+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 24. hétfő, 16:24
Még mindig Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek a legtöbben, de tavaly már Venezuela is befért a top 10-be.

Az EU-ba érkező menedékkérők száma nagyon lecsökkent a 2015-höz képest, de jelentősen nőtt a venezuealiak körében az EU-ba beadott menedékkérelem száma – derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által közreadott éves jelentésből.

 

2018-ban kevesebb, mint 665 ezer kérelmet nyújtottak be az EU területén, ez tíz százalékkal kevesebb, mint az előző években. Ráadásul az EASO nemcsak az EU-s országokat, hanem a többi schengeni országot, Svájcot, Norvágiát, Liechstensteint és Izlandot is magába foglalja.

 

Az adatokból az derül ki, hogy mintegy húszezer olyan kiskorú érkezett az Unió területére, akiknek egyetlen hozzátartozója sem érkezett velük.

 

Tavaly is, ahogyan az előző években, Németországban kértek a legtöbben menedékjogot: 184 ezer ember szeretett volna ott letelepedni, de ez is jelentős, 17 százalékos esés az előző évhez képest. 120 500-an Franciaországban, 67 ezren Görögországban, 60 ezren Olaszországban és 54 ezren Spanyolországban adták be a kérelmüket. (Olaszországban 53 százalékkal kevesebben tették ezt, mint 2017-ben, Spanyolországban azonban nőtt 2018-ra az arány, méghozzá 48 százalékkal. Erre az lehet a magyarázat, hogy Matteo Salvini bevándorláselles olasz beügyminiszter megtiltotta, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a Földközi-tengeren hánykolódókat a mentőhajóik fedélzetükre engedik, nem köthetnek ki az olasz kikötőkben.)

 

Az eddigi rekord 2015-ben volt, amikor tetőzőtt az ún. Iszlám Állam hatalma Szíriában és Irakban, ekkor 1,4 millió ember érkezett a kontinensre.

 

Hiába lett már vége többnyire a szíriai, afgán és iraki válságnak, az első három ország, ahonnan az EU-ba érkeznek, még mindig ez a három: Szíriából 85 ezren, Afganisztánból 47 250-en és Irakból 45 565-en. A tavalyi top 10-be bekerült Venezuela is a nyolcadik helyen, 22 500-an jöttek onnan, közülük több száz embert Magyarország fogadott be titokban – a venezuelaiak kilencven százaléka egyébként Spanyolországban adta be a kérelmét.

 

FOTÓ: Ggia via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás