Orbán hitelesebb közép-európai lenne, ha nem feszegetné a demokrácia határait

Szerző: Illés Gergő
2019.12.16. 13:35

Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk első részében a szász politológus-aktivista Hans Hedrich válaszol.

Orbán hitelesebb közép-európai lenne, ha nem feszegetné a demokrácia határait

A hétvégén Orbán Viktor az 1989-es temesvári forradalom évfordulóján egy új Közép-Európa építéséről beszélt Temesváron. „Vannak-e, lehetnek-e a magyar és a román népnek közös céljai?” – tette fel a kérdést Orbán, aki meg is válaszolta ezt, mondván: nagyszerű esélyt lát erre.

 

„Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel”

 

– folytatta. „Egy olyan Közép-Európát, amely nem csak beszállítója a a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is, ahol a városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze. Ahol mindenkinek van munkája. Ahová visszatérnek a munkásaink, és ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal. Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás.”

 

Nem ez az első alkalom, hogy a miniszterelnök Közép-Európa felemelkedéséről beszél: március 15-én Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő társaságában értekezett a közép-európai reneszánszról az ünnepi beszédében. Most azonban nem a V4-es lengyel jó barátok, hanem a románok felé tette ezt a gesztust, így az Azonnali megkeresett több romániai értelmiségit és véleményformálót, hogy megtudjuk: szerintük miben állhat az Orbán által vizionált közép-európai felemelkedés. Elsőként Hans Hedrich erdélyi szász politológus, aktivista, a Neuer Weg környezetvédő egyesület alelnöke válaszolt.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Az igazi közép-európai(ság)ot egy, a térség államai, régiói és népessége közti őszinte kommunikáción és együttműködésen alapuló viszonyként képzelem el. Ehhez viszont jobban érvényt kell szereznünk a már meglévő, nagyszámú szerződéseknek, szövetségeknek, és nem aláásni őket, mint ahogy azt Románia és Ukrajna, valamint részben Szerbia és Szlovákia teszi Magyarország és a magyar őshonos népességek ellen – utóbbiak az államhatárok száz évvel ezelőtti, gyarmati stílusú és geopolitikai alapú átrajzolásával kerültek az említett országokba. Sajnos viszont 

 

a precíz, 1918-20-as geopolitika logikájából az következik, hogy Közép-Európa megosztott maradjon, és a saját kárukra egy nacionalista versengés alakuljon ki a népek között.

 

Mindez pedig a nyugati, Európát és a történelmi narratívát domináló ex- és neokolonialista hatalmaknak kedvez. Ezért Magyarországnak gyengének, kicsinek, bekerítettnek és sebezhetőnek „kell” maradnia, akit „veszélyesnek” és gonosznak tekintenek: mindez az együttműködés és bizalom alacsony szintjét jelenti a régióban, elég csak a román-magyar és ukrán-magyar együtt nem működésre nézni.

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Ahogyan fentebb is fogalmaztam, a nemzetközi egyezmények, többek között a román-magyar kétoldalú megállapodások gyakorlatba helyezése már réges-régen megerősíthette volna a két ország közti együttműködést. Igen, üdvözlöm az ötletet, de a gyakorlatot még annál is inkább! Persze a 2018-2020-as időszak a jól ismert okok miatt nem ideális erre a célra, másrészt viszont a nacionalista, magyarellenes romániai propaganda hitelessége erőteljes eróziónak indult az utóbbi időben. Erre csak ráerősítenek az etnikumokon átívelő regionális identitások, valamint Erdély, a Bánság és Moldova közös érdekei: ők mind megkérdőjelezik Bukarest kleptocentralista hegemóniáját. Ezért a geopolitikai tényezők ellenére

 

Közép-Európa kezd feléledni Erdélyben. Viszont nem, Erdélyben senkire nincs szükségünk, aki kívülről mentene meg minket, vagy adná vissza az európaiságunkat.

 

Még ha ezzel nem is vagyunk tisztában, „Európa vagyunk Európában”, ezért sok munka áll előttünk ahhoz, hogy érett közösségekké váljunk valóságközpontú, többrétegű identitásokkal.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Románia tranzitzónát képez Közép- és (Dél)kelet-Európa között, ami megmagyarázza a komplexitását és a bonyolult geopolitikai döntéseit – valamint a szépségét és a különleges sármját is! De ha javasolhatok valamit Orbán úrnak megfigyelői álláspontból:

 

Kedves Orbán Viktor úr, szerintem, egy korábbi rajongója szerint,

 

ha ön nem feszegetné a demokrácia és a politikai tisztességesség határait, nem húzna ujjat EU-val, a médiával, a civil szervezetekkel, az egyetemekkel stb., akkor sokkal hitelesebb és megbízhatóbb közép-európai vezető lenne,

 

több jót tehetne Európával, Magyarországgal, és az azzal szomszédos országokban élő magyarokkal. Attól tartok, már túl késő, és az ön sikereit többnyire elnyomják a negatív szalagcímek és az ön erőteljesen megkérdőjelezhető és nyilvánvalóan helytelen döntései.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Csak a beszéd rövid fordítását olvastam, szóval nem tudom megmondani, mire gondolhatott. Erdély Közép-Európa délkeleti csücske, amely azonban 1918 óta súlyosan balkanizálódott. Földrajzi nézőpontból egész Románia beillik a közép-európai esernyő alá, kulturális értelemben viszont Havasalföld és Moldova a Balkánhoz vagy Kelet-Európához tartozik.

 

Amennyit tudok, Orbán úr beszéde Romániára vonatkozik, itt pedig „meglepően” tisztességesen jár el, és az együttműködés és nyitottság jeleit küldi. Sajnos viszont mindezt a (posztkommunista) titkosszolgálatok állománya által irányított romániai médiaszolgáltatók vagy figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan félreértelmezik fordításaikban. Ők úgy látszik, soha nem látják a különbséget az igazság és a hazugság között – még harminc évvel azután sem, hogy a történelem bebizonyította a tévedéseiket.

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek