+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. április 8. csütörtök, 14:10
Kitiltották az oltyán termelőket egy bánsági piacról Romániában: ez a banális történet mindennél jobban rámutat a román régiók közötti, egyre inkább felerősödő mentális különbségekre. Elmeséljük, miért!

Furcsa hírről számolt be csütörtökön a bukaresti Adevărul napilap. Eszerint a Kárpátokon inneni (vagyis anno a Monarchiához tartozó) bánáti Lugos polgármestere kitiltotta a város piacairól a Kárpátokon túli szomszédos régió, Olténia termelőit.

 

Vagyis az oltyánoknak nevezett románokat. Az oltyánok – a máramarosi románokkal, illetve az erdélyi mócokkal együtt – ott leginkább

 

a magyar közgondolkodás székelyeinek felelnek meg, vagyis ők a szuperrománok.

 

Régiójuk, Olténia a történelem során mindig is a leginkább román többségű régió (95 százalék feletti román többséggel) volt, valamint krajovai bán volt az első „egyesítő” fejedelem, Vitéz Mihály vajda is. Ő volt az, aki 1600-1601-ben ideiglenenesen uralma alá hajtotta mindhárom, a román közgondolkodás által románnak tekintett tartományt: Munténiát, Moldvát és az Erdélyi Fejedelemséget.

 

VITÉZ MIHÁLY FEJEDELEM CSATÁBAN. A FOTÓT AZ 1971-ES, SERGIU NICOLAESCU ROMÁN NEMZETI KOMMUNISTA SZTÁRRENDEZŐ ÁLTAL RENDEZETT MIHAI VITEAZUL FILM FORGATÁSÁN KÉSZÍTETTÉK. FOTÓ: BUFTEA FILMSTÚDIÓ / FACEBOOK

 

De Olténiából indult az 1821-es Tudor Vladimirescu-féle forradalom és szabadságharc is, amely az addig tartó török függés alól elkezdte felszabadítani a 19. századi román fejedelemségeket. Ugyanekkor lettek ismertek a Vladimirescu hadseregét alkotó pandúrok is (fegyveres marhapásztorok), vagyis a székelyekkel való párhuzam kvázi adott.

 

Az oltyánok a román közvélemény szemében ma erőszakosságukról, alkoholizmusukról és büszkeségükről ismertek. Leghíresebb táncuk a căluș (lovacska), amelyet egy bottal a kézben táncolnak – amely a lovat szimbolizálja, a bottal pedig megvédik a közösséget a rontó szellemektől.

 

 

De mi is történt?

 

Még a hét elején több Olt megyei kistermelő panasszal fordult az egyik megyei laphoz. Arról számoltak be, hogy Lugos polgármestere kitiltotta őket a piacokról, arra hivatkozva, hogy ő a helyi termelőket akarja támogatni. Dan Enea, az egyik oltániai termelő arról panaszkodott a helyi Lugojeanul lapnak, hogy a lugosi polgármester 2020 decemberében felmondta velük a 25 éve tartó városi piaci asztalokra vonatkozó bérleti szerződést. Miután személyesen is sikerült találkoznia a polgármesterrel,

 

ott ő állítólag azt mondta, hogy „nem szeretné, ha oltyánok árulnának a városi piacon”.

 

A lugosi polgármester, Claudiu Bucaciu viszont tagadja, hogy diszkriminálta volna az oltyánokat, mivel elmondása szerint „maga is félig oltyán”, hiszen a Kárpátokon túlról származik. Hozzátette még, hogy Lugos városa banki hitelből épített fel egy új piaci csarnokot és ezért elsősorban a helyi termelőket kell támogassa, mivel a lugosiak törlesztik majd a hitelt.

 

„Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyei termelőket akarunk támogatni. Ez a döntésem, vállalom. Annyi piac van még az országban, menjenek oda árulni!”

 

Mi áll a háttérben?

 

Bánát/Bánság Románia egyik legnyugatibb és etnikailag legszokszínűbb régiója. A huszadik század közepéig a városokat egyforma arányban közösen románok, magyarok, németek és szerbek lakták. Emellett még általában magyar kultúrájú zsidók, valamint más kisebbségek (csehek, szlovákok) is bánáti városi lakosok voltak, igaz, nem olyan jelentős arányban.

 

Keleti részén a románok, nyugati részén pedig a szerbek voltak többségben – ezért is húzták meg így a trianoni határokat, amellyel a teljes Bánátot kettévágták – köztük pedig szigetszerűen magyar és német települések is voltak. A mai Magyarországra is jutott pár bánsági falu: a Maros folyásától délre több település (például Kübekháza) a történeti Bánát része.

 

ROMÁNIA TÖRTÉNETI RÉGIÓI. FOTÓ: ANDREIN / WIKIMEDIA COMMONS

 

Ezt az etnikai sokszínűséget borította fel a román kommunista rezsim, amely Olténiából betelepített románokkal kívánta a régió román jellegét erősíteni.

 

A nevében kommunista hatalom Nicolae Ceaușescu – aki egyébként maga is oltyán volt – hatalomra kerülését követően ötvözte a kommunizmus szélsőbalosságát a két világháború közötti román fasizmuséval, a Vasgárda ideológiájával. Így juthatott el a román nemzetpolitika az ötvenes évek kvázi-elfogadó „együttélő nemzetiségek” fogalmától a nyolcvanas évekre a „magyarul/németül beszélő román dolgozók” fogalmáig.

 

A kommunista vezetés célja egy harmincmillió lakosú, etnikailag tiszta Románia létrehozása volt. Így lett például a két világháború közötti negyedében románok, negyedében németek, negyedében magyarok és negyedében szerbek lakta Temesvárból mára 81 százalékos román többségű város. A bánáti folklór azóta is legendákat mesél a tömbházak erkélyein legelő oltyán parasztok lovairól, arról, hogy disznót tartottak, sőt városi körülmények között disznót vágtak.

 

A különböző román néprajzi csoportok közötti feszültségek a rendszerváltás után kezdtek el felbukkanni. A regionalizmust újra felfedező románok a piaci tiltáshoz hasonló intézkedésekkel egyre inkább szabadulni szeretnének a hegyeken túl élők miatt hozzájuk is társított negatív konnotációktól. Vagyis attól, hogy civilizálatlanok, szemetelnek, hangosak, lusták és legtöbbször csak a mulatáson jár az eszük, valamint attól a Kárpátoktól keletre és délre élőkre mondani szokott dologtól is, hogy csak az állami támogatásra várnának.

 

Ezzel szemben az erdélyi és bánáti románok önmagukat közép-európaiaknak tartják, mentális terükben ők a szorgalmas, dolgos románok. Ebben az esetben nemcsak a város vs. falu ellentét – vagy ha Max Weber protestáns etikája vs. katolikus/ortodox lazsálás –, hanem regionális különbségek is felbukkannak: ahogyan

 

az erdélyi románok is egyre inkább lenézik a Kárpátokon túli románokat (úgy a moldvaiakat, mint az oltyánokat/muntyánokat), úgy a bánságiak is.

 

Nem véletlen, hogy a temesváriak öngyarmatosító módon egy németországi németet választottak polgármesternek még tavaly szeptemberben, de a korábbi polgármester, az indulatos Nicolae Robu Temesvár köztereiről ki akart tiltani minden balkáni jellegű (például a román multatóst, a manele zenét, illetve a kinti sütögetést) dolgot is.

 

 

Sőt a temesvári focicsapat szurkolói büszkén üvöltik a meccsek alatt, hogy „Aici este Banatul, e țara noastră și ne pișăm pe capitala voastră!”. Vagyis

 

„Ez itt a Bánát, a mi országunk és pisilünk a fővárosotokra” – itt Bukarestre és a bukaresti csapatok nagyromán sovinizmusára utalnak.

 

NYITÓKÉP: Romániai piac. Fotó: Jared Yeh / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás