+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 18. szerda, 11:04
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Klaus Johannis román elnök rögtön közölte is, hogy ő ebben nem partnere, de mi azért megkérdeztünk pár vezető román értelmiségit, hogy ők mit szólnak mindehhez. Sorozatunk harmadik részében Lucian Mîndruță újságíró válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: először az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, majd Vladimir Ionaș szociológust kérdeztük, most pedig Lucian Mîndruță, a romániai forradalom eseményeiben is részt vevő televíziós újságíró válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Tudnom kéne a részleteket, mivel jelenleg úgy tűnik, ez csak egy különleges alkalomból tartott beszéd. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a térség országaival több együttműködésre van szükség, és nem számít, hogy ezt hogy hívjuk. Remek lenne például, ha lerövidíthetnénk az időt, amit a kamionok vámvizsgálaton töltenek a határon. De félretéve csak a gyakorlati dolgokat, szerintem egyetértésre van szükség az értékeinkkel és elveinkkel kapcsolatban.

 

Veterán újságíróként és a harminc évvel ezelőtti forradalom résztvevőjeként ezek nekem továbbra is a (szólás)szabadságot, a liberalizmus minden formáját, beleértve a politikait, valamint a határozott politikai kiállást jelentik a nyugati demokráciák mellett. Bármily jövedelmező is legyen gazdaságilag, nem tudok elképzelni szorosabb kapcsolatot akkor, ha az az autoriter kelet – nevezetesen Oroszország – napirendjét tolja előtérbe.

 

Vizuálisan elképzelve, mivel ezeknek az országoknak nincsenek közös barátaik, mi történne, ha egy bulit szerveznének? Vajon mennyire szórakoznánk jól egy olyan esküvőn, ahol Putyin leckéztetne minket azzal kapcsolatban, hogy hogyan szelídítsük meg vagy terrorizáljuk a szabad sajtót és hogyan uralkodjunk a végtelenségig?

 

Ha jól emlékszem, pont ezt a fajta rezsimet próbálta elsöpörni harminc évvel ezelőtt az a forradalom, amit szombaton Orbán úr is ünnepelt!

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Nagyon remélem, hogy a határ mindkét oldalán jól kijövünk egymással. Megértem és tiszteletben tartom, hogy ez az évforduló a magyaroknak nem feltétlenül ünnep. De úgy gondolom, hogy ettől még fókuszálhatunk a jelenre. És a jelen számunkra egy olyan demokratikus Románia, ahol az etnikai magyarok is a részei lehetnek annak, ami jó ebben a közös otthonban.

 

Ezért törődni kell a magyar kisebbséggel, benn kell tartani őket a kormányzati rendszerünkben, és összességében biztosítani, hogy boldogan élhessenek Romániában.

 

Úgy gondolom, ez a legjobb hozzáállás az olyan helyzetek esetében, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a múlt megmérgezheti a jelent. Ezen felül mi lenne, ha megtalálhatnánk azokat az ünnepet, amik összekötnek minket, és nem arra koncentrálnánk, amiben nem értünk egyet? Talán még egy újat is kitalálhatnánk, mondjuk totalitarianizmus-ellenes nap néven.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Szerintem mi a Szabad Európában vagyunk, ebben a tekintetben pedig a földrajz már nem is számít igazán. Közép-Európa már vagy ezer éve a nyugatra tekint annak intézményei, szabadságai és reményei miatt.

 

Veterán újságíróként emlékszem, milyen irigységgel néztünk mi, román újságírók a ‘90-es években még a közép-európai kollégáinkra is. Most már inkább aggódunk.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Én úgy értelmezem a beszédet, hogy ott nyilvánvalóan Romániáról beszélt, az egész országról. Romániát egészként látjuk, ahogyan Magyarországot is.  

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás