Az egyház lényegében megbuktatta az egyházi tulajdonra pályázó szocdem elnök pártját, aki azonban azzal vádolja a lakosság többségét lefedő egyházat, hogy az ország függetlenségét ássa alá, ezért arra buzdította a tüntetőket, hogy zavarják meg az új vallási vezető beavatását.

A Műegyetem és az ELTE is a kollégiumaval részt vesz az egyházi esemény résztvevőinek elszállásolásában. Sok diák így csak a félévkezdés után juthat majd kollégiumi férőhelyhez.

Sem az elsőáldozások, sem a bérmálások megtartását nem javasolja a katolikus egyháznak az ír állam, miközben – létszámkorlátozásokkal – szinte minden más eseményen gond nélkül részt lehet venni.

A rendőrség szerint nekik nem feladatuk a tudományos kezeléseket ellenőrizni. Az intézet egyébként korábban éppen azzal érvelt, hogy ha tudományosan lehetne az ima működését bizonyítani, az már nem lenne hit.

A koronavírus-járvány előtt a Mária-jelenések miatt zarándokhellyé vált Međugorje falujába ezrével érkeztek a hívők és a turisták – most viszont alig látni őket az utcákon, a helyi vállalkozások bezárnak vagy a csőd szélén táncolnak, és aki teheti, inkább gyorsan elköltözik.

Temperamentumos Jézus, húsvéti extázis, a járókelőket zaklató vörös ördögök. Az életigenlő déli kultúra a keresztény ünnepeket is máshogy értelmezi. De hogyan kerülenek zsidó maskarák egy húsvéti ünnepségre?

Ha a szorongásaidat akarod kezelni, kevés jobb dolog létezik a meditációnál. Főleg, ha azt az ebben profi buddhisták tanítják neked, akik nem akarnak megtéríteni.

Németországban száz év után – és hetvenhat évvel a holokausztot követően – ismét lesz tábori rabbi a Bundeswehrben. A németországi zsidó hitközségek szervezete egy Magyarországon született rabbit, Balla Zsoltot javasolta a posztra. De nem csak ebben első Balla a német zsidó életben.

A kérdéses gyülekezet már huszonegy éve létezik, főleg Borsodban. Egészen olyanok, mint az amerikaiak, de kevesen vannak. Nyelveken beszélés, próféciák, összeesküvés-elméletek és extázis Miskolctól Costa Ricáig: felvázoltuk az Újszövetség-gyülekezet szellemi-földrajzi horizontját!

A román sajtó szinte kivétel nélkül csak pozitív hangnemben számolt be a vasárnapi csíkszeredai szabadtéri ételszentelésről, hozzátéve, hogy ilyen a „civilizált” viselkedés.

Két év alatt negyedszerre kell parlamenti választásokat tartani Izraelben, és Netanjahunak most lesz a legnehezebb dolga, ha hatalmon akar maradni: egyszerre kell magát védenie a korrupciós tárgyalásoktól, a toxikusságát hangoztató ellenzéktől, és az izraeli társadalmat évtizedek óta feszítő ultraortodox zsidók problémáját is hipp-hopp meg kéne oldania.

Az izraeli legfelsőbb bíróság az állampolgárság tekintetében elismerte zsidóknak azokat, akik betérnek a vallásba. Az ortodoxok szerint a bírák vallási kérdésben nem illetékesek – azaz nem lehet zsidó az, aki csak betér. A vita a választási kampányban is megjelent az oroszok és az ultraortodoxok között.

Az ortodox pátriárka korábban már fenyegetett kormánybuktatással Romániában, kérdés, most mit fognak lépni. Azért a papok fizetését még mindig az állam fogja fizetni.

Karácsony előtt még elég nagy volt az oltásellenes hangulat, de azóta megfordult a széljárás. Inkább a nyugati vakcinákban bíznak.

Keresztény pártként keresztekkel próbálták lejáratni a Fideszt, ez Vonának és Balczónak is sok volt: erre kérdeztünk rá.

Nyolc nap fogvatartás után, óvadék ellenében szabadon engedték Sama’ Abdulhadi palesztin női DJ-t, miután több tucat ember számára tartott bulit a ciszjordániai Nabi Musa területén, ahol Mózes feltételezett sírja is található. Maga a hír legalább annyira érdekes, mint hogy mit mond ez el a technóról.

A koronavírus-járvány miatt idén csak az egészségügyi előírások betartásával lehet majd részt venni a vízkereszti ünnepen. A Román Ortodox Egyház innovál: előre lepalackozzák a szenteltvizet, hogy mérsékeljék a vírus terjedésének kockázatát.

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

A francia lockdown alatt a vallási jellegű összejövetelek, így a katolikus misék sem engedélyezettek. Francia katolikusok ez ellen tüntettek vasárnap több városban is, a templomokba szerettek volna bejutni. Van katolikus püspök, aki azonban több megértést várna el a a hívők részéről.

Hiába a tiltás, a hindu ünnep, a díváli alkalmából Delhiben annyit petárdáztak, hogy az egészségügyi határérték 9-szeresére emelkedett a levegő szennyezettsége vasárnapra.

Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány egymásnak ugrasztja az egyébként jó viszonyban lévő román államot és a román ortodox egyházat, ugyanis a járványügyi szigorításokat az utóbbi nem nézi jó szemmel, és a búcsúkról sem akar lemondani.

Franciaországban egykoron az antikatolikus, most pedig a Mohamedet kifigurázó karikatúrák miatt merült fel az istenkáromlás (blaszfémia) kérdése. Ez azonban ott 1881 óta már nincs tiltva. A francia modell azonban egyedülálló, számos európai országban ez ma is valamilyen formában büntetőjogi tényállás – még ha nem is mindig alkalmazzák. Mi vezetett a blaszfémia engedélyezéséhez? És mi a helyzet a németeknél vagy az olaszoknál?

Franciaországban vita robbant ki, miután az oktatási miniszter szerint vissza kell szorítani az egyetemi világban „az iszlamo-baloldalt”. A frontvonalak azonban nem követik a bal-jobb-szembenállást, az oktatási miniszter ellen és mellett is megszólalt több baloldali értelmiségi is. Mi áll az új francia kultúrharc hátterében?

A román kormány csak szigorításokkal engedte megünnepelni a román ortodoxok egyik legfontosabb ünnepét, ezért Daniel pátriárka figyelmeztette őket, hogy '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

A vasárnapi világmissziós napra tette közzé a katolikus Fides Ügynökség a legfrissebb statisztikai számokat, amelyek 2018 végének helyzetét mutatják. Eszerint a világban egy év alatt 15 millióval nőtt a katolikusok száma.

A koronavírus-járvány miatt idén különleges körülmények között, csak az egészségügyi előírások betartásával lehetett részt venni az egyik legnagyobb román ortodox zarándoklaton. A korlátozások ellen kisebb tüntetés is volt.

Joe Biden lehetne az Egyesült Államok második katolikus elnöke John F. Kennedy után. De hat-e a demokrata jelölt vallása annyira a katolikus szavazókra, hogy többségben őrá szavazzanak?

734 haszid zsidó próbált eljutni Ukrajnába, hogy a zsidó újévet zarándoklattal ünnepeljék, azonban az ukrán határőrök a koronavírus-járvány miatt nem engedték be őket az országba.

Miután több orvos is élesen bírálta a főleg a zsidó és muzulmán vallásban szokásos gyerekkori körülmetélést, liberális, zöld, konzervatív és szélsőbaloldali pártok álltak ki a beavatkozás tilalma mellett. Mi áll a vita háttérében? És miért biztos, hogy mégsem lesz betiltva a körülmetélés?

Cseh Péter Mihály szerint a papi egyedüllét olyan defektus, ami önzést és szenvedélybetegségeket okoz. Hogy ne így legyen, a felfüggesztését kockáztató lelkipásztor a cölibátus alóli felmentést is engedélyezné.

Sajnos az unortodox-ortodox újításra az egyház nem adta áldását. De te hordanád-e a katonai papi viseletet?

Többek között erről beszél az Azonnalinak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzője. De mi maradt a törököknél Atatürk örökségéből? Hogyan folytat kulturális térfoglalást az Erdoğan-rezsim? Kinek szól az Hagia Sophia mecsetesítése? És miért érdeke a kormánynak, hogy ez a lehető legtovább maradjon a közbeszédben? Nagyinterjú!

1870 júliusában fogadta el az első vatikáni zsinat, hogy a pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A teológiai tézis nemcsak egyházszervezeti, de politikai jelentőséggel is bírt, a pápa számára még inkább biztosította az európai katolikusok feletti, az adott országaik felett átnyúló kontrollt. De sokaknak az egyházban se tetszett a dogma, a dogmát ellenzők táborát egy szlavóniai püspök vezette.

Az alkotmánybíróságnak részben megfeleltethető Államtanács hétfőn felszólította a párizsi kormányt: vonja vissza a még március közepén a vallási szertartásokra bevezetett tilalmakat.

Dmitrij Szmirnov szerint a koronavírusban elhunyt emberek a szomszédaikért haltak meg, akiknek pedig elfogy a pénze, kérjenek alamizsnát.

A húsvétot és a pészahot már letudták szigorú korlátozássokkal, de a ramadán négyszer annyi ideig tart.

Noha korábban rengeteg venezuelai menekült politikai okokból Kolumbiába, most tömegesen térnek vissza Maduro rezsimjébe: ott ugyanis van hol lakniuk. Mélyrepülésben a peso, lassan mindenhova maszkban jár Kolumbia, aminek lassan nincs is hova már járnia.

Bár megvannak a maga hibái, a Netflix Messiása okosan tesz fel komoly és elgondolkodtató kérdéseket, ez pedig megmenti a sorozatot. Ha nem tudod, mivel lenne érdemes elütnöd a kényszerű karantén alatt az idődet, van egy ajánlatunk.

A katolikus egyház egyre különfélébb módokon próbálja meg a híveit a koronavírus idején is kiszolgálni. Több német plébánia is bevezette a „szentmisét elvitelre”.

Rendkívüli pápai dekrétum hirdette ki, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén gyónás nélkül is teljes bűnbocsánatot nyernek a koronavírusban megfertőződött emberek.

Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.