+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 23. szerda, 08:29
A kormányzó szocialisták börtönt követelnek az ellenzék vezetőjének, hazaküldték a jenkiket és kritikusaik mögött a „perverz szélsőjobbot” látják. Eközben Venezuelában továbbra is óriási az áruhiány, az elemzők idénre akár 10 millió százalékos inflációval is számolnak.

Újra tömegtüntetések kezdődtek Nicolas Maduro szocialista venezuelai elnök kormányzása ellen Caracasban, miután nem látszik stabilizálódni az ország gazdasági és politikai helyzete – írja a Reuters.

 

Puccs helyett az is elég, ha nem lőnek ránk!

 

A tüntetések azután kezdődtek, hogy a venezuelai kormány állítása szerint katonák egy kisebb csoportja hétfőn fegyveres felkelésbe kezdett Maduro ellen. A csoport vezetője egyúttal az utcára hívta a venezuelaiakat, de az összegyűlő tüntetőket a hatóságok könnygázzal oszlatták szét. Vladimir Padrino védelmi miniszter szerint „a támadók kis csoportját” letartóztatták, egyúttal hozzátette, az egész fegyveres felkelést „a szélsőjobb sötét érdekei vezérlik”, és nem egyeztethetők össze a katonai rendszabályokkal.

 

A katonai felkelés kiváltó oka részben a de jure törvényalkotó szerv, az ellenzéki többségű venezuelai Nemzetgyűlés újonnan megválasztott elnökének felhívása.

 

A 35 éves Juan Guaidó – akitől az ellenzék egyesítését és Maduro leváltását várják – ugyanis arra szólította fel a hadsereget, hogy az tagadja meg az ellenzék által illegitimnek tekintett elököt, és segítsen visszahozni a demokráciát.

 

Hétfőn a hadsereg tagjainak címezve Guaidó arról beszélt: „nem azt kérjük, hogy indítsanak puccsot, nem kérjük, hogy lőjenek. Mi csupán arra kérjük önöket, hogy ne lőjenek ránk”.

 

A szocialisták tökélyre vitték a választási osztogatást

 

Az ellenzéki többségű Nemzetgyűlés 2017-ben elég kényelmetlenné vált a szocialista venezuelai kormány számára, így „Alkotmányozó Nemzetgyűlés” néven

 

fel is állítottak egy párhuzamos törvényalkotó szervet, melyben viszont már nincsenek kellemetlenkedő ellenzéki képviselők.

 

A de jure még mindig törvényalkotási szervként funkcionáló Nemzetgyűlés ellenzéki képviselői ugyanakkor illegitimnek, és „bitorlónak” tartják a januárban második elnöki ciklusát kezdő venezuelai államfőt, Nicolas Madurót. Szerintük a 2018-as elnökválasztás nem volt fair és tiszta: több, esélyes ellenzéki elnökjelölt indulását is megakadályozták, ráadásul a kormány által a szavazóhelyiségek közelében felállított, pénzbeli díjat és ételcsomagot ígérő „vörös pontok” is manipulálhatták a végeredményt.

 

Guaidó egyébként vállalta, hogy a hadsereg támogatásával „ideiglenes elnökként” leváltja Madurót mindaddig, amíg új, szabad választásokat ír ki. A mostani tömegtüntetések célja részben Guaidó támogatása, részben pedig az, hogy a fiatal politikus ne csak ideiglenes, hanem legitim elnökként kiáltsa ki magát. 2014 óta nincs egyértelmű vezetője a venezuelai ellenzéknek, az akkori tömegtüntetések idején tartóztatták le ugyanis Guaidó mentorát, Leopoldo Lópezt is.

 

GUAIDÓ TÁMOGATÓI ELŐTT BESZÉL. FORRÁS: JUAN GUAIDÓ / TWITTER

 

Az újonnan kikiáltott ideiglenes elnök a Reutersnek azt mondta, jogi segítséget nyújtana a disszidáló katonáknak és tisztségviselőknek. „A nyugtalanság természetes. Húsz évet töltöttünk támadások kereszttüzében. Egyes politikai vezetőket megöltek, másokat bebörtönöztek, engem pár órára el is raboltak és megölték a barátaimat” – magyarázta. Hozzátette, egymaga nem lesz képes meggyógyítani az elmúlt húsz év sebeit, de nem is szeretné elrejteni azokat.

 

Yankee go home!

 

A kormányzó, Maduro-féle Szocialista párt szerdára ellendemonstrációt szervez a kormány mellett, a párt több tisztségviselője is börtönnel fenyegette Guaidót. A szintén kormánypárti Legfelsőbb Bíróság – mely 2017-ben maga vonta vissza a Nemzetgyűlés jogköreit – kedden nem ismerte el Guaidót a szervezet elnökeként, és felkérte a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja ki, a politikus nem hágta-e át a jogszabályokat.

 

A hivatalába január 10-én beiktatott Nicolas Maduro elnök alatt a politikai válság mellett óriási gazdasági válság is kialakult: a Föld legnagyobb, feltáratlan kőolajkészletével rendelkező országban

 

az infláció idén meghaladhatja a tízmillió százalékot, tavaly pedig a kormány úgy akarta a pénzromlás elejét venni, hogy egyszerűen levágott öt nullát a venezuelai bolivár végéről.

 

A problémákat jelzi továbbá, hogy most januárban a hiperinfláció miatt négyszeresére emelkedett a minimálbér (a 18 ezer boliváros összeg 6,5 dollárt ér jelenleg), de gyakori problémát jelent az áruhiány is; sokan Kolumbiába szöknek át vásárolni.

 

Az Egyesült Államok már támogatásáról biztosította a venezuelai ellenzéket és a kormányellenes tüntetéseket, Mike Pence amerikai alelnök pedig Madurót diktátornak nevezte, „aki nem legitim módon gyakorolja a hatalmát”.

 

Válaszul Delcy Rodriguez venezuelai alelnök azt üzente Pence-nek: „Jenki, menj haza!”

 

Hozzátette: elítéli „a venezuelai szélsőjobboldal perverz terveit a stabilitás és a béke veszélyeztetésére”.

 

KÉPEK: Juan Guaidó / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás