+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. április 11. vasárnap, 17:10
A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Most, hogy olyan szavakat használunk napi szinten, mint a nyájimmunitás, vírusvektor, vagy akár a karantén, amiket ideális esetben egy hétköznapi embernek életében szinte alig kellene használni, nem árt emlékeztetni arra, hogy a koronavírus-járvány alatt a határátlépések után gyakran megkövetelt 5-10-14 napos karantén mennyire nem egy újkeletű megoldás. A középkor óta az Európát többször végigpusztító járványok elleni védekezésül

 

az utazók (elsősorban távolsági kereskedők és diplomaták) körülbelül negyven napot kellett elkülönítésben üljenek, ha egyik államból a másikba utaztak. A karantén szó is innen jön, a negyven ugyanis quaranta olaszul.

 

Régiónkban az intézményesített vesztegzárak felállítása Mária Terézia uralkodására esett, ugyanis az ő 1770-es egészségügyi rendeletéhez köthető az erről szóló rendelet kiadása, amelynek során felállították a kontumáciastációkat, azaz vesztegzár-állomásokat. Ennek értelmében ha egy utazó a Habsburg Birodalom keleti és déli határához érkezett, akkor:

 

+ járvány esetén a klasszikus 42 nap karanténidőt kellett eltöltse.

 

+ Járványmentes, de gyanús időben 28 napot,

 

+ járványmentes időben pedig 21 napot kellett eltölteni a vesztegzár-állomásokon.

 

A vesztegzártelepeken külön helyiségekben voltak elszállásolva a várakozók, a már fertőtlenítettek, illetve a személyzet is. Az ott töltött idő alatt kivizsgálták őket, a mai körülményekhez képest a 18. században még fejletlen orvosi tudást a katonák mellé beosztott szanitéc biztosította, aki csupán kikérdezte, megfigyelte az állam területére lépőket, gyógyításról szó sem volt. 

 

A gyakorlatban a vesztegzár működése az alábbiak szerint nézett ki az Erdélyt és Havasalföldet/Munténiát összekötő Törcsvári-szorosban: a vesztegházban a betegeket csupán elkülönítették, valamint ruházatukat, takaróikat megsemmisítették (elégették). A kereskedők áruit általában a szabadba, levegőre tették vagy felakasztották szellőzni. Naponta mindent átforgattak vagy megkevertek, hogy minden oldalról átjárja a levegő. Az árukat járványhordozóként és nem-járványhordozóként csoportosították. Ez utóbbiakat (gabonafélék, rizs, fa-, réz- és fémtárgyak) szellőztették vagy tiszta vízzel lemosták, ezután már továbbszállíthatók voltak.

 

18. SZÁZADI VESZTEGZÁRTELEP ALAPRAJZA. FOTÓ: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR. TERVTÁR – CSALÁDI FONDOKBÓL KIEMELT TERVEK – ESTERHÁZY (TATAI) CSALÁD (T 31) – NO. 2.

 

Mindezen intézkedések ellenére sorozatosan felütötték járványok a fejüket a Magyar Királyságban is. Míg a 18. században több alkalommal a pestisjárvány haladt végig az országon, addig a 19. század elején Kelet-Európában és a Magyar Királyságban is felbukkant a kolera, amelynek terjedését szintén vesztegzárak felállításával próbálták megelőzni. A siker felemás volt, ugyanis a Magyar Királyság területén 1830-31-ben végigsöpört a kolerajárvány, sőt

 

az északkelet-magyarországi, szlovák és ruszin többségű vármegyékben (Sáros, Zemplén, Szepes, Ung) a járvány és az éhezés miatt a 19. század utolsó nagy parasztfelkelését is kirobbantották,

 

amelyet aztán végül a katonaság vert le.

 

A Román Nemzeti Levéltár pénteken Facebook-oldalára töltött fel egy több mint kétszáz éves dokumentumot arról, hogy

 

egy bukaresti kereskedő az akkor még a Habsburg Birodalom részét képező Temesváron leülte a szükséges karantént, így hát indulhat tovább, nem pontosítva, merre.

 

 

1817. június 13. A Habsburg Birodalom egészségügyi vesztegzárja a bukaresti Constantin Cincu kereskedőnek kiállította az alábbi igazolványt azt bizonyítandó, hogy 5 napot eltöltött karanténban Temesváron” – áll a dokumentumban a Román Nemzeti Levéltár Facbook-bejegyzése szerint. Kérdés, hogy Constantin Cincut miért engedték el 5 nap után, ugyanis az 1817-es járványmentes évben is minimun 21 napot kellett volna a vesztegzárban eltöltsön. 

 

A karatént leülő román kereskedő, Constantin Cincu a Libertatea szerint a 18. század vége, 19. század eleje

 

Bukarestjének egyik legfontosabb kereskedője volt, aki rendszeresen megfordult Bukarest és Bécs között.

 

A kiállított bizonyítványon nem szerepelt, hogy Cincu Bukarestbe hazatérőben időzött Temesváron, vagy akkor lépett a Habsburg Birodalom területére és onnan utazott tovább Bécs felé.

 

A KONTUMÁCI KÁPOLNA NAPJAINKBAN. FOTÓ: ERDÉLY KÉPEK / TWITTER

 

Magát a vesztegzárat ideiglenes barakként kell elképzelni, amely az évek során kőépületekkel is bővülhetett. Például a Keleti-Kárpátokban

 

az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi út menti vesztegzár köré a 18. század közepétől alakult ki a gyimesi csángók ún. ezeréves határon lévő települése, Gyimesbükk.

 

A karantént a birodalmi adminisztrációban használatos Contumaz fogalommal illették – ahogyan a román levéltár által publikált igazolványon is szerepel –, amely Gyimesbükkön helynévvé alakult: ma a település legkeletibb részét, az ezeréves határ környékét és az ott épült kicsi, parasztbarokk kápolnát hívják kontumáci kápolnának.

 

NYITÓKÉP: Kilátás a Rákóczi várból az ezeréves határon, a túlparton a Kontumáci kápolna. Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás