+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 6. kedd, 19:50
„A párbeszéd idejének vége: Venezuela mostantól a latorállamok nagyon exkluzív klubjának tagja”: így fenyegette a Maduro-rezsimet az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Keményebb fellépésre és cselekvésre hívott fel a venezuelai szocialista kormányzat ellen kedden John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója egy Peruban tartott konferencián – tudósít a Reuters. Bolton azt nyilatkozta:

 

„Itt az idő, hogy cselekedjünk. Az Egyesült Államok magabiztos lépéseket tesz, hogy pénzügyileg is elszigetelje Madurót, és felgyorsítsa a békés demokratikus átmenetet”.

 

A latorállamok klubjában

 

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója ezt annak apropóján jelentette ki, hogy az amerikai elnök hétfőn aláírt egy rendeletet, mely szerint a venezuelai kormányhoz köthető vagyontárgyakat az Egyesült Államok területén befagyasztják majd, valamint a venezuelai kormánnyal való tranzakciók is tiltásra kerülnek. Ezzel az Egyesült Államok próbál további nyomást gyakorolni a súlyos gazdasági-politikai válságot átélő dél-amerikai ország kormányára, a Maduro-rezsimet ugyanis főként Kína és Oroszország pénzügyi és katonai támogatása képes ideig-óriáig egyben tartani.

 

„Minden harmadik félnek, aki szeretne a Maduro-rezsimmel üzletelni, szeretnénk jelzést küldeni: extrém figyelemmel haladjanak tovább” – fenyegetett a nemzetbiztonsági tanácsadó. Bolton hozzátette: a Venezuela ellen bevezetett amerikai szankciók jellegükben nagyon hasonlóak az Irán, Szíria és Észak-Korea ellen meghozottakhoz. Ahogy fogalmazott,

 

„Venezuela mostantól a latorállamok nagyon exkluzív klubjának tagja”.

 

Bár az Egyesült Államok már harminc éve nem lépett fel egy kormány ellen sem ilyen típusú befagyasztással a nyugati féltekén, a Venezuela elleni szankciók még mindig enyhébbek, mint a Kuba ellen jelenleg is érvényben levő teljes kereskedelmi embargó: a karibi szigetországgal ellentétben Venezuela esetében csak a kormányzati szervek és cégek esetében él az embargó, a privátszféra megússza a szankciókat.

 

Elcsalt választás, tragikus gazdasági válság

 

Miután a szocialista Hugo Chávez 2013-ban meghalt, utódja, a buszsofőrből elnökké lett Nicolas Maduro egy rendkívül szoros elnökválasztáson betonozta be önmaga, és a szocialista PSUV párt hatalmát. Venezuela sokáig szocialista mintaállamnak számított, hiszen az állami bevételekből nagyszabású jóléti programok indultak Hugo Chávez idején, ugyanakkor a gazdaságszerkezet időzített bombának bizonyult: a bevételek szinte kizárólag az olajszektorból érkeztek (Venezuela alatt található a világ legnagyobb feltáratlan olajkészlete), a gazdaságot pedig nem tudta diverzifikálni a népszerű szocialista vezető.

 

Így mikor az olajárak zuhanásnak indultak, ment velük a venezuelai gazdaság is, a modern történelem egyik legkomolyabb inflációját, gazdasági válságát és politikai krízisét generálva ezzel.

 

Olaj volt a tűzre a tavalyi elnökválasztás Maduro általi elcsalása is: a szocialista vezető több, lehetséges versenytársát is bebörtönözte, vagy épp megfosztotta az indulás lehetőségétől, többen emigrációba kényszerültek. Ellenzékiek közül csupán erőtlen, nem igazán komolyan vehető jelöltek indultak el, így Maduro simán „megnyerte” a választásokat a gazdasági helyzet és a tömeges elszegényedés ellenére. Ezt követően idén februárban az Egyesült Államok és a nyugati országok jó része által támogatott Juan Guaidó, az ellenzéki többségű Nemzetgyűlés elnöke kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek, melyet természetesen Maduro nem fogadott el. Azóta folyamatos az izmozás Maduro rezsimje, és a Guaidó-féle erők között, de hatalomátvételre azóta sem került sor.

 

Kiéheztetik Madurót

 

Bolton szerint mindezek miatt „a párbeszéd idejének vége”, a tanácsadó egyúttal figyelmeztette Caracas legközelibb ellenfeleit, Oroszországot és Kínát, hogy hagyjanak fel Maduro támogatásával. Elmondása szerint Maduróval Oroszország „rossz lóra tett”, a Caracasnak hitelező

 

Kínát pedig Guaidó ideiglenes elnökként való elismerésére buzdította, amennyiben vissza akarja kapni az adósságát.

 

Hozzátette: az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy Maduro kifogyjon a lehetőségekből önmaga finanszírozására, ugyanakkor kiállt a békés hatalomátvétel fontossága mellett.

 

A venezuelai külügyminisztérium a kormány vagyontárgyainak befagyasztására úgy reagált, hogy nem fogja engedni „az agresszió eszkalációját” és a „politikai párbeszédfolyamat” megakasztását. A venezuelai kormányerők és az ellenzék jelenleg a norvég kormány közvetítésével állnak párbeszédben egymással a további rendezés ügyében.

 

BORÍTÓKÉP: Nicolás Maduro venezuelai elnök (balra) / John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás