Miközben a Venezuelát valamennyire stabilizáló Nicolas Maduro ellen már nemcsak az eddigi ellenzéke, hanem a chavezista baloldal is lázadozik, az autoriter elnök egyre jobban egyensúlyoz. Olyannyira, hogy ellenfeleivel akár még tárgyalni is hajlandó lenne.

A közösségi platform szóvivője szerint álhírterjesztés miatt kellett ezt meglépniük, hiszen a koronavírus ellen nem létezik gyógyszer.

Nem elég a Covid-19, a karibi partokat az Iota-hurrikán is pusztítja, miközben Iván Duque kolumbiai elnök már a 2022-es választásra készül. Bolíviában elnököt választottak, Peruban elnököt buktattak. Evo Morales pártja visszatér a hatalomba, Limában politikai válság lehet, és van, aki nagyon nem örül Joe Bidennek. Latin-amerikai körkép az Azonnalin!

Még 2010-ben, amikor az olasz Öt Csillag Mozgalom nem kormánypárt, hanem elitellenesek szedett-vedett gyülekezete volt. És bár mind az Öt Csillag, mind venezuelai diplomáciai források abszurdnak nevezik a tranzakciót kiszivárogtató spanyol lap sztoriját, egyvalami biztos: akár megtolta Venezuela az Öt Csillagot, akár nem, a párt képviselői mindmáig elég barátságosak a venezuelai rezsimmel.

Akkora már a hőség a koronavírus-járvány legújabb epicentrumává vált Dél-Amerikában, hogy nemcsak az emberek, hanem a politikusok agya is felforr. A térség vicces fiúja, a Venezuelát vezető szélsőbalos Nicolás Maduro Kolumbia jobboldali elnökét vádolja azzal, hogy a Venezuelába hazatérő emberekkel akarja megfertőzni szegény, leharcolt országát a koronavírussal.

Amazóniában tombol a Covid-19, a nővérek maguk rakják össze a kórházi ágyakat. A kolumbiai egészségügyi rendszert szétlopták: a politikusok haverjaik nevére írták át az intézményeket. Miközben Cartagenában napok óta exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, Bogotában szexmunkások tüntetnek. Dél-Amerikában, ha hiszünk a hivatalos statisztikának, csak Venezuela áll jól a járvány elleni küzdelemben.

Noha korábban rengeteg venezuelai menekült politikai okokból Kolumbiába, most tömegesen térnek vissza Maduro rezsimjébe: ott ugyanis van hol lakniuk. Mélyrepülésben a peso, lassan mindenhova maszkban jár Kolumbia, aminek lassan nincs is hova már járnia.

Egybemosódnak a napok, az egyik olyan, mint a másik. Három utcára korlátozódott mozgástérben várom mindig a következőt, közben nézem a tévét, bújom a statisztikákat. Kolumbiában megugrottak a számok, Ecuadorban tarol a kór, mégis a venezuelaiak a legreményvesztettebbek.

„A párbeszéd idejének vége: Venezuela mostantól a latorállamok nagyon exkluzív klubjának tagja”: így fenyegette a Maduro-rezsimet az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az ország huszonhárom államából tizenötöt érintett az áramszünet: Caracasban már a metró is leállt, sokan órákat gyalogolnak otthonaikig.

Egyáltalán kiálltak-e Maduro mellett azzal, hogy nem szavazták meg a venezuelai ellenelnököt támogató határozatot? Európa csak a magyar jogállamiságon segítsen, a venezuelain ne? Jávor és Meszerics válaszolnak az Azonnalinak.

Az Európai Parlament Venezuela ideiglenes elnökének ismerte el Juan Guaidót a szocialista Nicolas Maduro helyett, a Guaidó ellen szavazókból azonban akadtak a magyar képviselők között is. Ki hogyan szavazott Venezueláról az Európai Parlamentben? Megnéztük!

A kormányzó szocialisták börtönt követelnek az ellenzék vezetőjének, hazaküldték a jenkiket és kritikusaik mögött a „perverz szélsőjobbot” látják. Eközben Venezuelában továbbra is óriási az áruhiány, az elemzők idénre akár 10 millió százalékos inflációval is számolnak.

Andrés Manuel López Obrador személyében hetven év után először lesz baloldali elnöke Mexikónak: az államfő ostorozta a neoliberalizmust, és az ország újjászületését ígérte.