+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 18. szerda, 11:04
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Klaus Johannis román elnök rögtön közölte is, hogy ő ebben nem partnere, de mi azért megkérdeztünk pár vezető román értelmiségit, hogy ők mit szólnak mindehhez. Sorozatunk harmadik részében Lucian Mîndruță újságíró válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: először az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, majd Vladimir Ionaș szociológust kérdeztük, most pedig Lucian Mîndruță, a romániai forradalom eseményeiben is részt vevő televíziós újságíró válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Tudnom kéne a részleteket, mivel jelenleg úgy tűnik, ez csak egy különleges alkalomból tartott beszéd. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a térség országaival több együttműködésre van szükség, és nem számít, hogy ezt hogy hívjuk. Remek lenne például, ha lerövidíthetnénk az időt, amit a kamionok vámvizsgálaton töltenek a határon. De félretéve csak a gyakorlati dolgokat, szerintem egyetértésre van szükség az értékeinkkel és elveinkkel kapcsolatban.

 

Veterán újságíróként és a harminc évvel ezelőtti forradalom résztvevőjeként ezek nekem továbbra is a (szólás)szabadságot, a liberalizmus minden formáját, beleértve a politikait, valamint a határozott politikai kiállást jelentik a nyugati demokráciák mellett. Bármily jövedelmező is legyen gazdaságilag, nem tudok elképzelni szorosabb kapcsolatot akkor, ha az az autoriter kelet – nevezetesen Oroszország – napirendjét tolja előtérbe.

 

Vizuálisan elképzelve, mivel ezeknek az országoknak nincsenek közös barátaik, mi történne, ha egy bulit szerveznének? Vajon mennyire szórakoznánk jól egy olyan esküvőn, ahol Putyin leckéztetne minket azzal kapcsolatban, hogy hogyan szelídítsük meg vagy terrorizáljuk a szabad sajtót és hogyan uralkodjunk a végtelenségig?

 

Ha jól emlékszem, pont ezt a fajta rezsimet próbálta elsöpörni harminc évvel ezelőtt az a forradalom, amit szombaton Orbán úr is ünnepelt!

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Nagyon remélem, hogy a határ mindkét oldalán jól kijövünk egymással. Megértem és tiszteletben tartom, hogy ez az évforduló a magyaroknak nem feltétlenül ünnep. De úgy gondolom, hogy ettől még fókuszálhatunk a jelenre. És a jelen számunkra egy olyan demokratikus Románia, ahol az etnikai magyarok is a részei lehetnek annak, ami jó ebben a közös otthonban.

 

Ezért törődni kell a magyar kisebbséggel, benn kell tartani őket a kormányzati rendszerünkben, és összességében biztosítani, hogy boldogan élhessenek Romániában.

 

Úgy gondolom, ez a legjobb hozzáállás az olyan helyzetek esetében, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a múlt megmérgezheti a jelent. Ezen felül mi lenne, ha megtalálhatnánk azokat az ünnepet, amik összekötnek minket, és nem arra koncentrálnánk, amiben nem értünk egyet? Talán még egy újat is kitalálhatnánk, mondjuk totalitarianizmus-ellenes nap néven.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Szerintem mi a Szabad Európában vagyunk, ebben a tekintetben pedig a földrajz már nem is számít igazán. Közép-Európa már vagy ezer éve a nyugatra tekint annak intézményei, szabadságai és reményei miatt.

 

Veterán újságíróként emlékszem, milyen irigységgel néztünk mi, román újságírók a ‘90-es években még a közép-európai kollégáinkra is. Most már inkább aggódunk.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Én úgy értelmezem a beszédet, hogy ott nyilvánvalóan Romániáról beszélt, az egész országról. Romániát egészként látjuk, ahogyan Magyarországot is.  

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás