+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy

 

a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.

 

De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?

 

A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)

 

Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője

 

2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.

 

(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.

 

A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.

 

Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.

 

A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.

 

Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.

 

Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni

 

A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.

 

A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért

 

Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.

 

Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás