+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. december 11. szerda, 10:51
A bíróság szerint se az Országgyűlés Hivatalát, se Kövér Lászlót nem lehet közigazgatási perben beperelni, így érdemi vizsgálat nélkül visszadobták a keresetünket. A poén az, hogy Kövérék érdemben védekeztek, tehát eszerint ők amúgy perelhetőnek gondolták magukat. A bíróság végzése ellen fellebezünk.

Gyorsan dolgozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság:

 

máris visszautasította azt a keresetünket, amit az Országgyűlés Hivatala és Kövér László házelnök ellen adtunk be november 11-én azon új házelnöki rendelkezések miatt, amelyek egy félreeső folyosóra, illetve egy elkordonozott karámba száműzik az újságírókat az Országgyűlésben,

 

ellehetetlenítve így az újságírók parlamenti munkáját.

 

Mit akarunk elérni a perben?

 

Miután az Országgyűlés sajtóirodája több engedélykérelmünket is elutasította, amelyekben azt kértük, hogy forgathassunk a korábban engedélyezett folyosókon, úgy döntöttünk, pert indítunk. A keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nem csak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

 

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk, azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.

 

Az ilyen, tágabban értelmezett közigazgatási cselekmények perelhetőségét pont a fideszes többség által elfogadott új közigazgatási perrendtartás tette egyébként lehetővé, amit most, a keresetünk beadása után gyorsan módosítottak is, hogy mégse legyen olyan könnyű állami szerveket a szabályzataik miatt perelni. Mivel azonban mi a keresetünket már a törvénymódosítás előtt beadtuk, az ügyünkre ez nem vonatkozik.

 

Ennek ellenére a régi, megengedő szabályok alapján is arra jutott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem perelhető közigazgatási perben.

 

A bíróság a hatalmi ágak szétválasztására hivatkozik

 

Szerdán egy visszautasító végzést kaptunk a bíróságtól, ami azt jelenti, hogy

 

érdemben nem is foglalkoztak az érveinkkel, hanem csak annyit állapítottak meg, hogy a házelnöki rendelkezések és az az alapján hozott sajtóirodai döntések miatt egyszerűen nem is lehet közigazgatási pert indítani.

 

Az indokolás szerint sem az Országgyűlés Hivatala, sem a házelnök nem közigazgatási szervek, hiszen a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján elkülönülnek a kormányzati irányítás, illetve ellenőrzés alatt működő közigazgatástól. Ezért a bíróság arra jutott, hogy az érintett házelnöki rendelkezés és az engedélykérésünk visszautasítása a sajtóiroda által nem támadható közigazgatási perben.

 

Kövérék bezzeg nem vitatták, hogy perelhetők lennének

 

A döntés annak fényében is érdekes, hogy

 

az alperesek a védekezésükben egyáltalán nem hozták fel érvként azt, hogy ők ne lennének közigazgatási perben perelhetők,

 

és nem is azt kérték a bíróságtól, hogy ennek megfelelően érdemi vizsgálat nélkül utasítsa vissza a keresetünket.

 

Ehelyett érdemben vitatták a keresetünket, és annak tartalmi elutasítását kérték. Szerintük a keresetünkben nem bizonyítottuk elég alaposan, hogy pontosan miként lehetetlenítik el a sajtó parlamenti munkáját az új szabályok, és meglepő módon arra is hivatkoztak, hogy ők, mármint az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem tartoznak a sajtó- és médiatörvények hatálya alá.

 

Mi és az olvasóink (akiknek joguk van a tájékozódáshoz ezen törvények alapján) viszont igen, de egyelőre nagyon messze vagyunk attól, hogy ezekről a tartalmi kérdésekről vitatkozzunk.

 

Mivel a bíróság közigazgatási jogvitát illető szűkítő értelmezésével nem értünk egyet, így

 

fellebbezni fogunk a Fővárosi Törvényszékhez a végzés ellen.

 

Itt most csak arról van szó, hogy a keresetünkről egyáltalán érdemben megkezdődjön a jogvita, tehát a törvényszék döntésén egyelőre nem az ügy végkimenetele múlik, hanem az, hogy elkezdődhet-e a tényleges közigazgatási per. A fejleményekről természetesen majd beszámolunk.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ciprus eddig vétózta a felségvizeire beúszkáló török hajók miatt a Lukasenka-rezsim elleni szankciókat. Kiderül, ki tudja-e engesztelni valamivel a többi 26 EU-tagállam.

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás