+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 10. szombat, 07:52
Az Európai Néppárt egykori Spitzenkandidatja szerint a francia államfő és a magyar kormányfő „szövetségén” bukott meg az ő bizottsági elnöksége. A CSU politikusa úgy véli: Orbán és Macron ezzel nagy károkat okozott az európai demokrácia ügyének.

Manfred Weber, bukott néppárti Spitzenkandidat volt a német közszolgálati ZDF csütörtök esti showműsorában Markus Lanz vendége. A bajor politikus szokatlan őszinteséggel beszélt a bukásáról. Szerinte „Orbán és Macron szentségtelen szövetségén” bukott el a bizottsági elnöki pozíciója.

 

Weber szerint mind Macron, mind Orbán abban volt érdekelt, hogy ne az európai választópolgárok, hanem a kormányok akarata érvényesüljön.

 

Weber elmondta: már a kampány során érezte, hogy Macron ellene van, és nem fogja őt támogatni. Orbán kapcsán pedig ő maga mondta ki: nem akar a Fidesz szavazataival a Bizottság elnöke lenni, amire logikus lépés volt, hogy a magyar kormányfő mindent meg is tett ellene. Orbán azonban Weber szerint Macronnal közösen tudta csak elérni az akarát: azaz Weber elnökségének megakadályozását.

 

Weber Markus Lanznak nyilatkozva elismerte,

 

„nagyon fájt” neki a bukás, ami szerinte „az európai demokráciának nagy károkat okozott”.

 

Az Európai Néppárt újraválasztott frakcióvezetője szerint hiába volt az EP-választáson soha nem látott mértékben magas a részvételi arány, végül mégis a hátsó szobákban dőlt el, ki lehet az Bizottság elnöke. Weber attól tart: a mostani eljárás után nehéz lesz majd öt év múlva bárkit is meggyőzni, hogy ha elmegy szavazni, befolyásolni tudja az Európai Bizottság összetételét.

 

Orbán = Macron

 

Orbánt és Macront nagyon kevés választja el egymástól. Erre az Azonnalin is már márciusban rámutattunk: mindkét politikus irtózik mindattól, amit nem tud teljes mértékben ellenőrizni. Ahogy Orbán mindent a saját hatalma alá rendel Magyarországon, ugyanúgy jár el Macron is Franciaországban. Az egyetlen különbség:

 

Macron sokkal arrogánsabb és megvetőbb a szegény rétegekkel szemben, mint Orbán,

 

aki a francia elnökkel ellentétben jobban szót ért „a néppel”.

 

A kifelé megjátszott ellentét mögött közös érdekek bújtak meg: ez legutóbb az Európai Bizottság elnökének megválasztásánál mutatkozott meg. Orbán és Macron közösen akadályozták meg az európai közélet demokratizálását szolgáló Spitzenkandidat-rendszer érvényesülését, magyarán azt, hogy az európai parlamenti választásokat megnyerő Európai Néppárt jelöltje, Manfred Weber lehessen Jean-Claude Juncker utódja.

 

Orbán e tekintetben őszintébb volt, mint Macron: a magyar kormányfő nyíltan képviselte, hogy a nemzetállamoknak adna elsőbbséget az európai szinttel szemben, amint azt is nyíltan még a kampány alatt kimondta: nem fog Weberre szavazni.

 

Macron – szokásához híven – nem volt ennyire nyílt: kifele játszotta az európai föderalistát, akinek éppen Orbán lenne a legnagyobb ellenfele, valójában azonban

 

a francia elnök nem akart mást, mint amit Orbán maga is: a nemzetállamok hatalmát megerősíteni az európai választópolgárokkal szemben.

 

Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció jött létre a szavazópolgárok megkerüléséért

 

Mint emlékezetes: miután Macron és Orbán sikeresen mondtak nemet Weberre, majd a visegrádi államok sikeresen állták útját egy másik Spitzenkandidatnak, a holland szocialista Frans Timmermansnak, végül Ursula von der Leyen, bukott német védelmi miniszter lett az Európai Bizottság elnöke. Az európai választók akaratát semmibe vevő, hátsó szobákban született döntés mellett a magyar pártok között egy Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció alakult ki. A magyarok közül

 

csak Ujhelyi István szocialista és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő mondott nemet éppen a kiválasztás antidemokratikus módja miatt a bukott német védelmi miniszterre.

 

Ursula von der Leyen elsősorban Merkel jelötje volt: a német kancellár sikeresen cselezte ki Macront és Orbánt is, hogy egy fontos szövetségesének szerezzen posztot.

 

Ursula von der Leyen védelmi miniszterként a hadsereg rossz állapota, illetve a minisztériuma által botrányosan magas árakért kötött tanácsadói szerződések miatt eleve jelentős nyomás alatt állt a német közéletben. Merkelnek, aki 2021 után már nem lesz kancellár, át kellett tehát egyik miniszterét, akinek egy Merkel utáni érában kevés esélye lett volna a CDU-ban elöl maradni, menteni egy másik fontos pozícióba.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás