Egybemosódnak a napok, az egyik olyan, mint a másik. Három utcára korlátozódott mozgástérben várom mindig a következőt, közben nézem a tévét, bújom a statisztikákat. Kolumbiában megugrottak a számok, Ecuadorban tarol a kór, mégis a venezuelaiak a legreményvesztettebbek.
Miután az ellenzék Evo Morales megválasztása után csalást kiáltott és a nagyobb városokba tömegtüntetéseket hirdetett, a régi-új elnök nem mindennapi módját választotta a városiakkal való párbeszédnek.
„A párbeszéd idejének vége: Venezuela mostantól a latorállamok nagyon exkluzív klubjának tagja”: így fenyegette a Maduro-rezsimet az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
Még mindig Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek a legtöbben, de tavaly már Venezuela is befért a top 10-be.
Az ország huszonhárom államából tizenötöt érintett az áramszünet: Caracasban már a metró is leállt, sokan órákat gyalogolnak otthonaikig.
Egyáltalán kiálltak-e Maduro mellett azzal, hogy nem szavazták meg a venezuelai ellenelnököt támogató határozatot? Európa csak a magyar jogállamiságon segítsen, a venezuelain ne? Jávor és Meszerics válaszolnak az Azonnalinak.
Az Európai Parlament Venezuela ideiglenes elnökének ismerte el Juan Guaidót a szocialista Nicolas Maduro helyett, a Guaidó ellen szavazókból azonban akadtak a magyar képviselők között is. Ki hogyan szavazott Venezueláról az Európai Parlamentben? Megnéztük!
A kormányzó szocialisták börtönt követelnek az ellenzék vezetőjének, hazaküldték a jenkiket és kritikusaik mögött a „perverz szélsőjobbot” látják. Eközben Venezuelában továbbra is óriási az áruhiány, az elemzők idénre akár 10 millió százalékos inflációval is számolnak.