+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 8. kedd, 16:17
Több, mint egy éve vitatkozunk azon különböző bíróságokon, hogy lehet-e egyáltalán közigazgatási pert indítani Kövér László házelnök ellen, amiért ellehetetlenítette az újságírók számára a parlamenti tudósítást. Kedden a Kúria tartott meghallgatást az Azonnali ügyében, döntés februárban várható. Ha nyerünk, végre beszélhetünk a lényegről, ha nem, az nem csak az újságíróknak, de sok, jogaikban sértett állampolgárnak is rossz üzenet.

Több, mint egy éve húzódik az Azonnali pere, amiben Kövér Lászlót, illetve az Országgyűlés Hivatalát pereljük azért, mert házelnöki rendelkezésekkel gyakorlatilag ellehetetlenítették, hogy az újságírók a parlamentből érdemben tudósítsanak.

 

A Kúria december 8-i meghallgatása alapján várnunk kell még két hónapot arra, hogy eldőljön: egyáltalán lehet-e emiatt pert indítani, és megkezdődhet-e végre az ügy érdemi tárgyalása.

 

Mi ez az egész, miért perelünk egyáltalán?

 

Kövér László házelnököt és az Országgyűlés Hivatalát az újságírók parlamenti munkáját ellehetetlenítő házelnöki rendelkezései miatt pereltük be: ezeknek hála például a sajtó munkatársait szinte teljesen elszeparálták a képviselőktől, és nem csupán a videózást, hanem a hangfelvétel-készítést is megtiltották az újságírók számára egy-két félreeső, vagy körbekerített hely kivételével. Már korábban is csak egy folyosószakaszon lehetett forgatni a parlamentben, de az új szabályok még ehhez képest is drasztikusak. 

 

Hogy pontosan mit és hogyan tiltott meg a médiamunkásoknak Kövér, itt szedtük össze, de egy videóban azt is demonstráltuk, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.

 

 

A kövéri rendelkezések mindazonáltal adnak egy kibúvót, legalábbis elméletileg: ha külön kérvényezi egy szerkesztőség az Országgyűlés Hivatala alá tartózó parlamenti sajtóirodától, kaphat rá engedélyt, hogy a rendelkezésekben engedélyezett félreeső helyszíneken kívül is végezhesse a munkáját, a közvélemény tájékoztatását.

 

Mi meg is próbálkoztunk ezzel, sikertelenül: a sajtóiroda többszöri forgatási kérelmünket az érvényben lépő szabályzat alapján elutasította.

 

Álláspontunk szerint azonban mind Kövér László a rendelkezéseivel, mind az Országgyűlés Hivatala a forgatási kérelmeink elutasításával jogellenesen cselekedett: ezek sértik egyrészt a sajtószabadságot biztosító Alaptörvényt, másrészt a médiaszolgáltatókat a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelező médiatörvényt, harmadrészt az Országgyűlésről szóló törvényt is, aminek értelmében „a házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná”.

 

De akkor miért nem erről szól a per?

 

Egyelőre azért, mert

 

több, mint egy éve azon vitatkozunk, hogy az alperesek, azaz Kövér László és az Országgyűlés hivatala egyáltalán perelhetőek-e

 

közigazgatási perben. A 2018 eleje óta hatályban lévő közigazgatási perrendtartás arra való, hogy az egyszeri állampolgár perelhesse valamely állami közintézményt, „közigazgatási szervet”, ha az szerinte az érdekeit sértő szabályokat vagy egyedi döntéseket hoz. A fideszes parlamenti többség által megalkotott új jogszabálynak pont az volt az egyik újdonsága, hogy egy általános szabálya révén nem csak szigorúan a hatóságokat (mondjuk a NAV-ot vagy a kormányhivatalt) lehet az alapján perelni, hanem a perindítás szempontjából közigazgatási szerveknek számítanak a miniszteri indokolás szerint például az önkormányzatok és egyéb, közhatalmat gyakorló szervek is.

 

Szerintünk például a házelnök is, aki általános rendelkezéssel tiltja meg tavaly október óta az újságíróknak, hogy érdemi munkát végezzenek a parlament épületében. Beszédes, hogy miután a keresetünket beadtuk, a közigazgatási perindításra vonatkozó szabályt el is kezdték átszabni, bár ettől még a mi perünkre a korábbi, keresetindításkor hatályos szabályok az irányadók.  

 

Ez pont olyan, mint mikor nem engednek be a kórházba vagy az egyetemre koronavírus alatt

 

Ahogy azt a december 8-i kúriai meghallgatáson Schiffer András, az Azonnalit képviselő ügyvéd kifejtette, funkcióját tekintve az egyes államigazgatási szervek, illetve azok vezetői (mint az Országgyűlés Hivatala vagy Kövér László házelnök) bizony hozhatnak és hoznak is olyan szabályozásokat, amik adott esetben nemcsak az újságírókat, hanem az egyszerű állampolgárt is jogilag megkérdőjelezhető módon korlátozzák az élet számos terén.

 

SCHIFFER ANDRÁS, AZ AZONNALIT KÉPVISELŐ ÜGYVÉD

 

Ezekre számtalan példát látni a mostani járványhelyzetben is. A tavaszi első hullám alatt például az egyetemeken, kollégiumokban a rektorok vagy a kórházakban az igazgatók teljesen önhatalmúlag vezettek be látogatási tilalmat – márpedig a látogató ilyenkor joggal replikázhatna, hogy dehát az egyetem közintézmény, ahova elvileg szabad bejárása van mindenkinek, ahogy

 

a hozzátartozó is joggal lehetne dühös, ha a kórházi látogatási tilalom miatt – neadjisten – nem tudna elbúcsúzni a súlyosan beteg szerettétől.

 

De például azért is lehetett volna perelni a Kúria elnökét, ha a december 8-i, egyébként nyilvános kúriai meghallgatáson akár újságírói, akár magánemberi minőségében az Azonnali munkatársa nem tudott volna részt venni egyszerűen azért, mert a járványidőszakra való tekintettel nem engednek csak úgy be a Kúria épületébe. (Ezt elkerülendő külön odatelefonáltunk előre a Kúria sajtóosztályára, hogy biztosan részt tudjunk venni a meghallgatáson.)

 

A fenti példák arra világítanak rá Schiffer András szerint, hogy legyen szó egyetemi rektorról, kórházigazgatóról, a Kúria vagy éppen az Országgyűlés elnökéről, az ő egyes döntéseik nem csupán azokra gyakorolnak hatást, akik az adott intézménnyel valamilyen formális jogviszonyban állnak – például az egyetemi hallgatókra, a kórházi, bírósági dolgozókra vagy a parlamenti képviselőkre – hanem az egyszerű állampolgárra is. Így viszont ezek a döntések – amennyiben az állampolgár, vagy éppen egy szerkesztőség azokat jogszerűtlennek tartja – közigazgatási perben támadhatóak.

 

Ezzel szemben az alpereseket képviselő Réti László (aki korábban a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke volt) azzal érvelt, hogy Kövér László és az Országgyűlés hivatala 

 

csupán a nekik jogszabályban biztosított jogosítványaikkal éltek, és definíció szerint nem minősülnek közigazgatási szervnek, így közigazgatási per alanyai sem lehetnek.

 

RÉTI LÁSZLÓ, A KÖVÉR LÁSZLÓT ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALÁT KÉPVISELŐ ÜGYVÉD

 

Elsőfokon a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, másodfokon pedig a Fővárosi Törvényszék is az utóbbi érvelést fogadta el, visszautasítva a keresetünket, így jutottunk el fellebezést követően a Kúriáig.

 

Fun fact: elsőfokon az alperesek a keresetünk tartalmi elutasítását kérték a bíróságtól, és nem azzal védekeztek, hogy őket eleve nem is lehetne ilyen formán perelni – ezzel az Azonnali véleménye szerint ők sem vitatták, hogy saját maguk eljárási szempontból közigazgatási szervnek számítanának. Igaz, Réti László érvelése alapján ebben nem velük, hanem az első- és másodfokú bírósággal vitatkozik az Azonnali, ami szerint az OGYH és Kövér László nem lehet közigazgatási per alanya.

 

Nem politikailag motivált időhúzásról van szó

 

A gyanakvó olvasó szemét szúrhatja, hogy ahelyett, hogy az érdemi dolgokkal foglalkoznának a bíróságokon, magyarán hogy Kövér Lászlóék valóban jogszerűtlenül korlátozzák-e a dolgukat végezni akaró újságírókat, azon rugózik a bírósági malomkerék most már több, mint egy éve, hogy egyáltalán be lehet-e perelni őket.

 

Ez azonban egy viszonylag frissen hatályba lépett új eljárási kódex alkalmazásával együtt jár: az ilyesfajta jogviták jószerivel megkerülhetetlenek akkor, ha a nagyobb horderejű, új szabályokat – mint amilyen a közigazgatási perrendtartás – be kell járatni a bíróságokon.

 

Ami szokatlan, hogy az ilyen jogértelmezési viták a Kúriáig nem feltétlenül szoktak elmenni: a meghallgatást vezető bíró egyből azzal is indította a másfél órássá duzzadó jogelméleti vitát, hogy egészen kivételes, hogy a Kúrián egy pusztán eljárásjogi vita eldöntéséhez plusz információkat és látószögeket adó meghallgatást tartsanak.

 

Mi lesz most?

 

Jelenleg – a meghallgatás alapján – a feleket képviselő ügyvédek január 8-ig adhatják be a szerintük fontos kiegészítéseket a Kúriának, ami várhatóan február közepén fog dönteni arról, hogy perelhetjük-e közigazgatási perben Kövér Lászlót és az Országgyűlés Hivatalát.

 

Amennyiben a Kúria a javunkra dönt majd, úgy lassan másfél év után végre érdemben azzal kezdhetnének foglalkozni a bíróságon (ismét elsőfokon), hogy jogszerűen fejezték-e le Kövér Lászlóék a parlamenti tudósításokat, vagy sem.

 

Amennyiben viszont nem, az egy elég aggasztó jogi anomáliára mutatna rá: ugyanis ha közigazgatási perben nem, úgy sehogy máshogy sem tudnánk perelni Kövéréket a munkánk – az olvasók tájékoztatásának – ellehetetlenítése miatt: hiszen sem Kövér László, sem az Országgyűlés Hivatala nem követett el bűncselekményt, ami alapján büntetőpert lehetne indítani, és egy polgári pert sem nagyon lehetne erre alapítani, kifejezetten a közigazgatási perek volnának alkalmasak az ilyen sérelmek orvoslására.

 

Ennek jogkövetkezményei azonban jóval messzebb mutatnának, mint hogy az Azonnali vagy bármely más médium munkatársai nem tudnak dolgozni a parlament területén:

 

akkor az derülne ki, hogy a magyar állampolgárok is ki vannak szolgáltatva a közintézmények döntéshozóinak,

 

és még a bírósághoz sem fordulhatnak a sérelmes döntések miatt.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás