+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 16. hétfő, 13:35
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk első részében a szász politológus-aktivista Hans Hedrich válaszol.

A hétvégén Orbán Viktor az 1989-es temesvári forradalom évfordulóján egy új Közép-Európa építéséről beszélt Temesváron. „Vannak-e, lehetnek-e a magyar és a román népnek közös céljai?” – tette fel a kérdést Orbán, aki meg is válaszolta ezt, mondván: nagyszerű esélyt lát erre.

 

„Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel”

 

– folytatta. „Egy olyan Közép-Európát, amely nem csak beszállítója a a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is, ahol a városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze. Ahol mindenkinek van munkája. Ahová visszatérnek a munkásaink, és ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal. Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás.”

 

Nem ez az első alkalom, hogy a miniszterelnök Közép-Európa felemelkedéséről beszél: március 15-én Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő társaságában értekezett a közép-európai reneszánszról az ünnepi beszédében. Most azonban nem a V4-es lengyel jó barátok, hanem a románok felé tette ezt a gesztust, így az Azonnali megkeresett több romániai értelmiségit és véleményformálót, hogy megtudjuk: szerintük miben állhat az Orbán által vizionált közép-európai felemelkedés. Elsőként Hans Hedrich erdélyi szász politológus, aktivista, a Neuer Weg környezetvédő egyesület alelnöke válaszolt.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Az igazi közép-európai(ság)ot egy, a térség államai, régiói és népessége közti őszinte kommunikáción és együttműködésen alapuló viszonyként képzelem el. Ehhez viszont jobban érvényt kell szereznünk a már meglévő, nagyszámú szerződéseknek, szövetségeknek, és nem aláásni őket, mint ahogy azt Románia és Ukrajna, valamint részben Szerbia és Szlovákia teszi Magyarország és a magyar őshonos népességek ellen – utóbbiak az államhatárok száz évvel ezelőtti, gyarmati stílusú és geopolitikai alapú átrajzolásával kerültek az említett országokba. Sajnos viszont 

 

a precíz, 1918-20-as geopolitika logikájából az következik, hogy Közép-Európa megosztott maradjon, és a saját kárukra egy nacionalista versengés alakuljon ki a népek között.

 

Mindez pedig a nyugati, Európát és a történelmi narratívát domináló ex- és neokolonialista hatalmaknak kedvez. Ezért Magyarországnak gyengének, kicsinek, bekerítettnek és sebezhetőnek „kell” maradnia, akit „veszélyesnek” és gonosznak tekintenek: mindez az együttműködés és bizalom alacsony szintjét jelenti a régióban, elég csak a román-magyar és ukrán-magyar együtt nem működésre nézni.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Ahogyan fentebb is fogalmaztam, a nemzetközi egyezmények, többek között a román-magyar kétoldalú megállapodások gyakorlatba helyezése már réges-régen megerősíthette volna a két ország közti együttműködést. Igen, üdvözlöm az ötletet, de a gyakorlatot még annál is inkább! Persze a 2018-2020-as időszak a jól ismert okok miatt nem ideális erre a célra, másrészt viszont a nacionalista, magyarellenes romániai propaganda hitelessége erőteljes eróziónak indult az utóbbi időben. Erre csak ráerősítenek az etnikumokon átívelő regionális identitások, valamint Erdély, a Bánság és Moldova közös érdekei: ők mind megkérdőjelezik Bukarest kleptocentralista hegemóniáját. Ezért a geopolitikai tényezők ellenére

 

Közép-Európa kezd feléledni Erdélyben. Viszont nem, Erdélyben senkire nincs szükségünk, aki kívülről mentene meg minket, vagy adná vissza az európaiságunkat.

 

Még ha ezzel nem is vagyunk tisztában, „Európa vagyunk Európában”, ezért sok munka áll előttünk ahhoz, hogy érett közösségekké váljunk valóságközpontú, többrétegű identitásokkal.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Románia tranzitzónát képez Közép- és (Dél)kelet-Európa között, ami megmagyarázza a komplexitását és a bonyolult geopolitikai döntéseit – valamint a szépségét és a különleges sármját is! De ha javasolhatok valamit Orbán úrnak megfigyelői álláspontból:

 

Kedves Orbán Viktor úr, szerintem, egy korábbi rajongója szerint,

 

ha ön nem feszegetné a demokrácia és a politikai tisztességesség határait, nem húzna ujjat EU-val, a médiával, a civil szervezetekkel, az egyetemekkel stb., akkor sokkal hitelesebb és megbízhatóbb közép-európai vezető lenne,

 

több jót tehetne Európával, Magyarországgal, és az azzal szomszédos országokban élő magyarokkal. Attól tartok, már túl késő, és az ön sikereit többnyire elnyomják a negatív szalagcímek és az ön erőteljesen megkérdőjelezhető és nyilvánvalóan helytelen döntései.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Csak a beszéd rövid fordítását olvastam, szóval nem tudom megmondani, mire gondolhatott. Erdély Közép-Európa délkeleti csücske, amely azonban 1918 óta súlyosan balkanizálódott. Földrajzi nézőpontból egész Románia beillik a közép-európai esernyő alá, kulturális értelemben viszont Havasalföld és Moldova a Balkánhoz vagy Kelet-Európához tartozik.

 

Amennyit tudok, Orbán úr beszéde Romániára vonatkozik, itt pedig „meglepően” tisztességesen jár el, és az együttműködés és nyitottság jeleit küldi. Sajnos viszont mindezt a (posztkommunista) titkosszolgálatok állománya által irányított romániai médiaszolgáltatók vagy figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan félreértelmezik fordításaikban. Ők úgy látszik, soha nem látják a különbséget az igazság és a hazugság között – még harminc évvel azután sem, hogy a történelem bebizonyította a tévedéseiket.

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás