Az Európai Néppárt egykori Spitzenkandidatja szerint a francia államfő és a magyar kormányfő „szövetségén” bukott meg az ő bizottsági elnöksége. A CSU politikusa úgy véli: Orbán és Macron ezzel nagy károkat okozott az európai demokrácia ügyének.
Manfred Weber, bukott néppárti Spitzenkandidat volt a német közszolgálati ZDF csütörtök esti showműsorában Markus Lanz vendége. A bajor politikus szokatlan őszinteséggel beszélt a bukásáról. Szerinte „Orbán és Macron szentségtelen szövetségén” bukott el a bizottsági elnöki pozíciója.
Weber elmondta: már a kampány során érezte, hogy Macron ellene van, és nem fogja őt támogatni. Orbán kapcsán pedig ő maga mondta ki: nem akar a Fidesz szavazataival a Bizottság elnöke lenni, amire logikus lépés volt, hogy a magyar kormányfő mindent meg is tett ellene. Orbán azonban Weber szerint Macronnal közösen tudta csak elérni az akarát: azaz Weber elnökségének megakadályozását.
Weber Markus Lanznak nyilatkozva elismerte,
Az Európai Néppárt újraválasztott frakcióvezetője szerint hiába volt az EP-választáson soha nem látott mértékben magas a részvételi arány, végül mégis a hátsó szobákban dőlt el, ki lehet az Bizottság elnöke. Weber attól tart: a mostani eljárás után nehéz lesz majd öt év múlva bárkit is meggyőzni, hogy ha elmegy szavazni, befolyásolni tudja az Európai Bizottság összetételét.
Orbán = Macron
Orbánt és Macront nagyon kevés választja el egymástól. Erre az Azonnalin is már márciusban rámutattunk: mindkét politikus irtózik mindattól, amit nem tud teljes mértékben ellenőrizni. Ahogy Orbán mindent a saját hatalma alá rendel Magyarországon, ugyanúgy jár el Macron is Franciaországban. Az egyetlen különbség:
aki a francia elnökkel ellentétben jobban szót ért „a néppel”.
A kifelé megjátszott ellentét mögött közös érdekek bújtak meg: ez legutóbb az Európai Bizottság elnökének megválasztásánál mutatkozott meg. Orbán és Macron közösen akadályozták meg az európai közélet demokratizálását szolgáló Spitzenkandidat-rendszer érvényesülését, magyarán azt, hogy az európai parlamenti választásokat megnyerő Európai Néppárt jelöltje, Manfred Weber lehessen Jean-Claude Juncker utódja.
Orbán e tekintetben őszintébb volt, mint Macron: a magyar kormányfő nyíltan képviselte, hogy a nemzetállamoknak adna elsőbbséget az európai szinttel szemben, amint azt is nyíltan még a kampány alatt kimondta: nem fog Weberre szavazni.
Macron – szokásához híven – nem volt ennyire nyílt: kifele játszotta az európai föderalistát, akinek éppen Orbán lenne a legnagyobb ellenfele, valójában azonban
Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció jött létre a szavazópolgárok megkerüléséért
Mint emlékezetes: miután Macron és Orbán sikeresen mondtak nemet Weberre, majd a visegrádi államok sikeresen állták útját egy másik Spitzenkandidatnak, a holland szocialista Frans Timmermansnak, végül Ursula von der Leyen, bukott német védelmi miniszter lett az Európai Bizottság elnöke. Az európai választók akaratát semmibe vevő, hátsó szobákban született döntés mellett a magyar pártok között egy Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció alakult ki. A magyarok közül
Ursula von der Leyen elsősorban Merkel jelötje volt: a német kancellár sikeresen cselezte ki Macront és Orbánt is, hogy egy fontos szövetségesének szerezzen posztot.
Ursula von der Leyen védelmi miniszterként a hadsereg rossz állapota, illetve a minisztériuma által botrányosan magas árakért kötött tanácsadói szerződések miatt eleve jelentős nyomás alatt állt a német közéletben. Merkelnek, aki 2021 után már nem lesz kancellár, át kellett tehát egyik miniszterét, akinek egy Merkel utáni érában kevés esélye lett volna a CDU-ban elöl maradni, menteni egy másik fontos pozícióba.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.