+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 23. hétfő, 13:18
Temesváron hirdette meg nemrég Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Sorozatunk ötödik részében Victor Neumann temesvári történész-politológus válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel.” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt, most a bukaresti politológus Claudiu D. Tufișt kérdeztük, most pedig Victor Neumann, az Academia Europaea tagja, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Bánság és Temesvár történelméről fontos könyvet író történészprofesszora válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Nehéz elképzelni Közép-Európát anélkül, hogy megújítanánk a társadalmi-politikai szótárunkat és az elképzeléseinket. Mindaddig, amíg a diktatúrákhoz és a huszadik század tragédiáihoz hozzájáruló régi identitást őrizzük, lehetetlen elképzelni egy új Közép-Európát. Emellett amíg a neo-törzsiségen alapuló nemzetkoncepció mindenütt jelen van az európai nemzetek közti politikai párbeszédben, de főleg abban a térben, amiről most beszélünk, szerintem a múlt és a jövő észszerű és kritikai értelmezése fog csorbát szenvedni.

 

A távolabbi múltban létezett egy, a felvilágosodás eszméi alapján elképzelt és meghirdetett, olvasztótégely-szerű Közép-Európa. Pontosabban a jozefinista (II. József Habsburg-uralkodó által megálmodott) eszmékről beszélek, melyeknek köszönhetően elindultak a modernizáló reformok a régióban. Sajnos viszont mára ezek teljesen elvesztek a Herder és Fichte által kialakított (Johann Gottfried Herder költő és Johann Gottlieb Fichte filozófus, német nacionalista gondolkodók – a szerk.) romantikus eszmék, valamint a kultúrnemzet kárára – azaz az identitás-ideológiák korlátai a régiót mélységesen megosztották a történelem, nyelv, folklór és vallás alapján.

 

Úgy tűnik, Orbán beszédében azt vázolta fel, hogy a közép-európai régióknak és államoknak olyan egységet kell létrehozniuk, amely egy jövőbeli gazdasági és politikai hatalom felépítésével fel tudná venni a versenyt Nyugat-Európával. Európa, különösen az Európai Unió valóban válságban van, de

 

a megoldás a kelet, nyugat, észak és dél közötti hidak felismerésében és felépítésében van, és biztosan nem a földrajzi, gazdasági, kulturális és vallási szegregációban.

 

Egy felelősségteljes politikus nem szítaná azokat a populista-nacionalista eszméket, amelyek pont a régi kisebb- vagy felsőbbrendűségi komplexusokat hívják életre.

 

A magyar miniszterelnök Temesváron tartotta a beszédét, egy olyan városban, ahol mindazok, akik 1989 decemberében maguk is részt vettek az antikommunista felkelésben, maguk is megértették és értelmet adtak a multikulturális előzékenységnek. Amellett, hogy szolidárisaknak kell lennünk a Tőkés László által szervezett tüntetésekkel, ki kell jelentenünk, hogy a város és a bánsági régió a régi Közép-Európa-koncepció képviselője: mindez jelen van a kozmopolita és ökomenikus nézetekben, a demográfiában, a tudományos és technológiai kísérletekben és a civil szervezetekben is.

 

Ezek ugyanis a Bánságban túlélték a dualizmus felbomlását, a két világháború közti Romániát, az itt született és itt felnövő bánságiakat, különösen a temesváriakat – még a kommunista évek alatt is – büszkévé tették. Büszkék lehettek a békés együttélésre és a különböző nyelvű, kultúrájú és vallású emberek közti kapcsolatok ápolására. A fentebb is említett tényezők tehát annak ellenére maradtak fönn, hogy azokat két totalitárius rezsim, a fasizmus és a kommunizmus is próbálta elutasítani vagy brutálisan háttérbe szorítani – mindez érvényt szerzett a régi Közép-Európa-koncepciónak is. Ennek ugyanis semmi köze Trianonhoz vagy a szélsőségek évszázadának politikájához.

 

Az elismert politológus, Bibó István is úgy vélte, hogy a Bánság Közép-Európa egyik legsikeresebb kísérlete volt az első világháború előtt.

 

Szerintem igaza volt, főleg akkor, ha megnézzük, hogy a Bánság sokszor önigazgatással bíró, többnyelvű, ökomenikus és kozmopolita régió volt: egy olyan régió, ahol hosszú időn át – és még azon túl is – a békés egymás mellett élés modellje volt (továbbiak a szerző könyvében: The Banat of Timișoara. A European Melting Pot. Victor Neumann, London, 2019.). Ugyanez viszont már Erdélyről nem mondható el: ez egy olyan régió, amelyen a középkorban a nemesek és a különböző vallási csoportok civakodtak, majd a XIX. és XX. századokban az etnonacionalista közösségek, a politika, valamint az államok a történelmet, a filológiát és az eredetüket hozták fel legfőbb érvként.

 

A BÁNSÁG (BANAT) ÉS ERDÉLY (SIEBENBÜRGEN) ELHELYEZKEDÉSE A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN. A BÁNSÁG TERÜLETÉN MA HÁROM ORSZÁG OSZTOZIK.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Jó lenne, ha a román-magyar kapcsolatok szélesednének és erősödnének, erre pedig van is esély, amennyiben a közös tudást a nyelveken, irodalmon, történetíráson, keresztül ápoljuk. Létrehozhatunk továbbá olyan közös projekteket, amelyekben a két állam intézményei, valamint az onnan származó emberek részt vehetnek, és amelyek a román és a magyar társadalom alakítására, az Európai Unióba való integrációjára irányulnak.

 

Ami szerintem fontos a jelenlegi és eljövendő generációk szempontjából, hogy – a közelmúlt politikai és közigazgatási tapasztalatait figyelembe véve – Európának közös alapra és közös célokra, nem pedig szegregatív regionalizmusra van szüksége. Ezért is hangsúlyoznám, hogy a mai politikát inkább az elmúlt évszázadok imperialistái által felépített Közép-Európa inspirálhatná, mintsem a XX. század etnonacionalista Mitteleuropa-ja, ahol a második világháború alatt a kontinens legnagyobb mészárlásai történtek.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Az volna az ideális, ha az új Közép-Európa magában foglalná az európai eszmét is. Miért?

 

Mert Közép-Európa lényegében a nyugati társadalmak és kultúrák befolyásának terméke.

 

Európának új paradigmára van szüksége. Ha meghaladjuk az etnikumon alapuló identitáspolitikai gondolkodást, a kultúrnemzetet, jobban át tudjuk majd érezni és meg tudjuk majd oldani a kontinens közös gondjait, hiszen ezzel részeseivé válunk az emberiség előtt álló problémák megoldásának is. Egy belső és külső európai politika ugyanis fontosabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi politika.

 

Ami pedig Romániát illeti, az ország földrajzilag, spirituálisan és kulturálisan is az interferenciák országa: a katolikus Európa, az ortodox Bizánc, az Iszlám, a kelet és a nyugat metszéspontja. Mindezen hatások igen erősek voltak az idők folyamán. Azok pedig, akik ismerik a mai Erdélyt, akik éltek vagy most élnek a városaiban és falvaiban, nagyon is jól tudják, hogy a régió hagyományai és közép-európai értékei gyakran keveredtek a délkelet-európai hatásokkal az elmúlt évszázadban.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Ha a béke a lényeg, akkor Orbán úr ne korlátozza magát csupán Erdélyre, hanem egész Romániát vegye figyelembe. Ami a magyar-román kapcsolatokat illeti,

 

a magyar politikusoknak nemcsak az Erdélyben, a Körösvidéken, Szatmárban és a Bánságban élő magyar közösségeket, hanem a teljes román társadalmat figyelembe kéne venniük.

 

Másrészt, az euro-regionális és európai perspektívákat kell előtérbe helyezni annak érdekében, hogy mindkét állam politikai gondolkodása megegyezzen egy államok fölötti nézőpontban. Végül pedig a két ország közösségei számára egy olyan oktatási programot kéne létrehozni, amely meghaladja a mélyen gyökerező, etnikai sztereotípiákat. Csak ezután tudnánk nyíltan, valós érveket használva párbeszédet folytatni.

 

Mindaddig pedig Orbán miniszterelnök temesvári beszéde egy meglehetősen konzervatív beszéd marad, mely megkérdőjelezi az Európai Unió szerepét a létezésünkben, valamint annak az esélyét is, hogy egy olyan politikai gondolkodást hozzunk létre, amely egységben áll a jelenlegi törekvéseinkkel. Számos háború és milliónyi ártatlan áldozat halála után végre békében élünk, ezért nem valami bölcs annak a politikai retorikának az életre hívása, amely az államok fölötti Európa fogalmát hagyja figyelmen kívül.

 

A sorozat többi részét itt lehet végigolvasni.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás