Manfred Weber kimondta: Orbán és Macron szövetsége akadályozta meg őt, hogy bizottsági elnök legyen

Szerző: Techet Péter
2019.08.10. 07:52

Az Európai Néppárt egykori Spitzenkandidatja szerint a francia államfő és a magyar kormányfő „szövetségén” bukott meg az ő bizottsági elnöksége. A CSU politikusa úgy véli: Orbán és Macron ezzel nagy károkat okozott az európai demokrácia ügyének.

Manfred Weber kimondta: Orbán és Macron szövetsége akadályozta meg őt, hogy bizottsági elnök legyen

Manfred Weber, bukott néppárti Spitzenkandidat volt a német közszolgálati ZDF csütörtök esti showműsorában Markus Lanz vendége. A bajor politikus szokatlan őszinteséggel beszélt a bukásáról. Szerinte „Orbán és Macron szentségtelen szövetségén” bukott el a bizottsági elnöki pozíciója.

Weber szerint mind Macron, mind Orbán abban volt érdekelt, hogy ne az európai választópolgárok, hanem a kormányok akarata érvényesüljön.

Weber elmondta: már a kampány során érezte, hogy Macron ellene van, és nem fogja őt támogatni. Orbán kapcsán pedig ő maga mondta ki: nem akar a Fidesz szavazataival a Bizottság elnöke lenni, amire logikus lépés volt, hogy a magyar kormányfő mindent meg is tett ellene. Orbán azonban Weber szerint Macronnal közösen tudta csak elérni az akarát: azaz Weber elnökségének megakadályozását.

Weber Markus Lanznak nyilatkozva elismerte,

„nagyon fájt” neki a bukás, ami szerinte „az európai demokráciának nagy károkat okozott”.

Az Európai Néppárt újraválasztott frakcióvezetője szerint hiába volt az EP-választáson soha nem látott mértékben magas a részvételi arány, végül mégis a hátsó szobákban dőlt el, ki lehet az Bizottság elnöke. Weber attól tart: a mostani eljárás után nehéz lesz majd öt év múlva bárkit is meggyőzni, hogy ha elmegy szavazni, befolyásolni tudja az Európai Bizottság összetételét.

Orbán = Macron

Orbánt és Macront nagyon kevés választja el egymástól. Erre az Azonnalin is már márciusban rámutattunk: mindkét politikus irtózik mindattól, amit nem tud teljes mértékben ellenőrizni. Ahogy Orbán mindent a saját hatalma alá rendel Magyarországon, ugyanúgy jár el Macron is Franciaországban. Az egyetlen különbség:

Macron sokkal arrogánsabb és megvetőbb a szegény rétegekkel szemben, mint Orbán,

aki a francia elnökkel ellentétben jobban szót ért „a néppel”.

A kifelé megjátszott ellentét mögött közös érdekek bújtak meg: ez legutóbb az Európai Bizottság elnökének megválasztásánál mutatkozott meg. Orbán és Macron közösen akadályozták meg az európai közélet demokratizálását szolgáló Spitzenkandidat-rendszer érvényesülését, magyarán azt, hogy az európai parlamenti választásokat megnyerő Európai Néppárt jelöltje, Manfred Weber lehessen Jean-Claude Juncker utódja.

Orbán e tekintetben őszintébb volt, mint Macron: a magyar kormányfő nyíltan képviselte, hogy a nemzetállamoknak adna elsőbbséget az európai szinttel szemben, amint azt is nyíltan még a kampány alatt kimondta: nem fog Weberre szavazni.

Macron – szokásához híven – nem volt ennyire nyílt: kifele játszotta az európai föderalistát, akinek éppen Orbán lenne a legnagyobb ellenfele, valójában azonban

a francia elnök nem akart mást, mint amit Orbán maga is: a nemzetállamok hatalmát megerősíteni az európai választópolgárokkal szemben.

Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció jött létre a szavazópolgárok megkerüléséért

Mint emlékezetes: miután Macron és Orbán sikeresen mondtak nemet Weberre, majd a visegrádi államok sikeresen állták útját egy másik Spitzenkandidatnak, a holland szocialista Frans Timmermansnak, végül Ursula von der Leyen, bukott német védelmi miniszter lett az Európai Bizottság elnöke. Az európai választók akaratát semmibe vevő, hátsó szobákban született döntés mellett a magyar pártok között egy Fidesz-Momentum-DK-nagykoalíció alakult ki. A magyarok közül

csak Ujhelyi István szocialista és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő mondott nemet éppen a kiválasztás antidemokratikus módja miatt a bukott német védelmi miniszterre.

Ursula von der Leyen elsősorban Merkel jelötje volt: a német kancellár sikeresen cselezte ki Macront és Orbánt is, hogy egy fontos szövetségesének szerezzen posztot.

Ursula von der Leyen védelmi miniszterként a hadsereg rossz állapota, illetve a minisztériuma által botrányosan magas árakért kötött tanácsadói szerződések miatt eleve jelentős nyomás alatt állt a német közéletben. Merkelnek, aki 2021 után már nem lesz kancellár, át kellett tehát egyik miniszterét, akinek egy Merkel utáni érában kevés esélye lett volna a CDU-ban elöl maradni, menteni egy másik fontos pozícióba.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek