+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 17. szerda, 08:10
A nagy orbáni siker, amitől a Fidesz propagandagépezete zeng, nem más, mint hogy egy Junckernél is liberálisabb, föderalistább, merkelistább jelöltet szavaztak meg a Bizottság élére.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Megvan, ki lesz az Európai Bizottság elnöke az elkövetkető öt évre: Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus. Ő eddig Angela Merkel német kancellár kegyéből honvédelmi miniszter volt. Plágiumgyanús doktorijával, a lerohasztott Bundeswehrrel és hat év alatt több, mint kétszázmillió eurót felemésztő kétes tanácsadási szerződéseivel elvileg már ki kellett volna sodródnia a német politikából, elvégre még eddig sohasem tudott a saját egyéni választókörzetében választást nyerni.

 

Azonban von der Leyen ugyanolyan hűséges Merkelhez, amilyen feltétlen lojalitást vár el ő is a munkatársaitól.

 

Azzal, hogy Merkel lassan-lassan, de legkésőbb 2021-ig visszavonul a német politikából, Ursula von der Leyent is el kellett valahova helyeznie, ahol politikai felelősség nélkül, a demokratikus népakaratnak nem kitéve maradhat jól fizető pozícióban.

 

Bingó, hát éppen erre találták ki a legtöbb európai uniós intézményt! Aki otthon már se a saját pártjának, se a népének különösebben nem kell, az Brüsszelbe még jó lesz.

 

Ezen az alapon lett öt éve uniós biztos Navracsics Tibor is például.

 

Ami Ursula von der Leyen mostani jelölését mégis sajátossá tette, az nem más, mint hogy ezúttal az otthon már haszontalan politikus brüsszeli újrahasznosításáért még azt a picinyke demokratikus elemet is megkerülték az európai állam- és kormányfők, ami az európai parlamenti választásokat 2014 óta kicsit érdekesebbé tette. A Spitzenkandidat-rendszernek nincs ugyan semmiféle jogi kötőereje, de legalább arcot adott az egyes pártcsaládoknak, és valamelyest a nemzeti pártok is jobban elhelyeződtek az európai kontextusban. A mostani választásokon is voltak Spitzenkandidatatok. Szerintem a legjobb Frans Timmermans, a szocialisták jelöltje volt. Ráadásul a baloldali, liberális és zöld pártoknak többségük is van ma az Európai Parlamentben.

 

Ez nem jött össze. Se Timmermans, se szegény-szerencsétlen Manfred Weber, se Margrethe Vestager nem lett Spitzenkandidatból EB-elnök. Ennek több oka is van.

 

1. A nagy svindli

 

szavakban egymás kritikusaiként fellépő Emmanuel Macron és Orbán Viktor, más kollégáikal együtt, nem szeretnék kiengedni a hatalmat a kezükből. Macron kapcsán ez azért különösen meglepő, mert a politikus imidzse, legalábbis ami a keleti végekig elfénylik, éppen valamiféle föderalistáé lenne. Persze aki ismeri a francia politikát, és tudja, Macron milyen autoriter módon kormányoz ott, nem csodálkozik, ha azt látja, az Európai Unióban se akar engedni más véleményeknek, pláne a népnek.

 

2. A visegrádi államok befeszültek Timmermans hallatára

 

Annyire berezeltek a keleti autoriter és korrupt politikusok, hogy végül még azon Ursula von der Leyenre is rábólintottak (a Fidesz, a PiS és az ANO képviselői is megszavazták), aki amúgy nézeteit tekintve tényleg elég messze áll a homogén nemzetállamiságba beleszerelemesedett itteni politikusokba. Mondjuk ki: Ursula von der Leyen egy migrációbarát, EU-föderalista, aki éppen azért nem tudott Merkel utódja lenni, mert annyira a CDU liberális oldalán áll.

 

A nagy orbáni siker, amitől a Fidesz propagandagépezete zeng, nem más, mint hogy egy Junckernél is liberálisabb, föderalistább, merkelistább jelöltet szavaztak meg.

 

Tény persze, hogy von der Leyen orra alá oda lehet dörgölni: a visegrádi kormánypártok szavazatai nélkül nem lett volna meg a bizottsági elnöksége. Aki azonban követi Ursula von der Leyen munkásságát, tudhatja: a politikus a CDU-ban az Orbán felé való kikacsingatások éles kritikusa volt. Azaz mindenképp Orbán-kritikusabb, mint a bajor CSU-s Manfred Weber, akinek bizottsági elnökségét Orbánék sikeresen akadályoztak meg.

 

3. Merkel megint bebizonyította: le lehet őt írni, végül ő győz

 

Mint a foci, ami arról szól, hogy kétszer tizenegy ember játssza, és a végén a németek nyernek. Kicsit erről szól a német vagy az európai politika is: Férfiak játsszák, a végén meg győz Angela Merkel. A német közélet ehhez az elmúlt tizenkilenc évben, amióta Merkel pártelnök, hozzászokott. Számos férfi indult neki nagy mellénnyel, és távozott Merkeltől lógó orral. Kiváló taktikai érzékéről most is tanúbizonyságot tett.

 

Mi volt a feladat, amit Merkel meg akart oldani? Egy hozzá nagyon közel álló németet ültetni az EB élére, úgy, hogy közben Párizs és a visegrádiak még egy ideig azt hihessék: nyertek, de valójában a status quo folytatódjék.

 

Ehhez először bedobta Timmersmans nevét, amire ugrottak a visegrádi férfiak, akik Timmermans után bárkire rábólintottak volna.

 

Rá is bólintottak.

 

Ezután Macronnak meg eladta Ursula von der Leyent, aki franciább lenne még Michel Barnier-nél is. Végül Merkel akarata győzött, de Macron vagy Orbán is hihette: ő győzőtt. A visegrádiak nagyon hamar csalódni fognak majd, mert Ursula von der Leyen tényleg balrább áll Manfred Webertől. De Párizs se kapott egy bábut, majd rájönnek erre ők is. Merkel meg csendben mosolyog.

 

Ursula von der Leyennel visszatért a hagyományos európai kompromisszumos politika. Ő az állam- és kormányfők jelöltje volt, majd minden nagyobb frakciónak megígért valamit. Össze is állt egy Fidesz-DK-Momentum-koalíció mellette, ami azért azt is mutatja:

 

Brüsszelben jobban megmutatkozik, mely pártok a status quo hívei, és melyek tényleg rendszerkritikusok.

 

Az eredmény mégis nagyon szoros lett, ami azt mutatja: a jelöltet eleve elutasító Zöldek, kommunisták és széljobbosok mellett a liberálisok és szocialisták közül is vártnál többen ikszelték a mínuszjelet von der Leyen neve mellett.

 

Tehát ennyi. A hájp, ami az EP-választást kísérte, és valóban magasra tolta a részvételt minden tagállamban, most reggelre talán végleg elült. Kiderült megint: Európától, és pláne az európa demokrácia kibontakozását lassító tagállami elitektől ennyire telik.

 

Egy ügyes taktiktai húzásra.

 

Most olvasod először ezt a szöveget? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Akik feliratkoztak, sok mással együtt ezt a cikket is megkapták a postafiókjukba reggel hétkor. Iratkozz fel itt!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás