+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 11. hétfő, 15:36
Kövér László sem rendelkezhet akármiről, őt is köti az országgyűlési törvény: amely többek között kimondja, hogy a házelnöki rendelkezések sem zárhatják ki sem az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, sem a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok pontosan ezt teszik, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövér Lászlót is.

Az októberben elkezdődött őszi parlamenti ülésszak kezdete alkalmából Kövér László házelnök az eddigieknél is szigorúbb szabályokkal kedveskedett az újságíróknak, akik megpróbálnák végezni a munkájukat, és tájékoztatni az olvasókat a parlamenti munkáról, a parlamenti képviselők véleményéről. 

 

Már eddig is csak egy rövid folyosószakaszon lehetett kamerával és mikrofonnal megszólítani az elhaladó politikusokat, de legalább a többi folyosón kamera nélkül lehetett nyilatkozatot kérni, és nem volt tilos ezt hangfelvételként rögzíteni. Ehhez képest az új szabályok – a sajtótájékoztató esetén kívül – a kamerázást egy eldugott, sötét folyosóra száműzték, amely teljesen kívül esik az ülésterembe igyekvő politikusok útvonalán. Ezen kívül a forma kedvéért egy kis területet körbekordonoztak a kupolaterem sarkában, ahonnan legfeljebb odakiabálni lehet az elsiető képviselőknek, és messziről levideózni őket, ráadásul egy csomó, tágan megfogalmazott kifogás – például az emberi méltóságuk sértése, vagy a munkavégzésük akadályozása – mögé is bújhatnak azok a képviselők, akik, ha valami csoda folytán olyan helyre is tévedtek, ahol szabad felvételt készíteni, mégsem akarnak nehéz kérdésekre válaszolni. (A korlátozásokat részletesen ebben a cikkben szedtük össze.)

 

Az Azonnalin videóban is demonstráltuk nektek, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban:

 

 

De mit lehet tenni?

 

Az új, szigorított szabályokban is van egy kiskapu, ugyanis a parlament sajtóirodájától lehet külön engedélyt kérni az olyan helyeken való felvételkészítésre, ahol amúgy nem szabadna videózni. Tettünk egy próbát, és megírtuk a sajtóirodának a tapasztalatainkat, és azt, hogy az új szabályok miatt előállt helyzetben kollégáink nem tudják a munkájukat végezni (azaz a közvéleményt tájékoztatni a parlamenti döntéshozatal aktuális kérdéseiről, a képviselők véleményéről politikailag releváns ügyekben).

 

Mindez alapján nem sokat kértünk csak azt: hadd videózzunk ott, ahol eddig is lehetett, az eddigi – legfeljebb kb. 6-7 méter hosszú – sajtófolyosón, és hadd készítsünk hangfelvételt a parlamenti üléstermet övező folyosókon tett politikusi nyilatkozatokról.

 

A sajtóiroda mindkét kérésünket elutasította. Bővebb indokolást nem fűztek hozzá, pusztán azt írták, hogy csak az érvényben lévő szabályzat alapján biztosítanak sajtóbelépőt.

 

Nem maradt hát más lehetőség, mint a bírósághoz fordulás.

 

Az Országgyűlés Hivatalát és Kövér Lászlót is bepereltük

 

Az Azonnali az Országgyűlés Hivatala mint I. rendű alperes és Kövér László házelnök mint II. rendű alperes ellen is keresetet indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A perben Schiffer András ügyvéd (mellesleg volt LMP-s parlamenti képviselő) képvisel minket. A keresetben a sajtóirodának az engedélykérelmet elutasító döntéseit támadjuk, és az új házelnöki rendelkezést, ami alapján ezek az elutasító döntések születtek.

 

A házelnöki rendelkezés egyébként – bár általános jellegű szabály – nem minősül jogszabálynak, viszont ettől még meg kell felelnie a „gránitszilárd” alkotmánynak, amelyben szerencsére még mindig benne van a sajtószabadság, és persze a törvényi követelményeknek is. Mindenekelőtt az Országgyűlésről szóló törvény előírásainak, amely egyrészt ugyan lehetővé teszi a házelnöknek, hogy rendelkezésben meghatározza az Országgyűlés épületébe belépés és az ott tartózkodás rendjét, de azt is kimondja, hogy „a házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná”.

 

Márpedig Kövér új szabályzata pontosan ezt teszi: gyakorlatilag kizárja a szabad tájékoztatás feltételeit.

 

Ráadásul a médiaszolgáltatókat – ha maguktól netán nem törekednének erre – a médiatörvény kifejezetten kötelezi is arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. Ennek a követelménynek nagyjából lehetetlen megfelelni, ha egy, az ülésteremtől távol eső kietlen folyosóra száműzik az embert.

 

De hogy ne csak magunkat sirassuk: nektek, olvasóknak is jogotok van a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz, ami szintén sérül, ha az újságírókat ellehetetlenítik abban, hogy a parlamenti képviselőket a munkahelyükön közügyekben kérdezzék.

 

Mivel a demokratikus közvélemény kialakulásának első számú feltétele a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés munkájának nyomon követése, médiaszolgáltatások útján való ellenőrzése, így az új házelnöki rendelkezés és az az alapján kiadott egyedi döntések az Alaptörvényt, a médiatörvényt és az országgyűlési törvényt is sértik – érvelünk a keresetben, amit hétfőn adtunk be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

 

A per fejleményeiről természetesen folyamatosan beszámolunk majd az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás