A Kúria szerint sem perelhetjük Kövér Lászlót, Alkotmánybírósághoz fordulunk

Szerző: Bakó Bea
2021.04.07. 07:10

Lassan másfél éve pereskedik az Azonnali azért, hogy egyáltalán érdemben foglalkozzon a bíróság azzal, hogy Kövér László 2019 őszén szigorított házelnöki rendelkezései ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben. Az első- és másodfokú bíróság után a Kúria is úgy ítélte meg, hogy ezért nem lehet beperelni sem Kövért, sem az Országgyűlés Hivatalát. Szerintünk viszont ezzel a jogorvoslathoz való jog sérül, úgyhogy alkotmányjogi panasszal élünk az AB előtt.

A Kúria szerint sem perelhetjük Kövér Lászlót, Alkotmánybírósághoz fordulunk

Ha hosszabb ideje olvasod az Azonnalit, feltűnhetett, hogy az utóbbi időben nem látsz nálunk videókat képviselőkkel a parlamentből, legfeljebb az országgyűlési irodaház (ismertebb nevén: fehér ház) elől. Ennek az oka, hogy 2019 őszén Kövér László házelnök szigorította a sajtó parlamenti munkájára vonatkozó szabályokat, így a korábbi, kb. 10 méter hosszú sajtófolyosó helyett már csak egy teljesen eldugott folyosón és a kupolacsarnokban egy kis, körbekerített karámban lehet videózni, és megtiltották a hangfelvételek készítését is ott, ahol eddig szabad volt. Mint megtudtuk: erre azért lehetett szükség, mert maga Orbán Viktor költözött az addigi sajtófolyosóval szomszédos részre.

Hogy mennyire abszurdak az új szabályok, azt videóban is illusztráltuk nektek, és emellett,

mivel egy jogállamban ha egy szabályt indokolatlanul korlátozónak tartasz, normális esetben a bíróságra mehetsz reklamálni, mi is így tettünk.

Közigazgatási pert indítottunk Kövér László és az Országgyűlés Hivatala ellen, amiben azzal érveltünk, hogy az új szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben, pedig a sajtónak törvényben rögzített feladata, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről (így a parlamenti munkáról) kiegyensúlyozottan tudósítson, ráadásul a házelnök az országgyűlési törvény szerint nem alkothat olyan szabályt, amely a parlamenti ülések nyilvánosságát kizárná.

Jogerős: Kövér Lászlót nem lehet beperelni

Legalábbis közigazgatási perben. Ezt mondta ki az első- és másodfokú bíróság, majd most, csaknem másfél év elteltével a Kúria is. De hát mivel bármennyire hülyeség is így lekorlátozni a sajtót a parlamentben, azért mégsem bűncselekmény, így feljelentést mégse tehetünk, ahogy polgári jogi kártérítést sem kérhetünk emiatt.

Itt arról van szó, hogy egy közhatalmat gyakorló állami szerv indokolatlanul kitolt velünk és en bloc a sajtóval, amit szerintünk közigazgatási perben kell rendezni, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala vagy a házelnök nem egy hatóság, mint mondjuk a NAV. (Az már csak beszédes mellékszál, hogy a keresetünk beadását követően hamarosan úgy módosították a közigazgatási perrendtartást, hogy más ilyen pert emiatt már biztosan ne indíthasson, ugyanis a közigazgatási jogorvoslatok kimerítéséhez kötötték a perindítást, márpedig ilyen jogorvoslat házelnöki rendelkezés ellen eleve nincs. De ez a mi perünket nem érinti, mert a keresetindításkor hatályos jogszabályt kell mindig alkalmazni.)

Az eljáró bíróságok mindenesetre sokkal szűkebben értelmezték, hogy mi számít mégis közigazgatási jogvitának, emiatt van az, hogy

2019 novemberi keresetindításunk óta még érdemben egy szó sem hangzott el arról, hogy kitolhat-e Kövér László ennyire az újságírókkal, hanem csak azon vitatkozunk, hogy az Azonnali beperelheti-e őt egyáltalán közigazgatási perben.

Miután az első- és a másodfokú bíróság is nemmel válaszolt erre, felülvizsgálatot kértünk a Kúriánál, amely decemberben tárgyalást is tartott az ügyben, majd a kedden kézhez kapott végzésben szintén elutasított minket.

A Kúria háromtagú tanácsának szokatlanul hosszú és részletes az indokolása, főleg ahhoz képest, hogy nem érdemi kérdésről, hanem eljárási kérdésről van szó. A Kúria szerint bár a házelnök úgynevezett rendészeti jogköre, amelynek keretében megszabhatja az Országházba való belépés és ott tartózkodás rendjét, így a sajtóra vonatkozó szabályokat is, valóban „első ránézésre közigazgatási jellegű normára utal” és funkcionális szempontból közigazgatási jellegű is, azonban a házelnök és az Országgyűlés Hivatala a törvényhozó hatalmi ágba tartozik, a közigazgatás pedig a végrehajtóba. Ezért

a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján nem számít perelhető közigazgatási szervnek egyik sem, „még akkor sem, ha az általuk végzett tevékenység jellege közhatalmi igazgatás”.

Amikor nincs hova menni jogorvoslatért

A Kúria egyetértett azon értelmezésünkkel, hogy nem csak a végrehajtó hatalmi ágba tartozó, szűken vett közigazgatási szervek lehetnek alanyai a közigazgatási pereknek, azonban ehhez egy megszorító kitételt is hozzátett. Azt, hogy más – jelen esetben a törvényhozó – hatalmi ágba tartozó szerv csak akkor perelhető közigazgatási perben, ha erre a közigazgatási perrendtartás kifejezetten felhatalmazást ad – ez a fő érve tehát a Kúriának.

Ezen a ponton a végzés ráadásul felidézi azt az emlékezetes esetet is, amikor az Állami Számvevőszék százmilliókra bírságolta a Jobbikot, a párt pedig, mivel az ÁSZ-döntések ellen szintén nem biztosít a törvény jogorvoslatot, közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB visszautasította a Jobbik panaszát, a Kúria pedig ezt a visszautasító döntést idézte a mi perünkben azt alátámasztandó, hogy teljesen rendben van, sőt, a hatalommegosztás elvéből következik, hogy az ÁSZ döntései ellen nincs jogorvoslat, mert azok nem hatósági jogkörben hozott döntések, és gyakorlatilag a Kúria szerint ugyanez a helyzet a házelnökkel és az Országgyűlés Hivatalával is.

Az Azonnali hiába hivatkozott a közigazgatási perrendtartás miniszteri indokolására, miszerint például a szintén népképviseleti szerv önkormányzatok is lehetnek közigazgatási szervek a közigazgatási perrendtartás alkalmazásában, ráadásul „hézagmentes” jogvédelmet kellene biztosítani. Ezt a Kúria azzal hárította el, hogy az önkormányzatokat a perrendtartás kifejezetten nevesíti, az Országgyűlés szerveit viszont nem, a hézagmentes jogvédelemről pedig maga a jogalkotó mondott le, hiszen eredetileg biztosítani akarták a közigazgatási pert minden olyan közigazgatási jogvitában, ahol rendesbírósági vagy alkotmánybírósági jogorvoslat nem áll rendelkezésre. Végül azonban nem ebben a verzióban fogadták el a törvényt, így törvényesen nem hézagmentes a jogvédelem – érvelt a Kúria, így a keresetünket visszautasító másodfokú döntést fenntartotta.

Az Azonnali álláspontja viszont az, hogy ez a jogértelmezés ellentétes az Alaptörvényben is biztosított jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való joggal, ezért alkotmányjogi panasszal fogunk élni az Alkotmánybíróságnál.

Igen, ez még mindig csak arról fog szólni, hogy egyáltalán lehet-e perelni Kövér Lászlót, és nem arról, hogy mit csinálhatnak vagy nem csinálhatnak az újságírók a parlamentben.

Az Azonnalinak ezen felül meg kell fizetnie 22 ezer forintnyi perköltséget is az Országgyűlés Hivatalának: ott ez elég jó pénznek számít, a menzáikon ennyiből hetekig lehet ebédelni. Az Azonnalit a perben Schiffer András képviseli, az ügy fejleményeiről továbbra is beszámolunk.

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali főszerkesztője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek