+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy

 

a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.

 

De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?

 

A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)

 

Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője

 

2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.

 

(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.

 

A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.

 

Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.

 

A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.

 

Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.

 

Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni

 

A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.

 

A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért

 

Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.

 

Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás