+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. március 3. kedd, 17:40
A magyar kormány látszólagos határozottsága segélykiáltás: valahogy meg kell állítani a menekültáradatot. Csakhogy ezt eddig nem valamiféle átgondolt, hatékony rendszer tette meg, hanem az, hogy Merkel lefizette Erdoğant.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha valami veszélyben van az utóbbi napokban, az a magyar csinált valóság.

 

Az Index és a 444 címlapján például hiába kerestem azt a tetszőleges külföldi lapnál amúgy vezető hírt, hogy a New York-i tőzsde utoljára 2008-ban zuhant akkorát, mint a héten. Érdekes módon ott ennek egyelőre inkább örülnek, mivel sokan úgy gondolják, hogy nem az egész piacot borító „black swan event” a koronavírus, hanem még jót is tesz, ha a túlfűtött amerikai gazdaság (Trump elengedte az államadósságot, és pörgés van ott) anélkül hűl kicsit, hogy a Fednek kellene a féket rángatni. (Szintén nem nagyon ismert itthon a Trump-Fed kötélhúzás, Trump lazítana, a Fed viszont nyomja az old school „elvesszük a bólés tálat, mikor már mindenki nagyon spicces” monetáris módszert.)

 

Itt a koronavírus-járvány és a pánik

 

Ha tényleg itt a fekete hattyú, akkor jöhet az „ide nem fog begyűrűzni” című sláger a hetvenes évek közepéről. A black swan Nassim Nicholas Taleb libanoni-amerikai közgazdász találmánya. Ő azt a jelenséget nevezi így, amilyen például a dinoszauruszokat elpusztító meteor. Vagyis váratlan és nagyon nagy hatással van egy rendszerre.

 

Ezek az események – akárcsak az, hogy az Ausztráliát felfedező tengerészek fekete hattyúkat találtak ott – megjósolhatatlanok, semmilyen korábbi premisszából nem vezethetők le. Na de a válságnak kiválóan láthatóak a jelei – horkanhatnánk fel –, és Taleb gyorsan hozzá is teszi, hogy van valamilyen pszichológiai tényező is amögött, hogy a jeleket nem vagyunk hajlandóak észrevenni, akkor se, ha láthatóak, mindig csak utólag vagyunk okosak.

 

Nyilván nem a koronavírus-járvány az előre látható.

 

Mert a koronavírus-járvány ráadásul kettős természetű. Már a SARS- és a MERS-járvány is ilyen hibrid járvány volt, hogy a pánik jóval gyorsabban terjedt, mint maga a járvány.

 

Egy elemzőnek tehát nemcsak azt kellene előre látni, hogy majd lesz egy vírus, ami valahol sok embert megfertőz és megöl, hanem azt is, hogy ennek a hírneve is virális lesz. Ami előre látható, az a rendszerben jelen levő bizonytalanság, hogy valami túl drága vagy túl olcsó, túl sok pénz van benne vagy túl kevés. Vagyis azt nem látják előre, hogy ha lenne fekete hattyú, milyen könnyen borulna az egész. A borulást pedig a váratlan fekete hattyúnak tulajdonítják utólag.

 

Tehát ha ez a tőzsdei esés egy tényleges fekete hattyú esemény, és folytatódik az esés, akkor jöhet a „ripple effect” és a hirtelen csökkenő befektetői bizalom hirtelen minden ágazatot pénz nélkül hagy. Ilyenkor szokták a léghajóból kidobálni a ballasztot. Hogy ez a magyarországi, alapvetően nyugati fogyasztást alacsony hozzáadottértékű termeléssel kielégítő gazdaságra milyen hatással lehet, abba jobb nem belegondolni.

 

És itt vannak még a menekülők is

 

A másik esemény, ami alapvetően hasonló, az az, hogy a magyarok nagy barátja, Recep Tayyip Erdoğan, aki egyre inkább a Közel-Kelet legveszélyesebb hazárdjátékosának bizonyul, rászabadított Európára párezernyi, talán pár tízezernyi szíriait. Egyelőre. Pont eleget ahhoz, hogy a görög határon álljon a bál, vízágyúzzanak, könnygázozzanak. Szijjártó a Facebookon természetesen játssza az Erős Várat, egyeztetünk, dolgozunk, ide egy se jön. Egy fontos dologról nem esik szó, és ez megint a magyar csinált valóság tünete.

 

Az összes német hír arról szól, hogy a CDU, amelyet rémálomként kísért 2015 ősze, befeszülten kijelentette, hogy nem lesznek újabb migránskaravánok. Az AfD-nek nem akarnak magas labdát adni, és nem akarják az önző német választópolgárokat, a neonáci merényletekkel terhelt közhangulatot tovább hergelni azzal, hogy megelégelve a balkáni országok tökölését, beengedik a menekülőket.

 

Ugyanakkor viszont hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Merkel 2015-ös döntése mi is volt valójában. Kiderült, hogy a Balkán, Közép-Kelet-Európa és Németország között nincs őszinte, gyors és hatékony kommunikáció a témában. Más szavakkal: a németek nem tudták megmondani, hogy nekik mennyi menekült az oké, és mennyi már a sok. Ezért aztán kiválóan tudtak terjedni a pletykák a német mennyországról. A végén pedig Merkel, látva a teljes káosz felé tartó helyzetet, már csak tüzet tudott oltani azzal, hogy mindenkit beengedett. Egyúttal – ma már látszik – politikai öngyilkosságot is elkövetett ezzel, válságba taszítva saját pártját és felemelve szélsőségeseket.

 

Viszont kiderült az is, hogy ha egyszer a görögökön átjutnak a menekülők (migránsok, tök mindegy, sok ember, aki nem akar vagy nem tud hazamenni), az EU alapvetően eszköztelen, és a Balkán pedig azonnal újra egy égő házban álló lőporos hordóvá válik.

 

Szijjártó látszólagos határozottsága tehát valójában segélykiáltás, valahogy meg kell állítani a menekültáradatot. Csakhogy ezt eddig nem valamiféle átgondolt, hatékony rendszer tette meg, hanem az, hogy Merkel lefizette Erdoğant.

 

Erre most, hasonlóan a korlátlan beengedéshez, nem fog sor kerülni.

 

Merkel pártjában (újabb hír, amiről itthon semmit sem tudni) elnökválasztási kampány van, amelyben minden jelölt hamarosan valami nagyon határozott dolgot fog mondani Flüchtlingspolitik témában. És az nem az lesz, hogy húzzuk ki a slamasztikából Kelet-Európát a német társadalom destabilizálása vagy a német adófizetők pénzének elköltése árán.

 

Itt is bontogatja szárnyait a fekete hattyú: azt mindenki tudta, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, a dologba kis híján belebukó Merkel keze még egyszer nem fog megremegni.

 

Azt is mindenki tudja, hogy a teszkógazdaságos magyar drótkerítés pártucatnyi embert tán megállít, de ezrek nyomását nem fogja kibírni, legalábbis nem anélkül, hogy sok-sok rendőr és katona drasztikus erőszakot alkalmazna.

 

Mégis, mindenki nyugodt volt, hogy a Mutti és Erdoğan alkuja elegendő védelem. Kivéve, mikor nem. Erről se lehet tudni, hogy meddig jut el, tényleg lesz-e a Balkánon sodródó többezres-többtízezres menekültsereg.

 

A fekete hattyútól nem tartáshoz hasonlóan veszélyes és a legtöbbször felesleges az a huhogás, amelyet ebben az írásban én most előadtam. De a lényeg nem ez: ezekről a dolgokról, azokról a tényekről, amelyekből itt most következtetéseket próbáltam levonni, a mainstream magyar médiából alig tudni. Ez a csinált valóság, amelyikre viszont ha egyszer rászáll a fekete hattyú, az nagyon cifra lesz.

 

Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán is megjelent.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás