A török elnök sem adja könnyen magát.

Megkezdődött Isztambulban az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalás legújabb köre.

Egyelőre közös nyilatkozat született, de valószínűleg szövetség alakul. Az ország harmadik legnagyobb pártját nem hívták meg.

Tavaly egy véres, 44 napig tartó háború zajlott Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabahért. A háborút végül az azeriek nyerték meg, akik a területet eleve az azeri kultúra bölcsőjének tartják, így Ilham Alijev azeri elnöknek presztízskérdés, hogy minél hamarabb felújítsák a háború nyomait még mindig magán viselő területet. Egeresi Zoltán helyszíni riportjában mutatja be, hogyan állnak a munkálatok Hegyi-Karabahban és a régió legfontosabb városában, Susában!

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni a dolog”.

Ki tudja miért, de az évek óta külföldön élő Sedat Peker, a török maffia legmagasabb rangú, körözött keresztapája éppen a hetekben kezdett videósorozatban megvádolni vezető török állami figurákat korrupcióval és gyilkosságban való részvétellel. Mindenki tudja róla, hogy valóban rálátott mindenre, ami a szervezett bűnözés és az állam között történt, mégsem maga a rendszer lehet a célpontja, hanem leginkább Süleyman Soylu török belügyminiszter elit köre. Erdoğan viszont egyelőre Peker ellen ígér bosszút és kiáll Soylu mellett, kérdés, hogy meddig.

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

A feministák szerint Charles Michel ráadásul szánalmasan beleesett a „diktátor” török elnök csapdájába, aki kevesebb széket készített ki a találkozóra. Az ügyet még rendkívüli uniós értekezleten is tárgyalják.

A 2013-as kormányellenes tüntetések ikonikus helyszínét, a Gezi parkot szemelte ki magának a török elnök, elvette azt Isztambul ellenzéki önkormányzatától, és egy vallásos muszlim alapítványnak adta oda. Régebben még oszmán hatású bevásárlóközpontot tervezett a ritka belvárosi zöldpark helyére, most felújíthatja ezt az álmot is.

Újabb kurd baloldali képviselőt ítéltek börtönre Ankarában, és megkezdődött pártja betiltása is. Miért pont egy kis kurd párt az, amit Erdoğan ilyen módon támad, és miért láthatja éppen bennük bukása lehetőségét? A HDP rövid története és jelene mindezt megmagyarázza.

„Nem akarok beteg lenni, nem szeretem a kórházakat, nincsen szükségem orvosra, hála neked, Tayyip” – éneklik a gyerekek az elnök tiszteletére.

Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.

Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!

Többek között erről beszél az Azonnalinak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzője. De mi maradt a törököknél Atatürk örökségéből? Hogyan folytat kulturális térfoglalást az Erdoğan-rezsim? Kinek szól az Hagia Sophia mecsetesítése? És miért érdeke a kormánynak, hogy ez a lehető legtovább maradjon a közbeszédben? Nagyinterjú!

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból. Ez legalábbis a török kormány terve.

A török kormány szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a Twitter „propagandagépezet”.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Az egyik valaha élt legnagyobb török focista ma Törökország ellenségének számít, pedig maga Recep Tayyip Erdoğan hívta korábban a pártjába. Az Azonnali elmeséli, hová tűnt Hakan Şükür.

A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

Hogy éli meg Erdoğan aggresszióját a budapesti kurd és török közösség? A török döneresekben dolgozók elmesélték az Azonnalinak, milyen volt üldöztetésben felnőni, és mit szólnak hozzá, hogy új hazájukban Erdoğan szívesen látott vendéggé vált.

Bojko Boriszov attól tart, hogy az EU folyamatos Erdoğan-kritikája miatt Törökország migránsok százezreit szabadítja majd Európára.

Ankara úgy megsértődött, hogy az amerikaiak nem akarnak nekik F-35 vadászgépeket eladni, hogy inkább az oroszokhoz fordulnak.

Az ankarai kormány azt kéri Szarajevótól: adják ki a gülenistákat, akiket a török kormány a 2016-os puccs megszervezésével vádol. Noha mind a bosnyák, mind a szerb nacionalisták jó viszonyt ápolnak Recep Tayyip Erdoğannal, a boszniai legfelsőbb bíróság már tavaly kimondta: a gülenisták nem terroristák, azaz nem lehet kiadatni őket Törökországnak.

Ha akármilyen szinten is tudatos volt a világ egykori csúcsfocistájának dalválasztása, akkor sokkal közelebb van a török szélsőjobbhoz, mint eddig bárki gondolta volna.

54-45-ös eredménnyel, azaz jóval nagyobb különbséggel, mint a március 31-i polgármesterválasztáson, amit a kormánypárt panaszai miatt kellett most megismételni.

Tízezrek térnek vissza Isztambulba a tengerpartról, hogy részt vegyenek a hatalom által újra kiírt önkormányzati választáson: márciusban Ekrem İmamoğlu, a kemalista ellenzéki kerületi polgármester szorosan ugyan, de legyőzte a kormánypárti Binali Yıldırımet, a korábbi miniszterelnököt, Erdoğan hű emberét, de Erdoğan érvénytelennek nyilváníttatta az eredményt. A megismételt választáson rekordmagas részvétellel számolnak.

Egyértelmű üzenet érkezett arról, melyik országot választotta a Németországgal világbajnoki címet szerzett focista.

Az egy hónapja hajszállal győző ellenzékiek a választási bizottság lemondását követelik, Ekrem İmamoğlu viszont a könnyek felszárítását kéri.

Bár az isztambuli helyi választási bizottság érvényesnek ítélte meg az ellenzéki győzelmet, Erdoğanéknak mégis sikerült elérniük, hogy új választásokat írjanak ki a városban.

Összességében a szavazatoknak több, mint a felét szerezte meg pártja a márciusi önkormányzati választásokon, úgyhogy még Isztambul elvesztése is belefér.

A törökök terrorizmus miatt kérnék ki, a macedónok meg NATO-tagok akarnak lenni.

Ezúttal egy Németországban szocializálódott magyar edző nem tudott csapatot csinálni a Puskás Akadémiából, ahol a világ összes pénze is csak arra volt elég, hogy létrehozzanak egy hagyományos lúzer csapatot Európa egyik leggyengébb bajnokságában.

Bár Ekrem İmamoğlu az újraszámlálás után is Isztambul polgármestere lett, most azért kerülhet bajba, mert túl hamar írta oda a neve mellé pozícióját.

Isztambul vezetését 25 ezer szavazattal vesztette el a a török elnök pártja, de úgy tűnik, nem számolt ezzel.

Ankara után Isztambulnak is ellenzéki vezetése lesz, miután ha csak néhány tized százalékkal is, de rosszabbul szerepelt a török elnök pártjának jelöltje a helyhatósági választáson.

Tegnap este óta nem frissültek a Boszporusz-parti metropolisz helyhatósági választási eredményei, és a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen. A török elnök pártja közel 99 százalékos feldolgozottságnál csupán négyezer szavazattal vezet.

A török elnök „a Nyugat iszlamofóbiájával” igyekszik mobilizálni támogatóit a két hét múlva esedékes helyhatósági választások előtt.

A törökök búcsút mondhatnak annak, hogy valaha is megkapják a korábban megrendelt F-35 vadászgépeket.

Olyan szinten emelkedtek a zöldségek és gyümölcsök árai Törökországban, amely már terrorizmussal ér fel az államfő szerint. Azt ígérte, hogy ehhez mérten fognak harcolni a jelenség ellen.