+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 17. kedd, 13:00
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk második részében Vladimir Ionaș szociológus válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: 

 

„Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel”

 

Az Azonnali ennek nyomán romániai véleményformálókat és értelmiségieket kérdez körbe, ők hogyan értik Orbán beszédét. Először az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet kérdeztük, sorozatunk második részében a PhD-jében a romániai magyar kisebbség választói viselkedéséről értekező Vladimir Ionaș szociológus, korábbi PSD-s miniszterelnökök tanácsadója válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Orbán miniszterelnök egy olyan témát hozott fel, amely a románok vágya is: ne feledjük, hogy Románia az EU hetedik legnagyobb országa, a brexit után pedig a hatodik lesz, így az országgal kapcsolatos elvárásoknak nagyon magasaknak kell lenniük.

 

Ezért a regionális partnerségeket – még ha azok az európai családon belül is vannak – körültekintően figyelembe kell venni, és remélhetőleg az eredmény pozitív lesz. De azt is meg kell értenünk, hogy bármilyen regionális együttműködésről szóló párbeszédbe be kell vonni a nyugat-balkáni országokat is: szükségük van a támogatásunkra, ahogyan nekünk is az övékre. Hiszek abban, hogy Románia és Magyarország biztosíthatják a támogatásukról ezeket az országokat annak érdekében, hogy gyorsabban haladjanak az integráció útján az európai család felé. A mi és az ő érdekeink egyeznek, ezért párbeszédre és megértésre van szükség. Ezért is remélem, hogy Orbán úr beszéde nemcsak egy beszéd volt, hanem egy arra utaló jel is, hogy valóban párbeszédet és megértést akar meggyökereztetni a Románia és Magyarország közti viszonyban.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Szerintem közös célra van szükség, amelyet minden bizonnyal a magyar és román állampolgárok is támogatnának. Arra számítok, hogy 2020-at különösen a magyar politikusok szavazatszerzési célokra fogják felhasználni:

 

Trianon nem egy olyan kérdés, amellyel a románokat a választások során nagyon lehetne mozgósítani, de a romániai magyarok körében minden bizonnyal bevetik majd.

 

Ezért remélem, hogy Orbán Viktor meg fogja adni a szükséges jeleket a romániai magyar politikának, hogy az etnikai kérdéseket többé ne használják a választási kampányok során. Mi is szervezünk egy pár kerekasztal-beszélgetést jövőre az etnikai témák használatáról a választási kampányokban, mivel szerintem bármennyire is úgy érzik a politikusok, hogy ezek az ügyek jó választási eredményekhez vezethetnek, a közös célokat csak párbeszéden keresztül lehet elérni. A botrányok nem járnak pozitív eredményekkel.

 

Ha valós szándék mutatkozik a két ország közötti szilárd viszony kiépítésére, és Orbán Viktor is nyitott a párbeszédre, akár még 2020-ban is elérhetők ezek a célok. Képzeljék el, milyen erőteljes lenne, és milyen visszhangot generálna Romániának és Magyarországnak, ha a két miniszterelnök csinálna egy közös képet, amelyen éppen kéz a kézben egy, a két ország polgárai elé kitűzött jobb jövő céljával mutatkoznának 2020-ban!

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Ha a partnerségekről beszélünk, úgy gondolom, Románia hiteles partnere lehet bármelyik országnak a világon vagy Európában. Ha viszont Közép-Európa megerősítéséről földrajzi elhelyezkedéstől mentesen van szó, a projektnek Romániát is magában kell foglalnia.

 

Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak közös utat kell kiépítenie az európai családban, ezzel ellensúlyozható lenne egy két-, vagy háromsebességes Európa ötlete.

 

Mindig is tisztességtelennek találtam az egyes európai hatalmaknak az integráció sebességével kapcsolatban Közép- és Kelet-Európa felé irányuló támadásait. Ne feledjük, hogy Románia például egy fiatal, csupán harmincéves demokrácia, és Németországtól és Franciaországtól eltérően nem is részesült a Marshall-segélyből és az azután elinduló gyors fejlődésből.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Minden tiszteletem Orbán miniszterelnöké, de függetlenül attól, hogy mit is akart mondani, senki nem beszélhet Erdélyről Románia nélkül, és Romániáról Erdély nélkül. Erdély Románia egyik régiója, és mindig is az marad. Ha az volt a szándéka, hogy csak Erdélyre szűkítse ezt a párbeszédet, akkor vissza is térhetünk a korábban általam felvetettekre arról, hogy mennyire nem nyerő stratégia az etnikai kérdések, témák felvetése, mikor egy két ország közötti, valós együttműködésről beszélünk.

 

Orbán miniszterelnök úr bizonyára megérti, hogy a Romániában élő etnikai magyarok is románok,

 

hiszen az országban élnek, és Románia mindent megtesz azért, hogy segítse őket és jobb életkörülményeket biztosítson számukra – ahogyan ezt teszi az ország összes polgára esetében.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás