+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 16. hétfő, 13:35
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk első részében a szász politológus-aktivista Hans Hedrich válaszol.

A hétvégén Orbán Viktor az 1989-es temesvári forradalom évfordulóján egy új Közép-Európa építéséről beszélt Temesváron. „Vannak-e, lehetnek-e a magyar és a román népnek közös céljai?” – tette fel a kérdést Orbán, aki meg is válaszolta ezt, mondván: nagyszerű esélyt lát erre.

 

„Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel”

 

– folytatta. „Egy olyan Közép-Európát, amely nem csak beszállítója a a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is, ahol a városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze. Ahol mindenkinek van munkája. Ahová visszatérnek a munkásaink, és ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal. Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás.”

 

Nem ez az első alkalom, hogy a miniszterelnök Közép-Európa felemelkedéséről beszél: március 15-én Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő társaságában értekezett a közép-európai reneszánszról az ünnepi beszédében. Most azonban nem a V4-es lengyel jó barátok, hanem a románok felé tette ezt a gesztust, így az Azonnali megkeresett több romániai értelmiségit és véleményformálót, hogy megtudjuk: szerintük miben állhat az Orbán által vizionált közép-európai felemelkedés. Elsőként Hans Hedrich erdélyi szász politológus, aktivista, a Neuer Weg környezetvédő egyesület alelnöke válaszolt.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Az igazi közép-európai(ság)ot egy, a térség államai, régiói és népessége közti őszinte kommunikáción és együttműködésen alapuló viszonyként képzelem el. Ehhez viszont jobban érvényt kell szereznünk a már meglévő, nagyszámú szerződéseknek, szövetségeknek, és nem aláásni őket, mint ahogy azt Románia és Ukrajna, valamint részben Szerbia és Szlovákia teszi Magyarország és a magyar őshonos népességek ellen – utóbbiak az államhatárok száz évvel ezelőtti, gyarmati stílusú és geopolitikai alapú átrajzolásával kerültek az említett országokba. Sajnos viszont 

 

a precíz, 1918-20-as geopolitika logikájából az következik, hogy Közép-Európa megosztott maradjon, és a saját kárukra egy nacionalista versengés alakuljon ki a népek között.

 

Mindez pedig a nyugati, Európát és a történelmi narratívát domináló ex- és neokolonialista hatalmaknak kedvez. Ezért Magyarországnak gyengének, kicsinek, bekerítettnek és sebezhetőnek „kell” maradnia, akit „veszélyesnek” és gonosznak tekintenek: mindez az együttműködés és bizalom alacsony szintjét jelenti a régióban, elég csak a román-magyar és ukrán-magyar együtt nem működésre nézni.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Ahogyan fentebb is fogalmaztam, a nemzetközi egyezmények, többek között a román-magyar kétoldalú megállapodások gyakorlatba helyezése már réges-régen megerősíthette volna a két ország közti együttműködést. Igen, üdvözlöm az ötletet, de a gyakorlatot még annál is inkább! Persze a 2018-2020-as időszak a jól ismert okok miatt nem ideális erre a célra, másrészt viszont a nacionalista, magyarellenes romániai propaganda hitelessége erőteljes eróziónak indult az utóbbi időben. Erre csak ráerősítenek az etnikumokon átívelő regionális identitások, valamint Erdély, a Bánság és Moldova közös érdekei: ők mind megkérdőjelezik Bukarest kleptocentralista hegemóniáját. Ezért a geopolitikai tényezők ellenére

 

Közép-Európa kezd feléledni Erdélyben. Viszont nem, Erdélyben senkire nincs szükségünk, aki kívülről mentene meg minket, vagy adná vissza az európaiságunkat.

 

Még ha ezzel nem is vagyunk tisztában, „Európa vagyunk Európában”, ezért sok munka áll előttünk ahhoz, hogy érett közösségekké váljunk valóságközpontú, többrétegű identitásokkal.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Románia tranzitzónát képez Közép- és (Dél)kelet-Európa között, ami megmagyarázza a komplexitását és a bonyolult geopolitikai döntéseit – valamint a szépségét és a különleges sármját is! De ha javasolhatok valamit Orbán úrnak megfigyelői álláspontból:

 

Kedves Orbán Viktor úr, szerintem, egy korábbi rajongója szerint,

 

ha ön nem feszegetné a demokrácia és a politikai tisztességesség határait, nem húzna ujjat EU-val, a médiával, a civil szervezetekkel, az egyetemekkel stb., akkor sokkal hitelesebb és megbízhatóbb közép-európai vezető lenne,

 

több jót tehetne Európával, Magyarországgal, és az azzal szomszédos országokban élő magyarokkal. Attól tartok, már túl késő, és az ön sikereit többnyire elnyomják a negatív szalagcímek és az ön erőteljesen megkérdőjelezhető és nyilvánvalóan helytelen döntései.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Csak a beszéd rövid fordítását olvastam, szóval nem tudom megmondani, mire gondolhatott. Erdély Közép-Európa délkeleti csücske, amely azonban 1918 óta súlyosan balkanizálódott. Földrajzi nézőpontból egész Románia beillik a közép-európai esernyő alá, kulturális értelemben viszont Havasalföld és Moldova a Balkánhoz vagy Kelet-Európához tartozik.

 

Amennyit tudok, Orbán úr beszéde Romániára vonatkozik, itt pedig „meglepően” tisztességesen jár el, és az együttműködés és nyitottság jeleit küldi. Sajnos viszont mindezt a (posztkommunista) titkosszolgálatok állománya által irányított romániai médiaszolgáltatók vagy figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan félreértelmezik fordításaikban. Ők úgy látszik, soha nem látják a különbséget az igazság és a hazugság között – még harminc évvel azután sem, hogy a történelem bebizonyította a tévedéseiket.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A jelenleg EP-képviselőként tevékenykedő Mihai Tudose már tudni véli azt, amit sokan nem.

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás