+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 26. kedd, 07:48
A Néppárton belüli viták, Macron önálló fellépése, Orbán kivárása mind annak jele, hogy vannak, akik megértették: véget ért az az európai status quo, amit nagyrészt a német kereszténydemokrácia határozott meg, egyúttal pedig megszületett a közös európai belpolitika – épp Orbánnak, Salvininek és persze Macronnak köszönhetően. Új szereplők jönnek, az ellentétek radikalizálódnak, az alternatívák távolodnak. Új európai politikai tér születhet május után.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nem túlzás azt állítani, hogy soha nem volt ennyire izgalmas egy európai parlamenti választás, mint most. A status quo belülről repedezik, új kihívók jelennek meg: Macron több föderalizmust, a zöldek már egyenesen egy európai köztársaságot, a széljobbosok meg egy fajtiszta, nemzetállamokra szaggatott Európát akarnának.

 

Világos frontvonalak, amelyek között az Európai Néppárt német kereszténydemokrata súlypontú óvatoskodása már egy letűnő világ képét mutatja.

 

Manfred Weber ezt még nem vette észre, Orbán Viktor vagy Emmanuel Macron viszont már igen – mindketten ezért már a május utánra, az európai politikai tér újraosztására készülnek.

 

Noha soha nem volt akkora a veszélye egy széljobbos, EU-ellenes előretörésnek, akár a közös (a mandátumok harmadát, negyedét is megszerezni képes) szövetségnek, mint most – de mindez dialektikusan nézve azt mutatja: egyre inkább kezd kialakulni a közös európai politikai tér.

 

Ma már az EU-ellenesek is európai szinten szerveződnek, témáik is közösek. Amikor német, francia vagy olasz lapok vannak azzal tele, hogy Orbán Viktort kizárja-e az Európai Néppárt, vagy amikor magyar lapok számolgatják, hány mandátuma lehet a Legának, azt mutatja:

 

megszületett a közös európai belpolitika.

 

Politika nincs vita, nincs barát és ellenség nélkül. Az az európai szintér, ahol unalmas öregbácsik mondogatták, hogy „nie wieder“ meg „Európa békét teremtett“ és hasonlók, éppen még azon korszakot mutatta, amikor nem volt európai politika.

 

Ha mindenki középen tömörül és majdnem mindenben egyetért, az a politika vége. Az Orbánok, Salvinik vagy Macronok radikalizmusa hozza el az európai belpolitikát, a vitákat, amelyek immáron a tagállami szavazókat is érdekelhetik.

 

Az az Európa, amit az Európai Néppárt és még inkább a német kereszténydemokrácia határozott meg, kifulladni látszik. Igen, itt van annak veszélye, hogy az Orbánok és Salvinik szétverik, azt amit az európai integráció eddig elért. De a válasz nem a weberkedés, a konfliktusok szőnyeg alá söprése, felfüggesztése – hanem azoknak is, akik több, szolidárisabb, egységesebb, szociálisabb, föderálisabb Európát akarnak, radikalizálódniuk kell.

 

Ezzel világosabbá kezdenek válni a frontvonalak – mi az Azonnalin már erre tavaly augusztusban tettünk is javaslatot: nem unalmas érdekcsoportok, hanem a világos alternatívák mentén valódi politikai pártcsaládok jelenjenek meg: Föderalisták, szuverenisták, status quo-hívők és szocialisták.

 

Orbán és Macron már erre készül

 

Orbán persze még kivár, de ha úgy alakulnak a számok, gondolkodás nélkül szúrja hátba Webert, és áll át az új erőkhöz, a szuverenistákhoz. Orbánnak ugyanis mindig kiváló az idő- és taktikai érzéke: jól megérzi előre a folyamatokat, és tud akár az élükre állni.

 

Így játszhatta el 2010-ben – Magyarország legrégebben politizáló politikusaként –, hogy ő lenne a rendszerváltás rendszerének forradalmi alternatívája; ezért érzett rá már 2015 januárjában, hogy a menekültkérdés lesz az új téma, amit meg kell lovagolnia; és

 

a Néppárttal is azért hagyta ennyire elmérgesedni a viszonyt, mert érzi: Manfred Weberék az ancien régime emberei. És Orbán nem akar a bukottak között megérkezni az új Európába.

 

Hasonló okoból nem állt be végül az ALDE-ba Emmanual Macron, hanem szervezi Európai Reneszánsz néven a maga körét. Az Orbán-párti német liberális Nicola Beerrel kampányoló liberális ALDE-pártcsalád szintén az ancien régime pártja. Macron nem a régiek közé akar beállni, hanem az újak vezére akar lenni.

 

Ő arra készül, hogy ha az európai belpolitika tovább polarizálódik – azaz ha egyre inkább politika lesz tényleg –, akkor az Európai Néppárt nem fogja bírni a nyomást.

 

Orbán vinné a radikális jobbosakat, Macron vinné a liberálisabbakat. A kettő között pedig a pad alá éppen a német kereszténydemokrácia, az európai egység eddigi motorja eshet.

 

Európa azonban elért – hál' Istennek – abba a politikai fázisba, amikor már nem elég a kompromisszumkeresés. Harcról, vitáról fog szólni az európai közélet. Ma még csak az ancien régime összeérő táborait látjuk, de mögöttük ott formálódnak az új Európa új frontvonalai. Hajrá!

 

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás