet beperelni Kövér Lászlót?

 

Érdemes leszögezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a házelnököt egyáltalán ne lehetne elvileg sem beperelni, mondjuk akkor sem ha például megszeg egy szerződést, vagy kárt okoz valakinek (ezek polgári perek lennének), hanem arról, hogy

 

a bíróság szerint nem közigazgatási perben kell azt eldönteni, hogy jogszerű-e, ha a házelnök az újságírók mozgásterét a parlamentben aránytalanul korlátozza.

 

Szerintünk meg igen. Az első visszautasító döntés ellen beadott fellebbezésünkben azzal érveltünk, hogy – az egyébként a Fidesz-többség által elfogadott, és 2017-ben hatályba lépett – új közigazgatási perrendtartás szerint a klasszikus közigazgatási szerveken (mint mondjuk a NAV, az építési hatóság vagy egy település jegyzője) kívül közigazgatási szerveknek tekint olyan intézményeket vagy személyeket is, amelyek egyedi ügyben az emberre kötelező döntést (jogi nyelven közigazgatási cselekményt) hozhatnak.

 

A konkrét esetben pont erről van szó – érvelt a fellebbezésben az Azonnalit a perben képviselő Schiffer András – hiszen az országgyűlési törvény a házelnököt feljogosítja arra, hogy engedélyezze a parlament területére való belépést, sőt, Kövér László ezt a hatáskörét delegálhatja is. Most is ezt tette, hiszen hozott egy általános házelnöki rendelkezést, és az alapján már nem ő, hanem az Országgyűlés Hivatala adja ki vagy tagadja meg az engedélyeket az újságíróktól.

 

Vagyis ez szerintünk pontosan az, amit a jogi nyelvben közigazgatási cselekménynek neveznek, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala és maga a házelnök amúgy nem klasszikus értelemben vett közigazgatási szervek. Érdekes módon egyébként maguk az alperesek sem vitatták, hogy közigazgatási pert lehetne indítani ellenük, ennek ellenére a másodfokú bíróság is ugyanarra jutott, mint az első: hogy nem lehet.

 

Miért dobta vissza a másodfok a keresetünket?

 

Bár a másodfokú bíróság elismeri, hogy a jogalkotó kiszélesítette a közigazgatási szervek fogalmát, összességében mégis arra jutott, hogy Kövér László és az Országgyűlés Hivatala akkor sem közigazgatási szervek, a tevékenységüket nem a közigazgatási jog, hanem az alkotmányjog szabályozza, és így az általuk meghozott általános rendelkezések és egyedi döntések sem számítanak közigazgatási cselekménynek.  

 

Márpedig ez a három dolog együtt kell ahhoz, hogy közigazgatási pert lehessen az ügyben indítani

 

– érvel a Fővárosi Törvényszék, amely így az elsőfokú döntést helybenhagyva azt mondta ki: az ügyben nem lehet közigazgatási pert indítani. (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a keresetünk beadását követő törvénymódosítás a közigazgatási cselekmény fogalmát is szűkítette, de mivel a per már korábban megindult, így arra a korábban hatályos törvényszöveget kell alkalmazni.)

 

Az Azonnali nem ért egyet a Fővárosi Törvényszék szűkítő értelmezésével, így – mivel további fellebbezés már nem lehetséges –

 

a végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel fogunk fordulni a Kúriához.

 

Egyelőre mindez tehát csak arról szól, hogy a tényleges per elkezdődhessen, és egyáltalán érdemi érveinkről is szó legyen abban a kérdésben, hogy mi az a határ, ameddig az újságírók parlamenti munkáját a házelnök jogszerűen korlátozhatja.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás