+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 20. péntek, 07:35
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk negyedik részében Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt kérdeztük, most pedig Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol nekünk.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Nem hiszem, hogy Orbán miniszterelnöknek volt valami konkrét terve, mikor a közép-európai régióban való lehetséges együttműködésről beszélt. A beszéd ezen része inkább tűnt egy „mi lenne ha?”; „nem lenne csodálatos, ha?”-típusú felvetésnek. A V4-nek hosszú története van, és nem hiszem, hogy ezt ki lehet terjeszteni addig a pontig, hogy annak Románia is a tagjává váljon.

 

Abban sem vagyok biztos, hogy Románia egyáltalán érdekelt lenne a csatlakozásban. A román külpolitika két fő csapásirányát ugyanis az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való partnerség adja. A V4-gyel való egyeztetések nem túl gyakoriak, és nem emlékszem rá, hogy Románia valaha is felvetette volna a csatlakozás szándékát.

 

Kiemelném továbbá, hogy

 

Orbán beszédének van egy szarkasztikus olvasata is. Mikor azt mondja, hogy olyan Közép-Európát szeretne, ahol „városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze”,

 

lehetetlen nem emlékezni arra, hogy Románia az egyik legfejletlenebb ország az EU-n belül autópályák és vasutak tekintetében, ez pedig Románia népessége számára az állandó elégedetlenség forrása.

 

Meg kell még jegyezni, hogy míg Magyarország és Lengyelország viszonya az EU-val az elmúlt években problémás volt, addig a jelenlegi román kormány a demokrácia erőteljes támogatójaként mutatkozik, és a demokratikus elköteleződése miatt az EU-n belül éljenzik is. Ebben a helyzetben nehéz látni, hogy milyen előnyei származnának Romániának a V4-csatlakozásból. Szóval nem gondolom, hogy egy új szövetségi formát kéne találnunk. Másrészt viszont vannak arra utaló jelek, hogy Románia sokkal inkább érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben (TSI).

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Úgy gondolom, a regionális együttműködés fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, hogy erős kétoldalú kapcsolatokat építsünk ki a szomszédainkkal. Ezeket viszont az EU kontextusában kell értelmezni. Jelenleg Magyarország aggasztó jeleket mutat a külvilágnak a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettség tekintetében: az illiberalizmus felé való elmozdulását számos felmérés is kimutatta már. Ott van például a Global State of Democracy Index felmérése, amely 2010 óta számos tekintetben visszaesést mutatott ki a magyar demokrácia szempontjából.

 

Mindenesetre 2020 fontos év lesz Magyarország számára, én arra számítok, hogy a Trianon-évfordulón növekedni fog azon üzenetek száma, amelyet a romániai tisztségviselők esetlegesen negatívan értelmezhetnek. Ugyanakkor a jövő év választási év lesz Romániában, ezek pedig általában visszahozzák a közéleti napirendre a román-magyar kapcsolatok ügyét. Ebben a kontextusban

 

nem hiszem, hogy 2020-ban fejlődni fog a két ország közötti politikai együttműködés.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Nehéz Romániát egyértelműen besorolni egy csoportba, mivel földrajzi és kulturális alapon is lehet szemlélni. Földrajzilag Romániát a legtöbbször Kelet-Európához sorolják, habár vannak olyan érvek is, hogy az ország egyes részei, kifejezetten a déli része a Balkánhoz, másik részei, főleg Erdély pedig Közép-Európához tartozik. Összességében viszont a legtöbb román valószínűleg kelet-európaiként határozná meg magát. Románia három fő hatás, az osztrák-magyar, az orosz és a török hatás középpontjában helyezkedik el.

 

Ez a történelmi helyzet megnehezíti, hogy Románia keleti és déli részeiről úgy gondolkodjunk, hogy azok kulturálisan egyeznek az osztrák-magyar hagyományokkal és kultúrával.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Valóban nem egyértelmű Orbán úr beszéde alapján, hogy csak Erdélyre vagy egész Romániára gondolt. Tudjuk, hogy Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Erdélynek az ott élő etnikai magyarok száma miatt. Magyarország pedig az érdekeinek megfelelően cselekszik a régióban. Példának ott áll a magyar kormány Székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházások elnevezésű pályázatsorozata, amely kezdeti szakaszaiban meglehetősen sikeresnek bizonyult, de mióta az új román kormány hivatalba lépett, problémássá vált.

 

Szóval az olyan helyzetek, mint például a fentebb általam is említett példa, azt mutatják, hogy

 

ha Orbán miniszterelnök csupán Erdélyről, és nem egész Romániáról szólt a beszédében, akkor hibát követett el.

 

Mind a Románia és Magyarország közti, mind az országban élő románok és magyarok közti viszony javult az EU-csatlakozás óta, de annyira azért nem, hogy Magyarország úgy érvényesítse az érdekeit Erdélyben, hogy azért ne kapjon utólagos kritikát Románia részéről. Figyelembe véve, hogy Orbán úr milyen tapasztalt politikus, úgy gondolom, hogy Románia egészére gondolt.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás