Latin-Amerikában általános a bizonytalanság. A kontinens forrong, egyre markánsabb a fegyveres erők jelenléte. Hiába javulnak a járványmutatók, nem látszik még a pandémia vége. Kolumbiában ledöntötték egy gyarmatosító szobrát, Bogotá lángba borult, az ellenzék az állami terror felelőseinek megbüntetését követeli. Lassan, de visszatér az élet.

Teljes a kilátástalanság. Cartagenában kicsit javul a helyzet, máshol romlik, de egy hét múlva talán pont fordítva lesz. Újabb botrányok az elnök körül, most választási csalás miatt, természetesen drogbárókkal a háttérben. Ez a város, ez az ország abszolút nem erről, hanem az életről, a lét elviselhetetlen könnyedségéről szól. Helyette anomália, halál és agyhalál van: belefásultam az egészbe. Megvan a jegyem haza, repülök Európába.

Még 2010-ben, amikor az olasz Öt Csillag Mozgalom nem kormánypárt, hanem elitellenesek szedett-vedett gyülekezete volt. És bár mind az Öt Csillag, mind venezuelai diplomáciai források abszurdnak nevezik a tranzakciót kiszivárogtató spanyol lap sztoriját, egyvalami biztos: akár megtolta Venezuela az Öt Csillagot, akár nem, a párt képviselői mindmáig elég barátságosak a venezuelai rezsimmel.

Akkora már a hőség a koronavírus-járvány legújabb epicentrumává vált Dél-Amerikában, hogy nemcsak az emberek, hanem a politikusok agya is felforr. A térség vicces fiúja, a Venezuelát vezető szélsőbalos Nicolás Maduro Kolumbia jobboldali elnökét vádolja azzal, hogy a Venezuelába hazatérő emberekkel akarja megfertőzni szegény, leharcolt országát a koronavírussal.

Amazóniában tombol a Covid-19, a nővérek maguk rakják össze a kórházi ágyakat. A kolumbiai egészségügyi rendszert szétlopták: a politikusok haverjaik nevére írták át az intézményeket. Miközben Cartagenában napok óta exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, Bogotában szexmunkások tüntetnek. Dél-Amerikában, ha hiszünk a hivatalos statisztikának, csak Venezuela áll jól a járvány elleni küzdelemben.

A Covid-19 rossz állapotban találta komplett Dél-Amerikát, a kontinenst, ahol mindenkinél jobban tudnak tüntetni. De mi várható a világjárvány lecsengése után? Egy biztos: a Covid-19 utóhatásai Dél-Amerikában a borzalmas járványnál is borzalmasabbak lesznek.

Magyarokkal a fedélzeten újabb mentőjárat repült el Európába, 35 ezer venezuelai tért haza, nagyvárosi peruiak az Andok felé tartanak. Mompoxban rengett a föld, árubőség az Exito szupermarketben. Van még remény: egy 19 éves agydaganatos bogotái egyetemista felépült a koronavírus-betegségből.

Kolumbiában Magyarországgal ellentétben igazi kijárási tilalom van egy ideje. Mit szabad, mit nem? A négy fal között kvázi mindent. Ki viszont csak nagyon ritkán lehet menni, és nem is mindenkinek. Megugrottak az itteni fertőzési számok is: az országban több a fertőzött, de több a teszt is.

Noha korábban rengeteg venezuelai menekült politikai okokból Kolumbiába, most tömegesen térnek vissza Maduro rezsimjébe: ott ugyanis van hol lakniuk. Mélyrepülésben a peso, lassan mindenhova maszkban jár Kolumbia, aminek lassan nincs is hova már járnia.

Miért hamis a magyarok képe Kolumbiáról? Hol vált pokollá az élet Dél-Amerikában a járvány miatt? Miért lakoltatják ki a venezuelaiakat? Kömlődi Ferenc Kolumbiából jelentkezik, ahol a kijárási tilalom szintet lépett: már csak bizonyos napokon szabad utcára lépni.