Nem hiszem, hogy 2020-ban fog fejlődni a román-magyar együttműködés

Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk negyedik részében Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: eddig az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, a szociológus Vladimir Ionașt és a televíziós újságíró Lucian Mîndruțăt kérdeztük, most pedig Claudiu D. Tufiș, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának docense válaszol nekünk.

+ + +

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

Nem hiszem, hogy Orbán miniszterelnöknek volt valami konkrét terve, mikor a közép-európai régióban való lehetséges együttműködésről beszélt. A beszéd ezen része inkább tűnt egy „mi lenne ha?”; „nem lenne csodálatos, ha?”-típusú felvetésnek. A V4-nek hosszú története van, és nem hiszem, hogy ezt ki lehet terjeszteni addig a pontig, hogy annak Románia is a tagjává váljon.

Abban sem vagyok biztos, hogy Románia egyáltalán érdekelt lenne a csatlakozásban. A román külpolitika két fő csapásirányát ugyanis az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való partnerség adja. A V4-gyel való egyeztetések nem túl gyakoriak, és nem emlékszem rá, hogy Románia valaha is felvetette volna a csatlakozás szándékát.

Kiemelném továbbá, hogy

lehetetlen nem emlékezni arra, hogy Románia az egyik legfejletlenebb ország az EU-n belül autópályák és vasutak tekintetében, ez pedig Románia népessége számára az állandó elégedetlenség forrása.

Meg kell még jegyezni, hogy míg Magyarország és Lengyelország viszonya az EU-val az elmúlt években problémás volt, addig a jelenlegi román kormány a demokrácia erőteljes támogatójaként mutatkozik, és a demokratikus elköteleződése miatt az EU-n belül éljenzik is. Ebben a helyzetben nehéz látni, hogy milyen előnyei származnának Romániának a V4-csatlakozásból. Szóval nem gondolom, hogy egy új szövetségi formát kéne találnunk. Másrészt viszont vannak arra utaló jelek, hogy Románia sokkal inkább érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben (TSI).

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

Úgy gondolom, a regionális együttműködés fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, hogy erős kétoldalú kapcsolatokat építsünk ki a szomszédainkkal. Ezeket viszont az EU kontextusában kell értelmezni. Jelenleg Magyarország aggasztó jeleket mutat a külvilágnak a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettség tekintetében: az illiberalizmus felé való elmozdulását számos felmérés is kimutatta már. Ott van például a Global State of Democracy Index felmérése, amely 2010 óta számos tekintetben visszaesést mutatott ki a magyar demokrácia szempontjából.

Mindenesetre 2020 fontos év lesz Magyarország számára, én arra számítok, hogy a Trianon-évfordulón növekedni fog azon üzenetek száma, amelyet a romániai tisztségviselők esetlegesen negatívan értelmezhetnek. Ugyanakkor a jövő év választási év lesz Romániában, ezek pedig általában visszahozzák a közéleti napirendre a román-magyar kapcsolatok ügyét. Ebben a kontextusban

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

Nehéz Romániát egyértelműen besorolni egy csoportba, mivel földrajzi és kulturális alapon is lehet szemlélni. Földrajzilag Romániát a legtöbbször Kelet-Európához sorolják, habár vannak olyan érvek is, hogy az ország egyes részei, kifejezetten a déli része a Balkánhoz, másik részei, főleg Erdély pedig Közép-Európához tartozik. Összességében viszont a legtöbb román valószínűleg kelet-európaiként határozná meg magát. Románia három fő hatás, az osztrák-magyar, az orosz és a török hatás középpontjában helyezkedik el.

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

Valóban nem egyértelmű Orbán úr beszéde alapján, hogy csak Erdélyre vagy egész Romániára gondolt. Tudjuk, hogy Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Erdélynek az ott élő etnikai magyarok száma miatt. Magyarország pedig az érdekeinek megfelelően cselekszik a régióban. Példának ott áll a magyar kormány Székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházások elnevezésű pályázatsorozata, amely kezdeti szakaszaiban meglehetősen sikeresnek bizonyult, de mióta az új román kormány hivatalba lépett, problémássá vált.

Szóval az olyan helyzetek, mint például a fentebb általam is említett példa, azt mutatják, hogy

Mind a Románia és Magyarország közti, mind az országban élő románok és magyarok közti viszony javult az EU-csatlakozás óta, de annyira azért nem, hogy Magyarország úgy érvényesítse az érdekeit Erdélyben, hogy azért ne kapjon utólagos kritikát Románia részéről. Figyelembe véve, hogy Orbán úr milyen tapasztalt politikus, úgy gondolom, hogy Románia egészére gondolt.

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali