+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kömlődi Ferenc
2020. március 29. vasárnap, 08:05
Egybemosódnak a napok, az egyik olyan, mint a másik. Három utcára korlátozódott mozgástérben várom mindig a következőt, közben nézem a tévét, bújom a statisztikákat. Kolumbiában megugrottak a számok, Ecuadorban tarol a kór, mégis a venezuelaiak a legreményvesztettebbek.

Kömlődi Ferenc március 21. óta tudósítja az Azonnalit Cartagenából, hogy mi a helyzet a koronavírus miatt lezárt Kolumbiában.

 

Nem számolom, hogy a kijárási tilalom hányadik napjánál tartunk, elvileg a harmadik, lényegében egy hete; a kedd ugyanúgy átfolyt a szerdába, mint a szerda a csütörtökbe, a csütörtök a péntekbe.

 

Ha nem nézném telefonon, fogalmam sem lenne, milyen nap van.

 

Talán nincs is már jelentősége, messze még húsvéthétfő, a toque de queda vége, aztán ha ez lejár, úgyis meghosszabbítják, jön a következő.

 

Az eredeti tervek szerint mostanra már Panama karibi üdülőparadicsomában, Bocas del Toróban kellene lennem. Helyette folyamatosan nézem az itteni tévéket: szerdán új szociális intézkedéseket jelentettek be, közel 20 millióan kaphatnak gyorssegélyt, lement a krumpli és a jukka ára, és miután Cartagenában egy férfi agyonlőtte exbarátnőjét, a nő húgát és édesanyját, pszichológusok figyelmeztetnek az elzártság és a bizonytalan jövő miatt várhatóan növekvő családon belüli erőszakra.

 

HÍRADÓ: OLCSÓBB LESZ A KRUMPLI ÉS A JUKKA ÁRA, PAKOLJÁK IS A NÉPEK

 

Kétnaponta járok ki, maszkban, kesztyűben, a boltokban még a kesztyűs kezemet is lefertőtlenítik. Mindenkiét. Ha egyáltalán bejutok, mert tegnapelőtt például nem sikerült az Olimpicába, a helyi szupermarketbe.

 

A zord tekintetű beengedő előbb lefertőtlenített, utána pedig közölte, hogy egy új kormányrendelet értelmében külföldiek nem vásárolhatnak áruházakban (a rendelet számától eltekintett). Ami persze szemenszedett hazugság,

 

én nem hallottam ilyet, szállásadóm, David sem tudott róla, majd mailen jött a konzuli megerősítés: „Külföldiek elleni bármilyen hasonló diszkrimináció jogellenes, így amennyiben legközelebb is visszatérne a boltba és hasonlót tapasztal, javasoljuk, hogy beszéljen az őr felettesével. Ha így sem oldódik meg, riasztjuk a cartagenai tiszteletbeli konzulunkat.”

 

Nyilvánvaló volt, hogy az őr egyszerűen nem szimpatizált velem, nincs rám írva, hogy november 20. óta nem jártam Európában, biztos örült, hogy végre kiélheti egy európain (szerinte talán észak-amerikain) a frusztrációit. Szerencsére egyedi eset volt, az abszolút multikulti, olvasztótégely Kolumbiára nagyon nem jellemző ez az attitűd. Utána még vagy három boltba bementem, a kutya sem foglalkozott azzal, hogy külföldi vagyok, mint ahogy engem sem érdekel, ki honnan jött, milyen felmenőkkel rendelkezik.

 

ITT PÁR HÉTTEL EZELŐTT ÓRIÁSI ÉLET VOLT MÉG. MOST PEDIG...

 

Ezzel együtt nagyon remélem, senki nem néz fehér, angolszász és keresztény (a három együtt, külön-külön nem ér) amerikai turistának, mert ha igen, akkor általánosítás nélkül is sajnos értek mindent. Tapasztalati úton bizonyosodtam meg róla, hogy főként ők – csoportosan járva Latin-Amerikát – hiszik azt, hogy övék ez az egész kontinens, miközben fogalmuk sincs, hol is járnak éppen, de azért bizalmasan és obligát leereszkedően vállba veregetnek. Minél közelebb az USA, annál inkább. Egyébként zongorázni lehet az afroamerikaik vagy a hispanók és az említett réteghez tartozók közötti különbséget.

 

Mind eltűnt mostanra. De ha maradtak, akkor sem látnám őket, mert három-négy utcára szűkült a mozgásterem. A legközelebbi boltig, ahol kártyával lehet fizetni. Szerencsére majdnem mindenhol lehet. Revoluttal csinálom, mert így az átváltás a legjobb árfolyamon történik.

 

Csütörtökön is elmentem, az utca teljesen kihalt, a keresztutcában hárman-négyen mentek bevásárolni, és míg az ürességen töprengtem, meg is érkeztem a boltba, ismerősként üdvözöltek. Nincs áruhiány, az árak sem változtak, néhány terméké (a krumpli és a jukka mellett) inkább lement.

 

Kilépve megint az üresség fogadott, sehol egy árva lélek, döglesztő a meleg, majd döbbenetemre két kurva bukkant elő a semmiből. Látásból sem ismertem őket, persze ismeretlenként is invitáltak, de nemet biccentve siettem haza. Vajon ki megy el velük, elmegy-e velük egyáltalán valaki, kockáztatva a kijárási tilalom megszegését? Léteznek örök szakmák.

 

Venezuelaiak lehettek, most legjobban rájuk jár rá a rúd, ők az egyik legszegényebb, legveszélyeztetettebb társadalmi csoport.

 

Kétszeresen azok: zömük illegálisan, az „informális szektorban” dolgozik, első körben ők, például az utcai árusok vesztik/vesztették el a munkájukat, és ha nincs bevétel, az általában szintén feketén bérelt szobát, lakást sem tudják fizetni, hamarosan kiteszik őket az utcára. Ha az utcára kerülnek (Bogotában már kerültek), vétenek a kijárási tilalom ellen, és ha nincs tartózkodási engedélyük, ugyanaz vár rájuk, mint a tilalmat megszegő nem életvitelszerűen itt tartózkodó összes többi külföldire (adott esetben rám is): kitoloncolás az országból.

 

Utána újfent Maduro rezsimében találják magukat, ahonnan egyszer már elmenekültek, és ahol ki tudja, mi vár rájuk. Ráadásul március 14-én lezárták a 2219 kilométeres kolumbiai-venezuelai határt, de csekély a valószínűsége, hogy nem érkeznének újabb menekültek.

 

Ördögi kör. Úgy sem lesz egyszerű kiszabadulniuk belőle, hogy például Bogotá önkormányzata bejelentette: jövő kedden átvizsgálják a leghátrányosabb helyzetű venezuelai menekültek, bevándorlók (nevezd őket, aminek akarod, csak migránsnak ne) ügyét.

 

Már akkor sok venezuelai kéregető járta az utcákat, amikor nemcsak boltba lehetett kimenni, hanem szabadon mászkálhattunk a városban. Kizárólag arra hivatkoztak, hogy honnan jöttek, nincs munkájuk, jön a válság, éhesek.

 

A „békeidők” utolsó napjaiban aztán egyre több nincstelen szerencsétlen tűnt fel, és már nemcsak venezuelaiak. A koldulás észrevétlen ment át agresszióba, de ne testi erőszakra, hanem valami rosszabbra gondoljunk: a kérő tekintetek mögötti letargiát a minden mindegy logikája vezérelte. Szociális segélyben ők nem részesülnek, sokuknak iratai sincsenek. David figyelmeztetett, hogy éjjelre mindent zárjak be, mert szaporodnak a betörések.

 

A papíron a kontinens egyik legkevésbé fertőzött országában, a 28,5 millió lakosú Venezuelában 113 eset, 2 halott a hivatalos adat. Ha abból indulunk ki, hogy a valóságban tízszer annyi a fertőzött, mint a statisztikákban, akkor sincsenek többen 1130-nál. De fogalmunk sincs, mennyi tesztet végeztek el, csak sejtjük, hogy nagyságrendekkel kevesebbet, mint bárhol a nem feltétlenül a hibátlan egészségügyi rendszereiről híres kontinensen. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos országban 107-nél jóval több a tünetmentes vírushordozó.

 

AZÉRT A REALT DICSŐÍTENI MÉG MOST SE KÉNE

 

Kolumbiában viszont megugrottak a számok, a pénteket a csütörtöki 491 fertőzött és 6 elhunyt után 539 fertőzöttel zártuk. Bogotában eddig 223, Caliban 73, Antioquiában (Medellin) 60, Bolivar megyében (Cartagena) 26 esetet regisztráltak. 27-en szorulnak kórházi ellátásra, átlagéletkoruk a közvélekedéssel ellentétben meglepően alacsony: 55 év, 6-an 40 alattiak. A déli megyék egyelőre érintetlenek – ha azok, mert a tesztszámok elkeserítők: március 6. óta 9 ezernél valamivel többet végeztek el. Összehasonlításként: Dél-Koreában egy nap alatt tesztelnek ennyi személyt.

 

Meddig tartható fenn a kijárási tilalom, mikorra válik a félelem reménytelenséggé, és csap át erőszakba? Prognosztizálhatatlan, mert túl sok az ismeretlen tényező, a jövőképekben mindent borító wild card.

 

A legrosszabb hírek Ecuadorból, azon belül a tavaszias klímájú, hegyes Quitoval ellentétben fülledten trópusi, több mint 3 milliós Guayaquilből érkeznek. Az országban március közepén 37, 11 nappal később, péntek este 1627 fertőzöttet, mellettük 41 halottat és mindössze 3 gyógyult személyt tartottak nyilván. És még csak most kezdődik.

 

FOTÓK: Kömlődi Ferenc / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás