+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy

 

a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.

 

De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?

 

A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)

 

Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője

 

2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.

 

(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.

 

A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.

 

Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.

 

A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.

 

Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.

 

Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni

 

A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.

 

A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért

 

Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.

 

Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel nemcsak a Fidesz, de az Európai Néppárt frakciójának egyik legbefolyásosabb politikusa is távozik az uniós politikai színtérről.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás