Ha valaki Azonnali-olvasó, vagy csak simán érdeklik az olyan dolgok, mint az újságírás, a politika, Közép-Európa, a Balkán meg ezek egymáshoz való viszonya, azonnal nézze meg a Novine című horvát sorozatot.

A kormány diszkriminálja azokat az újságírókat, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, kizárva őket a zárt térbe szervezett kormányinfóról.

A súlyos korrupciós ügyekkel terhelt cég, a Penta 2014-ben vásárolta be magát a lap kiadójába, de nem sikerült azt maga alá gyűrnie. A Penta részvényeinek nagy részét a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt. New York-i kisebbségi tulajdonosa veszi meg.

Unalmas volt az életük: így jelentette be a tényfeltáró portál szerkesztősége az igazolást.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitung napilap nemcsak a bécsi szabadelvű konzervatív polgárság újságja, de egyben – már a Habsburg-időktől – Ausztria hivatalos közlönyeként is funkcionál, ahol bizonyos állami és gazdasági hirdetmények megjelennek. A lap főleg ebből tartotta el magát. A Kurz-kormány ennek véget vetne.

„Kurvára nem akarták”, hogy eljöjjön, de mégis felmondott a véleményrovat lockdownkritikus vezetője.

A Google így kerülné el, hogy fizetnie kelljen az ausztrál médiumoknak azokért a hírekért, amiket keresőjében megjelenít.

Keresztény pártként keresztekkel próbálták lejáratni a Fideszt, ez Vonának és Balczónak is sok volt: erre kérdeztünk rá.

Több, mint egy éve vitatkozunk azon különböző bíróságokon, hogy lehet-e egyáltalán közigazgatási pert indítani Kövér László házelnök ellen, amiért ellehetetlenítette az újságírók számára a parlamenti tudósítást. Kedden a Kúria tartott meghallgatást az Azonnali ügyében, döntés februárban várható. Ha nyerünk, végre beszélhetünk a lényegről, ha nem, az nem csak az újságíróknak, de sok, jogaikban sértett állampolgárnak is rossz üzenet.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is. A Győr-Moson-Sopron megyei napilap azonban nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Már maga Lukasenka is hálálkodik az orosz állami médiából Belaruszba importált újságírókért, de a RT még mindig tagadja, hogy az embereik besegítettek a belarusz közmédiának, miután annak több száz dolgozója sztrájkba kezdett. Hogyan lehet tehát, hogy az oroszok – egyelőre a médiában – ott is vannak Belaruszban, meg nem is?

Az elcsalt elnökválasztás óta majdnem száz újságírót tartóztatott le a Lukasenka-hatalom. Csütörtökön is több ellenzéki portál újságíróját elvitték.

Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.

Közel 80 indexes újságíró mondott fel pénteken, miután a lapot kiadó alapítvány kuratóriumi elnöke, Bodolai László nem volt hajlandó visszavenni a szerdán menesztett főszerkesztőt, Dull Szabolcsot.

Majdnem 30 év után indul újra itthon a Szabad Európa Rádió – bár az eredeti céljának eleve nem tudna megfelelni, ezért ha már idehozzák, más formában lenne szükség rá. Mindeközben a már Fox News-zal is elégedetlen Donald Trump a hagyományokkal szakítva házimédiát csinálna a SZER-ből.

A La Repubblica szerkesztősége úgy tiltakozik a csütörtökön váratlanul bejelentett főszerkesztőváltás ellen, hogy nem jelenik meg pénteken, és a honlapját se fogja frissíteni.

A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem, úgyhogy továbbra sem tudunk bíróság előtt az ügy érdeméről vitatkozni. Nem hagyjuk annyiban, felülvizsgálatot kérünk a Kúrián.

Ezentúl minden délután osztogatják majd Budapest belvárosában az ingyenesen terjesztett Pesti Hírlapot. De milyen lett az első szám, és érdemes lehet-e ezentúl inkább ezt elvenni a rikkancsoktól, mint a Lokálért nyúlni? Összehasonlítás!

Melyik ország mennyit szerepelt a Le Monde és a New York Times szalagcímeiben, és mit mond ez el Franciaországról és az Egyesült Államokról? Érdekes gyűjtés készült róluk.

Aki egy bírót megsért Marokkóban, az akár egy év börtönt is kaphat, míg ha a királlyal teszi ugyanezt, négy év járhat neki.

Tizenhat éve nem volt ilyen alacsony a munkájuk miatt meggyilkolt újságírók száma: ez bár jó hír, az már kevésbé, hogy a bebörtönzötteké pedig folyamatosan növekszik.

Áll a bál az Egyesült Királyságban a választási kampányok közvetítése körül, és a legtöbben a pártatlanságáról híres BBC-nek mentek neki annak ellenére, hogy volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől.

Egy szintén letartóztatott üzletember vallott a miniszterelnök tanácsadója ellen.

Kövér László sem rendelkezhet akármiről, őt is köti az országgyűlési törvény: amely többek között kimondja, hogy a házelnöki rendelkezések sem zárhatják ki sem az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, sem a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok pontosan ezt teszik, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövér Lászlót is.

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Tisztelt Házban. Sőt, a képviselői irodaház elől is kitiltják a kérdezősködő újságírókat. Megkérdeztük a parlament sajtóirodáját a szigorítás okáról, teremcserére hivatkoztak.

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Paul Lendvai, magyar származású osztrák újságíró, elemző. Noha a magyar jobboldalon sokszor hazaárulónak kiáltják, második hazájában sokat tett azért, hogy Magyarország imidzse jó – talán a valóságosnál is jobb – maradjon.

Egész Nagyszeben a csütörtöki EU-csúcsra készül, az Azonnali is beregisztrált már az eseményre a helyszínen. Mutatjuk, mit kaptunk ajándékba az EU soros román elnökségétől!

Ugyan a leadben általában már több információ derül ki, a valóság az, hogy még ennek elolvasása sem cserélhető fel azzal az élménnyel, amit a cikk maga megadhat az olvasónak.