Többek között erről beszél az Azonnalinak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzője. De mi maradt a törököknél Atatürk örökségéből? Hogyan folytat kulturális térfoglalást az Erdoğan-rezsim? Kinek szól az Hagia Sophia mecsetesítése? És miért érdeke a kormánynak, hogy ez a lehető legtovább maradjon a közbeszédben? Nagyinterjú!

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból. Ez legalábbis a török kormány terve.

A török kormány szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a Twitter „propagandagépezet”.

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Az egyik valaha élt legnagyobb török focista ma Törökország ellenségének számít, pedig maga Recep Tayyip Erdoğan hívta korábban a pártjába. Az Azonnali elmeséli, hová tűnt Hakan Şükür.

A még mindig csak 31 éves focista rövid átmenetben változott a multikulti szimbólumából a multikulti bukásának a szimbólumává. Németországnak való hátat fordításában benne van az erősödő populizmus, a képmutató baloldal, de még a 2015-ös menekültválság hatása is.

A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.