+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 11. hétfő, 15:36
Kövér László sem rendelkezhet akármiről, őt is köti az országgyűlési törvény: amely többek között kimondja, hogy a házelnöki rendelkezések sem zárhatják ki sem az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, sem a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok pontosan ezt teszik, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövér Lászlót is.

Az októberben elkezdődött őszi parlamenti ülésszak kezdete alkalmából Kövér László házelnök az eddigieknél is szigorúbb szabályokkal kedveskedett az újságíróknak, akik megpróbálnák végezni a munkájukat, és tájékoztatni az olvasókat a parlamenti munkáról, a parlamenti képviselők véleményéről. 

 

Már eddig is csak egy rövid folyosószakaszon lehetett kamerával és mikrofonnal megszólítani az elhaladó politikusokat, de legalább a többi folyosón kamera nélkül lehetett nyilatkozatot kérni, és nem volt tilos ezt hangfelvételként rögzíteni. Ehhez képest az új szabályok – a sajtótájékoztató esetén kívül – a kamerázást egy eldugott, sötét folyosóra száműzték, amely teljesen kívül esik az ülésterembe igyekvő politikusok útvonalán. Ezen kívül a forma kedvéért egy kis területet körbekordonoztak a kupolaterem sarkában, ahonnan legfeljebb odakiabálni lehet az elsiető képviselőknek, és messziről levideózni őket, ráadásul egy csomó, tágan megfogalmazott kifogás – például az emberi méltóságuk sértése, vagy a munkavégzésük akadályozása – mögé is bújhatnak azok a képviselők, akik, ha valami csoda folytán olyan helyre is tévedtek, ahol szabad felvételt készíteni, mégsem akarnak nehéz kérdésekre válaszolni. (A korlátozásokat részletesen ebben a cikkben szedtük össze.)

 

Az Azonnalin videóban is demonstráltuk nektek, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban:

 

 

De mit lehet tenni?

 

Az új, szigorított szabályokban is van egy kiskapu, ugyanis a parlament sajtóirodájától lehet külön engedélyt kérni az olyan helyeken való felvételkészítésre, ahol amúgy nem szabadna videózni. Tettünk egy próbát, és megírtuk a sajtóirodának a tapasztalatainkat, és azt, hogy az új szabályok miatt előállt helyzetben kollégáink nem tudják a munkájukat végezni (azaz a közvéleményt tájékoztatni a parlamenti döntéshozatal aktuális kérdéseiről, a képviselők véleményéről politikailag releváns ügyekben).

 

Mindez alapján nem sokat kértünk csak azt: hadd videózzunk ott, ahol eddig is lehetett, az eddigi – legfeljebb kb. 6-7 méter hosszú – sajtófolyosón, és hadd készítsünk hangfelvételt a parlamenti üléstermet övező folyosókon tett politikusi nyilatkozatokról.

 

A sajtóiroda mindkét kérésünket elutasította. Bővebb indokolást nem fűztek hozzá, pusztán azt írták, hogy csak az érvényben lévő szabályzat alapján biztosítanak sajtóbelépőt.

 

Nem maradt hát más lehetőség, mint a bírósághoz fordulás.

 

Az Országgyűlés Hivatalát és Kövér Lászlót is bepereltük

 

Az Azonnali az Országgyűlés Hivatala mint I. rendű alperes és Kövér László házelnök mint II. rendű alperes ellen is keresetet indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A perben Schiffer András ügyvéd (mellesleg volt LMP-s parlamenti képviselő) képvisel minket. A keresetben a sajtóirodának az engedélykérelmet elutasító döntéseit támadjuk, és az új házelnöki rendelkezést, ami alapján ezek az elutasító döntések születtek.

 

A házelnöki rendelkezés egyébként – bár általános jellegű szabály – nem minősül jogszabálynak, viszont ettől még meg kell felelnie a „gránitszilárd” alkotmánynak, amelyben szerencsére még mindig benne van a sajtószabadság, és persze a törvényi követelményeknek is. Mindenekelőtt az Országgyűlésről szóló törvény előírásainak, amely egyrészt ugyan lehetővé teszi a házelnöknek, hogy rendelkezésben meghatározza az Országgyűlés épületébe belépés és az ott tartózkodás rendjét, de azt is kimondja, hogy „a házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná”.

 

Márpedig Kövér új szabályzata pontosan ezt teszi: gyakorlatilag kizárja a szabad tájékoztatás feltételeit.

 

Ráadásul a médiaszolgáltatókat – ha maguktól netán nem törekednének erre – a médiatörvény kifejezetten kötelezi is arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. Ennek a követelménynek nagyjából lehetetlen megfelelni, ha egy, az ülésteremtől távol eső kietlen folyosóra száműzik az embert.

 

De hogy ne csak magunkat sirassuk: nektek, olvasóknak is jogotok van a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz, ami szintén sérül, ha az újságírókat ellehetetlenítik abban, hogy a parlamenti képviselőket a munkahelyükön közügyekben kérdezzék.

 

Mivel a demokratikus közvélemény kialakulásának első számú feltétele a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés munkájának nyomon követése, médiaszolgáltatások útján való ellenőrzése, így az új házelnöki rendelkezés és az az alapján kiadott egyedi döntések az Alaptörvényt, a médiatörvényt és az országgyűlési törvényt is sértik – érvelünk a keresetben, amit hétfőn adtunk be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

 

A per fejleményeiről természetesen folyamatosan beszámolunk majd az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás