+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 8. péntek, 08:02
Az ország huszonhárom államából tizenötöt érintett az áramszünet: Caracasban már a metró is leállt, sokan órákat gyalogolnak otthonaikig.

Komoly áramszünet történt csütörtökön a gazdasági és politikai válságot átélő Venezuelában a Reuters tudósítása szerint – az ország szocialista államfője, Nicolas Maduro szerint ugyanakkor külső erők állnak az áramkimaradás mögött, vagyis

 

„szabotázs” történt az ország elektromos ellátásának jó részét biztosító hidroelektrikus gátnál.

 

Még a metró is leállt

 

Áramkimaradások egyébként egyre gyakrabban történnek az olajkincsekben gazdag Venezuelában, ahol a kormány a Hugo Chávez halála után kibontakozó gazdasági válságot nem tudta kordában tartani: a szinte csak az olajra támaszkodó venezuelai gazdaság az olajárak csökkenése miatt összeomlott, a hiperinfláció miatt szinte teljesen elértéktelenedett a helyi fizetőeszköz, a bolivár, komoly élelmiszer- és gyógyszerhiány alakult ki, több mint 3 millió venezuelai hagyta el hazáját, valamint nagyszabású utcai tüntetések is indultak a szocialista kormány ellen. 

 

Ezek odáig fajultak, hogy nemrég az Egyesült Államok és a nyugati országok nagy része a magát ideiglenes elnöknek kinevező Juan Guaidót, a venezuelai Nemzetgyűlés elnökét ismerte el az ország legitim vezetőjeként. Maduro elnök innentől defenzívába szorult, nem engedte be az országba például a lakosságnak nyújtott külföldi segélyeket, és nagyrészt Oroszországra és Kínára volt kénytelen támaszkodni.

 

Caracasban a mindennapi életet is megnehezíti a gazdasági válság:

 

sokaknak több órát kell sétálniuk otthonaikba, mivel a városban közlekedő pár busz már mind megtelt, a metróhálózatot pedig lezárták.

 

A helyi média szerint az áramszünet egyébként az ország 23 államából Caracason kívül 15-öt érintett. Az állami televízió riportere „nemzeti áramszünetként” jellemezte a helyzetet.

 

Az elektromos hálózatért felelős miniszter szerint a Guri hidroelektrikus gát generátorait támadták meg a szabotőrök, ugyanakkor bizonyítékokat a támadásra nem hozott fel.

 

Kínának nagyon is fontos lenne a Maduro-rezsim

 

Kína ugyanakkor a komoly problémák ellenére a venezuelai kormány védelmére kelt, az ország egyik vezető diplomatája a Venezuela elleni szankciók ellen szólalt fel, Peking szerint ugyanis a történelem már leckét adott abból, hogy a „régi, szörnyű utat” nem kéne tovább követni.

 

„Minden ország belügyeiről a saját állampolgáraik határozzanak. A külső beavatkozás és a szankciók csak súlyosbítják a feszültségeket, és hagyják, hogy a dzsungeltörvények eluralkodjanak”

 

– fogalmazott Wang Yi kínai diplomata. Peking több mint 50 milliárd dollárnyi kölcsönt adott olajért cserébe Venezuelának az elmúlt évtizedben, az olajban gazdag dél-amerikai ország erőforrásai pedig nagyon is fontosak az olajéhségben szenvedő Kína számára.

 

A Guaidót támogató Egyesült Államok eközben a szankciós háló kiterjesztését ígérte Venezuelára, ennek keretében pedig több, a Maduro-kormány mögött álló bankot is szankcionálnának.

 

BORÍTÓKÉP: Kremlin.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás