+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 23. hétfő, 13:18
Temesváron hirdette meg nemrég Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Sorozatunk ötödik részében Victor Neumann temesvári történész-politológus válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel.” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt, most a bukaresti politológus Claudiu D. Tufișt kérdeztük, most pedig Victor Neumann, az Academia Europaea tagja, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Bánság és Temesvár történelméről fontos könyvet író történészprofesszora válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Nehéz elképzelni Közép-Európát anélkül, hogy megújítanánk a társadalmi-politikai szótárunkat és az elképzeléseinket. Mindaddig, amíg a diktatúrákhoz és a huszadik század tragédiáihoz hozzájáruló régi identitást őrizzük, lehetetlen elképzelni egy új Közép-Európát. Emellett amíg a neo-törzsiségen alapuló nemzetkoncepció mindenütt jelen van az európai nemzetek közti politikai párbeszédben, de főleg abban a térben, amiről most beszélünk, szerintem a múlt és a jövő észszerű és kritikai értelmezése fog csorbát szenvedni.

 

A távolabbi múltban létezett egy, a felvilágosodás eszméi alapján elképzelt és meghirdetett, olvasztótégely-szerű Közép-Európa. Pontosabban a jozefinista (II. József Habsburg-uralkodó által megálmodott) eszmékről beszélek, melyeknek köszönhetően elindultak a modernizáló reformok a régióban. Sajnos viszont mára ezek teljesen elvesztek a Herder és Fichte által kialakított (Johann Gottfried Herder költő és Johann Gottlieb Fichte filozófus, német nacionalista gondolkodók – a szerk.) romantikus eszmék, valamint a kultúrnemzet kárára – azaz az identitás-ideológiák korlátai a régiót mélységesen megosztották a történelem, nyelv, folklór és vallás alapján.

 

Úgy tűnik, Orbán beszédében azt vázolta fel, hogy a közép-európai régióknak és államoknak olyan egységet kell létrehozniuk, amely egy jövőbeli gazdasági és politikai hatalom felépítésével fel tudná venni a versenyt Nyugat-Európával. Európa, különösen az Európai Unió valóban válságban van, de

 

a megoldás a kelet, nyugat, észak és dél közötti hidak felismerésében és felépítésében van, és biztosan nem a földrajzi, gazdasági, kulturális és vallási szegregációban.

 

Egy felelősségteljes politikus nem szítaná azokat a populista-nacionalista eszméket, amelyek pont a régi kisebb- vagy felsőbbrendűségi komplexusokat hívják életre.

 

A magyar miniszterelnök Temesváron tartotta a beszédét, egy olyan városban, ahol mindazok, akik 1989 decemberében maguk is részt vettek az antikommunista felkelésben, maguk is megértették és értelmet adtak a multikulturális előzékenységnek. Amellett, hogy szolidárisaknak kell lennünk a Tőkés László által szervezett tüntetésekkel, ki kell jelentenünk, hogy a város és a bánsági régió a régi Közép-Európa-koncepció képviselője: mindez jelen van a kozmopolita és ökomenikus nézetekben, a demográfiában, a tudományos és technológiai kísérletekben és a civil szervezetekben is.

 

Ezek ugyanis a Bánságban túlélték a dualizmus felbomlását, a két világháború közti Romániát, az itt született és itt felnövő bánságiakat, különösen a temesváriakat – még a kommunista évek alatt is – büszkévé tették. Büszkék lehettek a békés együttélésre és a különböző nyelvű, kultúrájú és vallású emberek közti kapcsolatok ápolására. A fentebb is említett tényezők tehát annak ellenére maradtak fönn, hogy azokat két totalitárius rezsim, a fasizmus és a kommunizmus is próbálta elutasítani vagy brutálisan háttérbe szorítani – mindez érvényt szerzett a régi Közép-Európa-koncepciónak is. Ennek ugyanis semmi köze Trianonhoz vagy a szélsőségek évszázadának politikájához.

 

Az elismert politológus, Bibó István is úgy vélte, hogy a Bánság Közép-Európa egyik legsikeresebb kísérlete volt az első világháború előtt.

 

Szerintem igaza volt, főleg akkor, ha megnézzük, hogy a Bánság sokszor önigazgatással bíró, többnyelvű, ökomenikus és kozmopolita régió volt: egy olyan régió, ahol hosszú időn át – és még azon túl is – a békés egymás mellett élés modellje volt (továbbiak a szerző könyvében: The Banat of Timișoara. A European Melting Pot. Victor Neumann, London, 2019.). Ugyanez viszont már Erdélyről nem mondható el: ez egy olyan régió, amelyen a középkorban a nemesek és a különböző vallási csoportok civakodtak, majd a XIX. és XX. századokban az etnonacionalista közösségek, a politika, valamint az államok a történelmet, a filológiát és az eredetüket hozták fel legfőbb érvként.

 

A BÁNSÁG (BANAT) ÉS ERDÉLY (SIEBENBÜRGEN) ELHELYEZKEDÉSE A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN. A BÁNSÁG TERÜLETÉN MA HÁROM ORSZÁG OSZTOZIK.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Jó lenne, ha a román-magyar kapcsolatok szélesednének és erősödnének, erre pedig van is esély, amennyiben a közös tudást a nyelveken, irodalmon, történetíráson, keresztül ápoljuk. Létrehozhatunk továbbá olyan közös projekteket, amelyekben a két állam intézményei, valamint az onnan származó emberek részt vehetnek, és amelyek a román és a magyar társadalom alakítására, az Európai Unióba való integrációjára irányulnak.

 

Ami szerintem fontos a jelenlegi és eljövendő generációk szempontjából, hogy – a közelmúlt politikai és közigazgatási tapasztalatait figyelembe véve – Európának közös alapra és közös célokra, nem pedig szegregatív regionalizmusra van szüksége. Ezért is hangsúlyoznám, hogy a mai politikát inkább az elmúlt évszázadok imperialistái által felépített Közép-Európa inspirálhatná, mintsem a XX. század etnonacionalista Mitteleuropa-ja, ahol a második világháború alatt a kontinens legnagyobb mészárlásai történtek.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Az volna az ideális, ha az új Közép-Európa magában foglalná az európai eszmét is. Miért?

 

Mert Közép-Európa lényegében a nyugati társadalmak és kultúrák befolyásának terméke.

 

Európának új paradigmára van szüksége. Ha meghaladjuk az etnikumon alapuló identitáspolitikai gondolkodást, a kultúrnemzetet, jobban át tudjuk majd érezni és meg tudjuk majd oldani a kontinens közös gondjait, hiszen ezzel részeseivé válunk az emberiség előtt álló problémák megoldásának is. Egy belső és külső európai politika ugyanis fontosabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi politika.

 

Ami pedig Romániát illeti, az ország földrajzilag, spirituálisan és kulturálisan is az interferenciák országa: a katolikus Európa, az ortodox Bizánc, az Iszlám, a kelet és a nyugat metszéspontja. Mindezen hatások igen erősek voltak az idők folyamán. Azok pedig, akik ismerik a mai Erdélyt, akik éltek vagy most élnek a városaiban és falvaiban, nagyon is jól tudják, hogy a régió hagyományai és közép-európai értékei gyakran keveredtek a délkelet-európai hatásokkal az elmúlt évszázadban.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Ha a béke a lényeg, akkor Orbán úr ne korlátozza magát csupán Erdélyre, hanem egész Romániát vegye figyelembe. Ami a magyar-román kapcsolatokat illeti,

 

a magyar politikusoknak nemcsak az Erdélyben, a Körösvidéken, Szatmárban és a Bánságban élő magyar közösségeket, hanem a teljes román társadalmat figyelembe kéne venniük.

 

Másrészt, az euro-regionális és európai perspektívákat kell előtérbe helyezni annak érdekében, hogy mindkét állam politikai gondolkodása megegyezzen egy államok fölötti nézőpontban. Végül pedig a két ország közösségei számára egy olyan oktatási programot kéne létrehozni, amely meghaladja a mélyen gyökerező, etnikai sztereotípiákat. Csak ezután tudnánk nyíltan, valós érveket használva párbeszédet folytatni.

 

Mindaddig pedig Orbán miniszterelnök temesvári beszéde egy meglehetősen konzervatív beszéd marad, mely megkérdőjelezi az Európai Unió szerepét a létezésünkben, valamint annak az esélyét is, hogy egy olyan politikai gondolkodást hozzunk létre, amely egységben áll a jelenlegi törekvéseinkkel. Számos háború és milliónyi ártatlan áldozat halála után végre békében élünk, ezért nem valami bölcs annak a politikai retorikának az életre hívása, amely az államok fölötti Európa fogalmát hagyja figyelmen kívül.

 

A sorozat többi részét itt lehet végigolvasni.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás